XIX. Lakiteleki Filmszemle, Kósa Ferenc emlékezetére
A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. és a Dunaversitas Egyesület idén KÓSA FERENC emlékezetére hirdette meg a XIX. Lakiteleki Filmszemlét.
2019. április 17. 09:56
Pályázati feltételek: A versenyen részt vehetnek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek, magánszemélyek határon innen és túlról, minden 2010 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléinken nem szerepelt.
A filmeket az alábbi kategóriákban lehet nevezni: Krónika: helyi híradó, aktuális közéleti riportműsor, sport (maximum: 26 perc) Korkép: filmtanulmányok a településről, filmszociográfia (maximum: 52 perc) Művelődés: hungarikumok, helyi értékek (maximum: 26 perc) Portré: (maximum: 26 perc) Fikciós műsorok: szórakoztató filmek, animációs, rajz-és kísérleti film (maximum 10 perc). A filmről egy rövid (max. 400 karakter) szöveges leírást is kérnek, mely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül a film adataival együtt.
Nevezési díj nincs.
Nevezési lap és tájékoztatás kérhető: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Telefon: +36-76-549-049, e-mail: filmszemle@nepfolakitelek.hu vagy letölthető a Népfőiskola honlapjáról www.nepfolakitelek.hu
A filmeket az alábbi módon lehet benevezni a Szemlére: 1) Postai úton, adathordozón (DVD, pendrive stb.): A kitöltött nevezési lapot is a borítékba kérik beletenni! VAGY 2) Fájlmegosztón keresztül: Az így nevezett alkotásokat a filmszemle@nepfolakitelek.hu email címre kell beküldeni. Kérjük vegyék figyelembe, hogy a filmek letöltésére csak munkanapokon van lehetőség! Ebben az esetben kitöltött nevezési lapot is emailben kell beküldeni! Vegyék figyelembe, hogy kitöltött nevezési lap nélkül nem tudják elfogadni a filmet! A technikailag gyenge minőségű, és a feltételeknek nem megfelelő filmeket az előzsűri elutasítja.
A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2019. október 4.
A nevezők a pályázati feltételek elfogadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázatra beküldött alkotásuk a lakiteleki Népfőiskola archívumába kerüljön és a film adatai a katalógusban megjelenjenek.
A nevezett filmek közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó alkotásokat. Az előzsűri időpontja: 2019. október 15–16. Helye: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY • H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Az előzsűri döntéséről a pályázókat október 20-ig elektronikus levélben értesítik.
A zsűri elnöke: Dr. Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer. A zsűri tiszteletbeli elnöke: Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere.
A vetítések után szakmai vitákat, elemzéseket, kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek.
A szemle legjobb alkotásai díjazásban részesülnek. A fődíj 1.000.000 Ft.
A XIX. Lakiteleki Filmszemlét 2019. november 27–29. között tartják Lakiteleken a Népfőiskolán.
Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
Az aranyéremért a csapatban háromszoros Európa-bajnok Szergej Bidával kellett megmérkőznie. A 26 éves orosz már sokkal nagyobb falatnak bizonyult, de Siklósi még nála is jobb napot fogott ki, ezt jelezte, hogy a nehéz helyzetekből is ki tudott keveredni.
Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
