A közép-európaiak többsége az unióban maradna
Tizenöt évvel hazánk uniós csatlakozása után marginális kisebbségben vannak a kilépés pártján állók (11 százalék), a magyarok túlnyomó többsége (79 százalék) az unióban maradna. Ennek ellenére tízből hatan azt vallják, hogy rossz irányba mennek a dolgok Európában. Közép-Európában hasonló a helyzet: kevesebb mint húszmillióan lépnének ki — derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára 11 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.
2019. május 1. 09:42

Közel négy héttel az Európai Parlament újraválasztása előtt látható, hogy minden közép-európai országban komoly többségben vannak azok, akik szerint a nehézségek megléte ellenére bent kellene maradni az Európai Unióban. Mindössze 17 millióan lépnének ki és 83 millióan maradnának bent az EU-ban Közép-Európa 107 millió fős lakosságából. A közép-európaiak 78 százaléka bent maradna, és mindösszesen 16 százaléka hagyná el az EU-t. Meglepő módon a bajorok (36 százalék) és a keletnémetek (29 százalék) voltak leginkább a kilépés pártján, őket a csehek (24 százalék) követték. A magyarok továbbra is bennmaradáspártiak: 79 százalékuk szerint bent kellene maradni, és csupán 11 százalék mondta azt, hogy el kellene hagyni az uniót.

Annak ellenére, hogy nem szeretnének kilépni, Közép-Európában inkább úgy gondolják az emberek, hogy rossz irányba mennek a dolgok a kontinensen (50 százalék), és kevesebben vannak azok, akik szerint jó irányba tartanak a folyamatok (45 százalék). A legkritikusabb álláspontot a magyarok fogalmazták meg: tízből hat válaszadó szerint rossz irányba tart az unió, de hasonló mértékben voltak elégedetlenek az osztrákok (57 százalék) és a szlovének (58 százalék) is. A legjobb véleményt Romániában lehetett mérni, 74 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok. Beszédes, hogy csak a románoknál volt túlnyomó többségben az optimista álláspont, rajtuk kívül csupán a horvátok (50 százalék) és a bolgárok (49 százalék) tartoztak az elégedettebbek közé, ők is csak halvány relatív többséggel.

Az adatokból kiderült, hogy a V4-országok lakosai látják legpesszimistábban az uniós folyamatok alakulását: 39 százalékuk szerint jó, 56 százalékuk szerint pedig rossz irányba mennek a dolgok Európában. A bajorok, osztrákok és keletnémetek véleménye sem volt szignifikánsan pozitívabb a visegrádi országok lakosainak válaszainál.

magyarnemzet.hu
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Szellemi erőforrásaink kiaknázása
    Külföldi hungarológiai műhelyekre van szükség, hogy a még meglévő jóindulatú külföldi kutatóknak legyen hova fordulniuk, ha Magyarországról tudni akarnák az igazságot. Nem panaszkodni kell, hogy a külföldiek nem ismernek minket, hanem tenni is kellene ez ellen.
  • „Churchilli fordulat” előtt áll Boris Johnson
    A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként.
MTI Hírfelhasználó