Románosítják az úzvölgyi katonai temető parcelláit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető tisztségeket betöltő politikusai közös levélben kérték a román hatóságokat, hogy a jogi helyzet tisztázásáig állítsák le az úzvölgyi katonatemető átalakítását, és ezáltal előzzék meg az etnikai feszültséget.
2019. május 2. 16:04

RMDSZ-es politikusok az úzvölgyi katonatemető átalakításának a leállítását kérik

A védelmi, belügyi, közigazgatási és művelődési miniszterekhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és Románia Számvevőszéke vezetőihez eljuttatott levelet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője, valamint Tánczos Barna, a szenátus háznagya írta alá - tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ hírlevele.

A politikusok a levélben rávilágítottak az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemető átalakításának törvényellenes vonatkozásaira. A hírlevél Korodi Attila frakcióvezetőt idézi, aki szerint az a tény, hogy magyar katonasírokon román emlékhelyet alakítottak ki, ellentmond egy sor román törvénynek, és a Románia által elfogadott, katonasírokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek.

"Az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által állította fel a betonkereszteket" - fogalmazott Korodi Attila.

A levélben kifejtik, hogy a tulajdonjog hiányában Dormánfalva törvénytelenül költött el közpénzt a már említett emlékművek felépítésére, valamint szintén törvénytelenül hirdette meg a közbeszerzést és vezette le az építkezéseket.

Az aláírók szerint a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között, hiszen - ahogyan a megkeresésben is fogalmaznak - "mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát."

Korodi Attila elmondta: az 1968-as megyésítési törvény Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye települést, amelynek területén a katonatemető áll, és Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. A Kárpátok túloldalán fekvő Dormánfalva (Darmanesti) a két megye kataszteri hivatalának vezetői között 2001-ben kötött egyezségre hivatkozva tekinti sajátjának az elnéptelenedett település területét.

"A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik" - idézte az RMDSZ hírlevele Korodi Attilát.

Az RMDSZ egy kisfilmet is közzétett az egyik közösségi portálon, amely Hargita megyei politikusok szerdai helyszíni szemléjét örökíti meg. A filmecskében megszólaló Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője a többi között arról tájékoztatott, hogy a telekkönyvben az ortodox húsvéti ünnepeket május elsejével összekötő hivatalos munkaszüneti napok alatt került be az a bejegyzés, amely Dormánfalva tulajdonaként tünteti fel a területet.

Az Uh.ro székelyföldi portál összefoglalójához Gottfried Barna történésznek az egyik közösségi portálon közzétett bejegyzését is csatolta. Ebben a történész az Úz folyó völgyében lezajlott első és második világháborús csatákat összefoglalva kijelentette: ha román katonát is temettek el az úzvölgyi katonatemetőben, az minden bizonnyal az osztrák-magyar hadseregben harcolt a román királyság hadserege ellen. A történész szerint a monarchia hadserege az 1916-os román betörés visszaverése után folytatott véres csatákat a folyóvölgyben előbb a román, majd az orosz cári hadsereggel. Ezek a csaták Úzvölgye településtől keletre, Dormánfalva határában zajlottak. A román katonákat minden bizonnyal a vitatott temetőtől több kilométerre keletre temették el.

Az erdélyi magyar sajtó a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület fényképes tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített, nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik.

Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.

Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

Román emlékművet avatnak az Úz-völgyében

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek a két világégésben hősi halált halt román katonáknak. Az 1944. augusztus-szeptemberében zajló Úz-völgyi harcokban egyébként nem vettek részt román alakulatok.

A nemzet hőseire emlékezik május 17. és 19. között a Dormánfalvi (Dărmanești) önkormányzat, ebből az alkalomból vásárt, focimeccset és emlékműavatást is tartanak. Az utóbbi alaposan felborzolta a kedélyeket Hargita megyében. Az emlékműavatást ugyanis közigazgatási szempontból vitatott területen, az úzvölgyi haditemetőben tervezik, a közel nyolcezer négyzetméteres telket mind a Bákó megyei Dormánfalva, mind pedig a Hargita megyei Csíkszentmárton a magáénak tekinti.
 
 
Az emlékműállításról a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület adott hírt a Facebook-oldalán, közzétéve a helyszínen készült fényképeket is. A dormánfalvi önkormányzat képviselő-testülete egyébként márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet.
 
„Évek óta zajlik egy területi vita Úzvölgye kapcsán a két önkormányzat között” – tudtuk meg Gergely Andrástól, Csíkszentmárton polgármesterétől. Mint mondta, a ma is érvényben lévő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében Úzvölgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. „Állítólag sok évvel ezelőtt a Bákó Megyei Kataszteri Hivatal akkori igazgatója és a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal néhai vezetője megegyeztek abban, hogy természetesebb határ lenne az Úz-patak, és bélyegzőt nyomtak kölcsönösen a térképekre. Ettől a törvény nem változott, ennek értelmében pedig mi továbbra is jogot formálunk a területre. Arról nem is beszélve, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi a temető, ezt legutóbb 2010-ben egy kormányhatározattal is megerősítették. Amióta létezik, a szentmártoni önkormányzat kezeli és gondozza a temetőt, most meg arra eszméltünk, hogy Dormánfalva elindított egy elsajátítási folyamatot” – nehezményezte a községvezető.
 
 
Hozzátette: ezt pár nappal korábban vették észre, és azonnal felszólították a dormánfalvi önkormányzatot, hogy vonja vissza a határozatát, amellyel közvagyonukba vették a temetőt. A hivatalos eljárás szerint ugyanis azelőtt, hogy a törvényszékhez fordulhatnának, először a kibocsátóhoz kell folyamodni, hogy vonja vissza a határozatot. A polgármester azonban úgy gondolja, hogy a felszólításuk hatására nem fogják ezt megtenni, ezért a törvényszékhez fognak fordulni.
 
Értesítettük azokat a szerveket is, akiktől hathatós segítséget tudunk várni, hiszen mi nagyon kicsik vagyunk ebben az ügyben. A magyar hadügyminisztérium megtette a kellő lépéseket, de úgy látszik, egyelőre nincs eredménye – részletezte Gergely András. A polgármester elmondása szerint egyébként akkor szembesültek azzal, hogy a magyar katonai temetőben román kereszteket és emlékművet állítottak a tudtuk nélkül, amikor április elején egy temetőtakarítás céljából a helyszínre látogattak.
 
 
Ennek láttán a szentmártoni községvezető azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a dormánfalvi hivatalnak, amelyre rövidesen meg is jött a válasz. Azt írták, hogy törvényesen, a hadügyminisztérium engedélyével jártak el, és hivatkoztak arra is, hogy a bákói kataszter szerint Dormánfalva része a temető. Gergely András szerint ez az ügy nem más, mint egy újabb történelemgyártási kísérlet, hiszen olyan helyen létesítettek egy román temetőt, ahol egyetlen román katona sincs eltemetve. „Ez fizikai képtelenség lenne, hiszen 1917 novemberében nyitotta a temetőt az osztrák-magyar hadsereg, ekkor pedig már nem is a románokkal háborúztak, hiszen az oroszok leváltották őket a határon. Persze volt román temető is a közelben, de nem itt. Nyilvánvalóan könnyebb volt egy kész, gondozott temetőben kialakítani egy román parcellát, mint egy teljesen újat létesíteni. A kőkereszteket ráadásul egy olyan sétányon állították fel, ahol senki sincs eltemetve. Úgy látjuk, az a szándékuk, hogy a tervezett ünnepséget mindenképp megtartják május 17-én. Ez azonban hivatalosan semmit sem jelent, csak egy szimbolikus borstörés az orrunk alá, amellyel azt mutatják, hogy még a halottainkat sem tisztelik. Ez egy nagyon aljas megoldás, hiszen ha annyira szerettek volna egy román temetőt, meg lehetett volna keresni a román katonák sírjait, és ott létesíteni egyet ebből a pénzből. Illetve, ha civilizált módon megkerestek volna, hogy szeretnének egy román emlékművet állítani az úzvölgyi temetőbe, mert a térségben harcoltak román katonák is, biztosan megtaláltuk volna a módját” – fejtette ki a polgármester.
 
***************************
A második világháborúban, 1944. augusztus 26-án támadták meg a szovjet csapatok a határvédelmet ellátó alakulatokat. A 2. Ukrán Front túlerőben támadó egységei jelentős veszteségek árán verekedték át magukat a gyengén felszerelt 11. székely határőr zászlóaljon. Az első világháborúban ugyancsak véres összecsapások helyszíne volt a völgy, 1916. augusztusában a román hadsereg ott is megtámadta a keleti határszéleket védő magyar egységeket. A román csapatokat két hónappal később német segítséggel sikerült kiszorítani Székelyföldről, ennek folytatásaként az Úz-völgyében hosszú harcok alakultak ki. Október folyamán a román csapatokat oroszok váltották ezen a frontszakaszon is, a több hétig váltakozó sikerekkel zajló heves harcok Oroszország háborúból történő kilépésig tartottak.
 
Fotók: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület
Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/roman-emlekmuvet-avatnak-az-uz-volgyeben)
MTI - szekelyhon.ro
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó