Holokauszt-emléknap: nemet mondunk az antiszemitizmusra
A szólásszabadság klasszikus alapjog, de az emberi méltóság védelme a véleménynyilvánítás korlátja kell, hogy legyen.
2019. április 16. 17:24

A kormány nemet mond az antiszemitizmusra, elítél minden antiszemita cselekedetet - mondta az igazságügyi miniszter a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen kedden Budapesten.

Trócsányi László kiemelte: a holokauszt az egész magyar társadalmat érintette; az emlékezés a jelennek, és még inkább a jövőnek szól. Emlékezni kell, hogy ezt a bűnt az emberiség soha többé ne kövesse el - fűzte hozzá.

A holokauszt minden jóakaratú ember fájdalma, nem történhetett volna meg, ha mindenki ellenáll - hangoztatta a miniszter, megjegyezve: "nem a gázkamrákkal kezdődött".

Hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság klasszikus alapjog, de az emberi méltóság védelme a véleménynyilvánítás korlátja kell, hogy legyen. Trócsányi László globális problémának nevezte az internetes gyűlöletbeszédet. Mint mondta, a fake news-zal, a trollokkal szemben a jogrendszerek lépéshátrányban vannak, felelőssége van ebben az államoknak, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek.

A miniszter rámutatott: a magyar polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a közösség tagja fellépjen a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, a büntető törvénykönyv pedig szankcionálja a holokauszt tagadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jog szükséges, de nem elégséges: nem elég nemet mondani, igent kell mondani az egymás megbecsülésén, tiszteletén, megismerésén alapuló kultúrára. Szükség van minden jóakaratú ember szerepvállalására - mondta Trócsányi László.

Grósz Andor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke beszédében azt emelte ki, hogy emlékezni kell, még akkor is, ha az feltépi a sebeket.

Emlékeztetett: 1944 tavaszán a magyarországi zsidók abban reménykedtek, hogy "a kormányzó úr nem engedi" azt, ami Szlovákiában, Ausztriában és több más országban már megtörtént; holott akkor már hat éve életbe lépett Magyarországon az első zsidótörvény, már nem dolgozhattak zsidók az államigazgatásban, nem láthattak el fegyveres szolgálatot, nem taníthattak; 1944. március 19-én pedig bevonultak Magyarországra a szövetséges német csapatok, és a következő napokban elrendelték többek között, hogy a zsidók viseljenek sárga csillagot, ne közlekedhessenek helyközi járatokon, a vagyonukat pedig zárolják.

Az áldozatok halálához nagyban hozzájárult a társadalmat, az államigazgatást átható, az állami politika szintjére emelt antiszemitizmus - vélekedett a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Ma a magyar kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben - tette hozzá a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen tartott központi megemlékezésen Grósz Andor.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. 

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • A keresztény szabadság országa
    Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
  • A rokonok megbecsülése a magyarok jövőjének záloga
    A magyarok származástudata, önazonossága, egymás iránti tisztelete és szeretete, rokonaik megbecsülése egyben a jövőjük záloga – mondta az emberi erőforrások minisztere az V. Ősök Napja ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében szombaton, a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztán.
MTI Hírfelhasználó