Hol tart a bérfelzárkóztatás Magyarországon?
Napjainkban újra előtérbe került a bérfelzárkóztatás fogalma. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött a magyar gazdaság, és a nagy lemaradást, amelyet a válság okozott Magyarországon, már sikerült behozni. A bérek növekedésénél ugyanakkor több pontot is figyelembe kell venni.
2019. április 14. 14:51

Az elmúlt években  dinamikus növekedési folyamat figyelhető meg Magyarországon – jelentette ki Németh Dávid elemző a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Ugyanakkor ez előtérbe hozta a jelenséget, hogy a magyarok még mindig keveset keresnek, beleértve azt is, hogy nagyon sokan hagyták el az országot a 2010-es évek elején, mert Nyugat-Európában többet tudtak keresni. Hangsúlyozta, a szakértők most azon dolgoznak, mi az a bérszint, amellyel vissza lehet csábítani a külföldön dolgozó magyarokat.

Külföldön drágábbak az árak

Németh Dávid elmondta, átlagosan három- és négyszeres különbségek figyelhetők meg a magyar és a nyugat-európai bérek között. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudunk itthon megvásárolni, ugyanis külföldön jóval drágábbak az árak.

Véleménye szerint a következő években lassabb ütemben fog tovább haladni a bérfelzárkóztatás, de azt a nagy lemaradást, amelyet a válság okozott Magyarországon már sikerült behozni.

A következő évek bérnövekedését inkább már az fogja meghatározni, hogy a növekedési többlet hogyan alakul az országban.

A kép illusztráció (Fotó: MTI)

Egyrészről itt arról van szó, hogy éves szinten közgazdaságilag mennyivel tudunk közelebb kerülni az Európai Unió átlagához. Másrészről pedig, hogy a cégek mennyit tudnak fejleszteni és javítani a hatékonyságon, amelyet majd tovább adnak a dolgozóknak. Hozzátette, folyamatosan figyelemmel kell követni azt is, miként lehet javítani az oktatáson, a képességek fejlesztésén, hiszen ezek is meghatározzák a bérek további emelkedését.

A bérfelzárkóztatás egy több éves folyamat

Hangsúlyozta, hiába keresnek sokkal többet Nyugat-Európában, sokan mégis úgy érzik, hogy jóval alacsonyabban vannak megfizetve. Ugyanakkor a bérek felzárkóztatását nem lehet 4–5 éven belül elérni, ez egy sokkal hosszabb folyamat, és akár 30–40 évbe is telhet – fűzte hozzá.

A bérek növekedését tekintve mindig arra kell figyelni, hogy csak annyit szabad emelni, amennyit a cégek képesek kitermelni – közölte. Egy vállalat termelékenysége pedig attól függ, hogy milyen beruházásokat hajtanak végre. Példának említette a különböző digitális eszközök és gépek alkalmazását, amelyekkel sokkal több terméket tudnak legyártani egy óra alatt.

Több termékkel pedig jóval nagyobb profit érhető el, ezáltal pedig nagyobb lesz a bevétel is.

Bár a hatéves bérmegállapodás konkrét menetrendet ír elő, azt nem lehet tudni, hogy a világgazdaság és a magyar gazdaság milyen állapotban lesz a megállapodás végére – jegyezte meg. Ha lemaradást mutat a magyar termelékenység növekedése, akár még egy multinacionális cég is elkezdhet azon gondolkodni, hogy hová teszi a termelését. Hozzátette, arra kell összpontosítani, hogy a versenytársakhoz képest hogyan lehet hatékonyabban, olcsóbban, magasabb megtérülés mellett termelni.

A kis- és középvállalkozások tekintetében a bérnövekedés olyan veszéllyel járhat, hogy azok a cégek, amelyek nem tudnak fejleszteni, akár csődbe is mehetnek. Hangsúlyozta, ennek azonban nemcsak negatív, de pozitív üzenete is lehet azok számára, akik erősek maradnak, mert megszerezhetik a csődbe ment cégek piaci részesedését. Ez által már egy nagyobb piacra tudnak termelni és méret-hatékonyabbá válhatnak – tette hozzá Németh Dávid.

Kihívás előtt a kis- és középvállalkozói szegmens

Úgy véli, nagyon nagy kihívás elé néz a kis- és középvállalkozói szegmens, ugyanakkor vannak pozitív jelek is. Ide sorolta az olcsó, jegybanki hiteleket, amelyekkel olyan fejlesztéseket tudnak létrehozni, hogy más termékköröket tudnak beszállítani nagyobb vállalatok irányába, így a termelési hangsúlyt később egy magasabb termékkörre tudják áthelyezni.

Azt is elmondta, hogy az állam is segít abban, hogy ez a növekvő bérfeszültség jobban kezelhető legyen a vállalati szektorban. Ezt a célt szolgálják a különböző adóváltoztatások. Ha a gazdaság folyamatosan növekvő tendenciát mutat, akkor az is előfordulhat, hogy az adóváltozások hatására nem keletkezik hiány a költségvetésben. A költségvetésnek azonban csak addig szabad „hajtania” a bérfelzárkóztatást, ameddig nincs veszélyben az egyensúly megtartása.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás
    Ha a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában, hétfőn este.
  • Nemzetek Ligája – Csoportmásodik a Rossi-legénység
    A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája 6., zárófordulójában, így az A divízió 3. csoportjának második helyén zárta a sorozatot.
  • Orbán Viktor gratulált az olasz jobboldali vezetőknek
    A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között; a vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn.
MTI Hírfelhasználó