Két rendszerváltás Magyarországon
Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára mutatta be Budapesten, a Földesi Margit és Szerencsés Károly történészek által szerkesztett „Két rendszerváltás Magyarországon” címet viselő kötetet, amely Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) szakmai támogatásával készült.
2019. április 29. 23:59

A könyvbemutató kapcsán a humántárca közigazgatási államtitkára emlékeztetett arra, hogy az idei esztendőt Magyarország Kormánya a rendszerváltás 30. évfordulójára fókuszálva, emlékévvé nyilvánította.

A „30 Éve Szabadon” elnevezésű emlékév, rá kívánja irányítani a magyar emberek és a közép-európai nemzetek figyelmét az 1989-90-es évek eseményeinek világpolitikai súlyára. Annak ellenére, hogy a második világháborút követően Nyugat-Európa sorsára hagyta Közép-Európát, az itt élő nemzeti közösségek maguk vívták ki szabadságukat és függetlenségüket, élve a harminc esztendővel ezelőtt, a történelem által felkínált lehetőséggel – mondta beszédében Latorcai Csaba.

Az azóta eltelt három évtized alatt lépésről-lépésre jutottunk el odáig, hogy ma Hazánk talán először van igazán abban a helyzetben, hogy saját magunk határozhatjuk meg, mit akarunk, és nem mások helyettünk: a saját sorsunk a saját kezünkben van. Amennyiben kitartunk, továbbra is mi szabhatunk irányt jövőnknek. Ezért sem közömbös számunkra, magyarok számára az, hogy milyen európai jövőben gondolkodunk, amelynek alakításában a XXI. században Közép-Európának kiemelt szerepe lesz – zárta köszöntőjét Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára.

A „Két rendszerváltás Magyarországon” címet viselő, Földesi Margit és Szerencsés Károly által jegyzett kötet, amely egyszersmind a szerzőpáros utolsó közös kötete is, a XX. század két markáns rendszerváltásának, az 1945-ös és az 1989-es eseményeknek az összevetését kíséreli meg. Melyek voltak azok az események, külső és belső tényezők, a világpolitikát is rendre és mélyreható módon átszövő gazdasági-lobbi érdekek, amelyek befolyásolták és mind a mai napig döntően meghatározzák Magyarország sorsát is.

EMMI
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
  • Vívó-vb - Siklósi Gergely parádés vívással világbajnok
    Az aranyéremért a csapatban háromszoros Európa-bajnok Szergej Bidával kellett megmérkőznie. A 26 éves orosz már sokkal nagyobb falatnak bizonyult, de Siklósi még nála is jobb napot fogott ki, ezt jelezte, hogy a nehéz helyzetekből is ki tudott keveredni.
MTI Hírfelhasználó