XIX. Lakiteleki Filmszemle, Kósa Ferenc emlékezetére
A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. és a Dunaversitas Egyesület idén KÓSA FERENC emlékezetére hirdette meg a XIX. Lakiteleki Filmszemlét.
2019. április 17. 09:56

Pályázati feltételek: A versenyen részt vehetnek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek, magánszemélyek határon innen és túlról, minden 2010 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléinken nem szerepelt.

A filmeket az alábbi kategóriákban lehet nevezni: Krónika: helyi híradó, aktuális közéleti riportműsor, sport (maximum: 26 perc) Korkép: filmtanulmányok a településről, filmszociográfia (maximum: 52 perc) Művelődés: hungarikumok, helyi értékek (maximum: 26 perc) Portré: (maximum: 26 perc) Fikciós műsorok: szórakoztató filmek, animációs, rajz-és kísérleti film (maximum 10 perc). A filmről egy rövid (max. 400 karakter) szöveges leírást is kérnek, mely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül a film adataival együtt.

Nevezési díj nincs.

Nevezési lap és tájékoztatás kérhető: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Telefon: +36-76-549-049, e-mail: filmszemle@nepfolakitelek.hu vagy letölthető a Népfőiskola honlapjáról www.nepfolakitelek.hu

A filmeket az alábbi módon lehet benevezni a Szemlére: 1) Postai úton, adathordozón (DVD, pendrive stb.): A kitöltött nevezési lapot is a borítékba kérik beletenni! VAGY 2) Fájlmegosztón keresztül: Az így nevezett alkotásokat a filmszemle@nepfolakitelek.hu email címre kell beküldeni. Kérjük vegyék figyelembe, hogy a filmek letöltésére csak munkanapokon van lehetőség! Ebben az esetben kitöltött nevezési lapot is emailben kell beküldeni! Vegyék figyelembe, hogy kitöltött nevezési lap nélkül nem tudják elfogadni a filmet! A technikailag gyenge minőségű, és a feltételeknek nem megfelelő filmeket az előzsűri elutasítja.

A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2019. október 4.

A nevezők a pályázati feltételek elfogadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázatra beküldött alkotásuk a lakiteleki Népfőiskola archívumába kerüljön és a film adatai a katalógusban megjelenjenek.

A nevezett filmek közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó alkotásokat. Az előzsűri időpontja: 2019. október 15–16. Helye: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY • H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Az előzsűri döntéséről a pályázókat október 20-ig elektronikus levélben értesítik.

A zsűri elnöke: Dr. Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer. A zsűri tiszteletbeli elnöke: Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere.

A vetítések után szakmai vitákat, elemzéseket, kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek.

A szemle legjobb alkotásai díjazásban részesülnek. A fődíj 1.000.000 Ft.

A XIX. Lakiteleki Filmszemlét 2019. november 27–29. között tartják Lakiteleken a Népfőiskolán.

gondola
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban
    A száz éve a Nagy-Trianon-palotában halálra ítélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára egy évszázad alatt, amely Kövér László szerint jogos büszkeséggel tölthet el bennünket.
  • Legyőzni a máig kísértő Trianont
    A „merjünk kicsik lenni” korábbi politikáját a „merjünk magyarok lenni” testtartása váltotta fel.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
MTI Hírfelhasználó