A Ferencvárosi TC a 120. születésnapját ünnepelte a kerület Bakáts téri polgármesteri hivatalában, abban a helyiségben, ahol a klubot megalapították.
2019. május 3. 20:56
Köszöntőbeszédet mondott Tarlós István, Budapest főpolgármestere - a klubhoz kötődő emlékkiállítás fővédnöke -, Bácskai János polgármester, valamint Kubatov Gábor, az egyesület elnöke. A megemlékezésen ott volt az első klubelnök, Springer Ferenc unokája, Springer Miklós is.
Az ünnepség elején a szakosztályok képviselői felidéztek a klub életéből egy száz évvel ezelőtti, megfakult fényképen megőrzött Bakáts téri pillanatot, majd egy hasonló beállítást örökítettek meg az utókornak. A képen a klub akkori vezetői ülnek körbe egy asztalt, ugyancsak a megalapításnak otthont adó szobában.
Tarlós István elmondta: miután az 1950-es évektől a Ferencvárosnak szurkol, számára a klub többet jelent egy rövid köszöntőbeszédnél. Ennek szellemében részletesen idézte fel a megalakítás körülményeit, valamint a 120 év sikereit és legnagyobb alakjait. A főpolgármester azzal zárta szavait, hogy "a Ferencváros az ország legnépszerűbb klubja volt és az is marad".
Bácskai János, a IX. kerület polgármestere, Tarlós István főpolgármester, Kubatov Gábor, az FTC elnöke és Springer Miklós, az első klubelnök, Springer Ferenc unokája (b-j) a 120 éves FTC születésnapi ünnepségén 2019. május 3-án, a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal épületében, abban a helyiségben, ahol a klubot megalapították. MTI/Koszticsák Szilárd
Kubatov Gábor beszédében meghatódva hangsúlyozta: a Ferencváros 120 évét a címerében lévő három E betű elvei - erkölcs, erő és egyetértés - határozták meg. Kiemelte: a klubnál a családi összetartást idéző közösségi erő igazi egységet biztosított.
Bácskai János a klub szimpatizánsai közül Krúdy Gyula íróról, a zöld-fehérek legismertebb sportolói közül az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgóról, Albert Flóriánról, valamint a klub alakuló közgyűlésének alapító okiratáról emlékezett meg.
Az esemény végén elhangzott: a klub az önkormányzattal közösen nagyszabású, ingyenes szabadtéri fotókiállítással emlékezik a 120 évre. A kiállítás 785 fényképe év végéig látható 17 közterületen, parkban, téren és utcán.
Tarlós István főpolgármester és Bácskai János, a IX. kerület polgármestere megtekinti a 120 éves FTC-t bemutató szabadtéri fotókiállítást a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal épülete előtt 2019. május 3-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Mester utcai fiatalok „találták ki” az FTC-t
Éppen százhúsz éve, 1899. május 3-án alakult meg az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb magyar sportegyesület, a Ferencvárosi Torna Club, vagyis az FTC.
Az egyébként angol eredetű labdarúgás az 1880-as években kezdett Magyarországon terjedni, ekkortájt sorra alakultak a „rúgosdi” klubok. A Ferencvárosi Torna Club ötlete egy Mester utcai fiatalokból álló csapat fejéből pattant ki.
A szervezés munkáját Weisz István és a Prágából hazaérkező Gabrovitz Kornél vállalta, akik sorra nyerték meg az ügynek régi barátaikat és a lehetséges mecénásokat, köztük Gráf József pékmestert és Springer Ferenc ügyvédet, a Ferencváros országgyűlési képviselőjét.
A Ferencváros labdarúgó csapatának szurkolói az MTK stadion lelátóján, 1999. március 13-án (Fotó: MTI/Földi Imre)
A piros-fehér már foglalt volt
Az alakuló közgyűlést 1899. május 3-án rendezték a Ferencvárosi Polgári Kör dísztermében, ezen elfogadták az alapszabályt és a klub jelmondatát: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Színeiket a nemzeti színek közül akarták választani, s mivel a korábban létrejött BTC már lefoglalta a piros-fehér színeket, a zöld-fehér mellett döntöttek.
Elnöknek Springer Ferencet választották, az egyesület nevébe a torna szót vették fel, utalásként arra, hogy a labdarúgás mellett más sportok művelését is tervezik. (Az egyesület teljes nevét csak hivatalos alkalmakkor írják le, a köznyelv Fradi vagy FTC néven emlegeti.)
A ferencvárosi Lipcsei Péter kidobja a melegítőfelsőjét a szurkolóknak a Ferencváros – Vecsés NB II Keleti csoportjának utolsó fordulójának labdarúgó-mérkőzése végén az Albert stadionban, 2009. június 13-án (Fotó: MTI/Kollányi Péter)
Springer hathatós közbenjárása révén sikerült hat évre egy 2387 négyszögöl nagyságú telket szerezni a fővárostól a Soroksári úton, amelyet sportpályává alakítottak. Az első hivatalos bajnoki meccset 1901-ben játszották le, a Fradi mérkőzéseit 1911-től rendezték az Üllői úti pályán.
Leg, leg, leg
Az FTC a magyar labdarúgás egyik legnépszerűbb és minden szempontból legeredményesebb csapata. 30 bajnoki címet nyert, az egyetlen magyar csapat, amely nemzetközi kupát hódított el – így 1965-ben a Vásárvárosok Kupáját, az UEFA Kupa elődjét – és az egyetlen, amely 100 százalékos eredménnyel győzött a bajnokságban (az 1931-1932-es kiírásban). Az FTC adta a legtöbb játékost a magyar labdarúgó válogatottnak, innen került ki a legtöbb gólkirály és az egyetlen magyar egyesület, amelyben Aranylabdás focista – Albert Flórián – játszott.
Albert Flórián levesz egy átadást a Magyarország-Német Demokratikus Köztársaság (NDK) világbajnoki selejtező válogatott mérkőzésen a Megyeri úton, 1961. április 16-án (Fotó: MTI/Petrovits László)
Az eddig is rekorder Ferencváros április 27-én szerezte meg a 30. bajnoki címét a magyar labdarúgó-bajnokság élvonalában.
Bemutatják a 120 év gólkirályait
120 év gólkirályai címmel időszaki kiállítás nyílt kedden a Fradi Múzeumban, amelyben a Ferencváros legeredményesebb játékosaihoz kapcsolódó relikviákat lehet megtekinteni. Ez a Fradi Múzeumban a hatodik időszaki kiállítás, amely december 31-éig a hétfők kivételével minden nap nyitva tart. A tárlaton többek között olyan tárgyak láthatók, mint Schlosser Imre bírói sípja, Takács II József monogrammal ellátott cigarettatárcája és futballcipője vagy Nyilasi Tibor európai Ezüstcipője.
Ferencvárosi szurkolók tüzet gyújtanak a lelátón az Albert Flórián Stadionban, 2011. április 1-jén (Fotó: MTI/Kollányi Péter)
Az FTC „portréja”
Stadion: Groupama Aréna (átadás: 2014, jelenlegi befogadó képesség: 23 700 fő) A csapatot működtető gazdasági társaság: FTC Labdarúgó Zrt. Többségi tulajdonos: Ferencvárosi Torna Club (2011 decembere óta) Élvonalbeli tagsága: 115 idény (először 1901-ben szerepelt az élvonalban, tagsága 2009/10-es szezon óta folyamatos) Legnagyobb hazai sikerei:
József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
Nemsokára mindannyian megnézhetjük és bejárhatjuk az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Csak azt nem értem, ilyen fenyegetés után mit csinálnak az állítólagos jogvédők, ideértve az Orbán börtönéről sivalkodó Szél Bernadettet, az összes libsi nem kormányzati szervezetet, Věra Jourovát, a holland miniszterelnököt és társaikat?
A megkérdezetteknek közel kétharmada fél őszintén elmondania a véleményét egy Egyesült Államokban készült felmérés szerint. A baloldal „puha diktatúrája” még a mérsékelten liberális érzelműeket sem kíméli.
József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
