Megállt az elvándorlás hazánkból
Az Európai Unió más tagállamai­ban tavaly kevesebb magyar élt, mint egy évvel korábban, ráadásul az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a külföldi magyarok foglalkoztatottsága más nemzetekhez képest a legmagasabb. Nem lettünk tehát kivándorló ország, míg Romániát a 15—64 éves korcsoport harmada elhagyta, nálunk az arány 6,8 százalék.
2019. április 26. 10:57

Kevesebb magyar élt tavaly más uniós tagállamban 2017-hez képest, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint többen jöttek vissza Magyarországra, mint amennyien kivándoroltak.

A 15 és 64 év közötti magyarok 6,8 százaléka, 441 544 fő élt valamelyik uniós országban tavaly, míg 2017-ben számuk 446 183 fő volt. Az ő foglalkoztatottságuk volt ráadásul a legmagasabb: 81,6 százalékuk dolgozott, 360 300 fő.

Magyarország azon tagállamok közé tartozik, ahonnan az elvándorlás alacsonynak számít. A tagállami adatok azt mutatják, hogy a nyugat-euró­pai országok állampolgárai elenyésző arányban telepedtek le tavaly más uniós országban, jellemzően 2-3 százalékuk. Idesorolható a kelet-közép-európai tagállamok közül Csehország, ahol a mutató 3,3 százalék volt.

A csehek után hazánk következik a 6,8 százalékos mutatóval, míg a régió többi országában a 15–64 éves korcsoport jóval nagyobb arányban költözött más országba.

Romániában a legsúlyosabb a helyzet, ahonnan a munkaképes lakosság több mint harmada, Bulgáriából közel negyede elvándorolt. A magyarországi adatoknál lényegesen rosszabb mutatókkal rendelkezik Lengyelország, ahol 12,7 százalék, Szlovákiában 10,2 százalék, Horvátországban pedig 14,4 százalék volt az elvándorlók aránya a teljes 15–64-es korcsoporton belül.

– Az unión kívüli célországokat is figyelembe véve stagnált a külföldön élők száma 2018-ban, s közülük többen dolgoznak, mint egy évvel korábban.

Az adatok tehát egyértelműen bizonyítják, hogy hazudik az ellenzék, amikor azt állítja, óriási az elvándorlás Magyarországról. Hazánk ráadásul a régióban a legalacsonyabb mutatóval rendelkezik, a visegrádi államok közül egyedül Csehországban kisebb a külföldön munkát vállalók aránya.

Kiemelkedő, hogy a külföldön élő magyarok foglalkoztatottsági rátája a legmagasabb az egész Európai Unió és az európai szabadkereskedelmi társulás (EFTA) országaiban – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére az adatokra reagálva Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Felidézte: a 384,2 ezer fő foglalkoztatott közé nemcsak az életvitelszerűen külföldön élők tartoznak bele, hanem az ingázók is, tehát azok, akik vagy Ausztriába járnak át dolgozni, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban. A mérés módszertana ráadásul az unió minden tagállamában egységes.

A szakértő kiemelte: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül kevesebben éltek és dolgoztak tavaly külföldön, mint 2017-ben, de csökkent az alapfokú végzettségűek létszáma is.

Szalai Piroska szerint a hazaköltözőket több tényező is motiválhatja: egyfelől jelentősen nőttek itthon a keresetek úgy, hogy a nyugat-európai tagállamokhoz képest kevesebbe kerül a megélhetés, valamint a gyermeknevelés is.

Ráadásul a hazai munkaerőpiacon hatalmas igény van azokra, akiknek jó szakképzettségük van és jelentős külföldi tapasztalatokkal, kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, nem is beszélve a szubjektív szempontokról, mint például a rokonoktól, családtól való távolság.

Szalai Piroska szerint ugyanakkor továbbra sem kedvező, hogy a kint dolgozók harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

– Nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiány a 400-450 ezer külföldön élő miatt alakult ki. Amennyiben mindegyikük hazatérne, továbbra is megmaradna a munkaerőhiány – hangsúlyozta a szakértő.

Szalai Piroska hozzátette: várhatóan tartós trendfordulóról beszélhetünk, mivel a keresetek érezhető, jelentős emelkedése a következő években is fennmarad, míg a hazai munkaerőpiacon a hazatérők könnyen el tudnak helyezkedni, ráadásul kedvező feltételekkel. Ez a folyamat összességében egyre többeket motiválhat a hazaköltözésre.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is rendszeresen beszámol, az ellenzéki pártok, civil és szakszervezetek, illetve az ellenzéki sajtó azt állítja, milliók hagyták el Magyarországot. Amennyiben ez igaz lenne, azt jelentené, a külföldön élő magyarok háromnegyede nem munkaviszonyból szerezné jövedelmét, ami elképzelhetetlen.

magyarnemzet.hu
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Negyedik EP-győzelmére készül a Fidesz–KDNP-szövetség
    A Fidesz európai parlamenti (EP-) listájáról többen újrázhatnak — egyesek nem is először — most vasárnap, mint ahány helyet összesen az ellenzéki pártok szerezhetnek a számukra legjobb forgatókönyvek szerint. A felmérések szerint a Fidesz—KDNP 13-14 mandátumot is elérhet, míg a DK kettő és a Momentum egy helye győzelemmel érhet fel a két kis párt számára. A vasárnapi EP-választás az MSZP és a Jobbik visszaszorulását, az LMP és a Párbeszéd kiesését hozhatja el.
  • Orbán Viktor: ők mind ott lesznek, "legyünk ott mi is!"
    A bevándorlás nemcsak "kulturális bajt hoz ránk", és nemcsak "a közbiztonságot rontja le", hanem "anyagilag megroppantaná" Magyarországot. A következő uniós költségvetésben el kellene érni, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem például családtámogatásra és fejlesztésekre.
MTI Hírfelhasználó