Hatalmas tűz pusztított a Notre-Dame-ban
Nem biztosított a Notre-Dame székesegyház megmentése – jelentette ki három órával a gigantikus méretű tűz kitörése után a helyszínen Laurent Nunez belügyminiszter-helyettes.
2019. április 15. 23:59

Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól – közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője.  A tűzoltóság közölte: egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.

Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere közölte: a környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Hidalgo a tűzoltóságra hivatkozva azt is közölte, hogy van remény a két harangtorony megmentésére.

Előzőleg a tűzoltóság szóvivője világhírű katedrálisban pusztító lángokról kijelentette, hogy az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e gátat szabni a Notre-Dame-ban pusztító tűznek.

Sűrű füstoszlop gomolyog a kigyulladt párizsi Notre-Dame felett április 15-én. A lángok a világhírű épület felső részében pusztítanak. Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett és onnan terjedt tovább (Fotó: MTI/AP/Lori Hinant)

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tűzoltók nem biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek.

Három órával a tűz kitörése után a belügyminiszter-helyettes kijelentette: „Még nem sikerült a tüzet megfékezni”.

„A tűzoltók 18 vízsugárral oltják a lángokat, kívülről, majd belülről is, hogy megpróbálják megmenteni az épületet, ami jelenleg még nem biztosított”.

A heves tűz, amelynek az oka továbbra sem ismert, este ütött ki a francia főváros egyik jelképének számító székesegyházban, amelynek a huszártornya leomlott.

„A tűz elérte a tető felületének kétharmadát, amely beomlott, akárcsak a huszártorony. Jelen pillanatban a székesegyház hátsó részének megmentésén dolgoznak, ahol a legértékesebb műkincsek vannak, amelyeket megpróbálunk kimenekíteni” – mondta Jean-Claude Gallet tábornok, a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka, aki szintén a helyszínen tartózkodik.

A következő művelet az északi harangtorony megmentésére irányul. Megvan a veszélye, hogy összeomlanak a harangok. „Ha a harangok összeomlanak, az a torony ledőlését jelenti” – tette hozzá. Egyes jelentések szerint az északi harangtoronyban már felcsaptak a lángok.

(Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

A főkapun át a homályba borult hajóban a padozatra hullott vörös parázsdarabokat lehetett látni. A tűzoltók drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot.

A székesegyház előtti tér üres, a tűzoltóautók körbezárták. A rózsaablak előtt nagy létra áll – jelentette az AFP francia hírügynökség munkatársa a helyszínről.

Sorsdöntő órák elé néznek

Az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e megfékezni a Notre-Dame-ban pusztító tüzet – mondta a tűzoltóság szóvivője a világhírű katedrálisban pusztító lángokról, amelyek hétfő este csaptak fel a gótikus stílusú épületben.

A lángokban álló Notre-Dame északi harangtornya összeomlásának megakadályozására összpontosítják erőfeszítéseiket a tűzoltók, miután a felújítás alatt álló katedrális huszártornya és födémszerkezete már odalett a hétfő este felcsapó tűzben.

Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban rendkívül nehéz a tűzoltás, nagyrészt a rengeteg régi faszerkezet miatt, és a tűzoltók jobban teszik, ha az adott épület egy részét feladják, és megpróbálják megóvni a többit.

Edouard Philippe francia kormányfő a Twitter közösségi portálon azt írta, szomorúságuk leírhatatlan, de még küzdenek a lángok ellen.

Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak a műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a tűzzel kapcsolatban, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.

Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. A katasztrófának a hatóságok szerint nincsenek sérültjei.

Egy egész nemzet gyászol

Emmanuel Macron, francia államfő Twitter közösségi portálon fejezte ki együttérzését „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.

Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo, Párizs polgármestere egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.

„Egy egész nemzet gyászol” – írta a Twitter közösségi oldalon a francia államfő. Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja, ahogy a tűz martalékává válik egy részük.

Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük. A katasztrófa miatt törölték az elnök estére tervezett televíziós beszédét, és a politikus az Elysée-palota tájékoztatása szerint a helyszínre ment, csakúgy, mint Edouard Philippe kormányfő.

Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott a Twitter közösségi oldalon, hogy szörnyű látvány a lángokban álló katedrális. A világ több vezetőjével együtt szolidaritásáról biztosította a franciákat.

Erdő Péter bíboros is szolidaritását fejezte ki a párizsi érseknek.

180 évig épült 

A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok sötétek, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott.

A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.

A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre-Dame megírásával 1831-ben.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát. Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

hirado.hu - MTI - M1
MTI Hírfelhasználó