A robotizáció drasztikus reformot kényszeríthet a munkaerőpiacra
A következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százaléka pedig jelentősen átalakulhat a digitalizációval, technológiai fejlődéssel az OECD friss előrejelzése szerint. A kormányoknak ezért már most lépniük kell annak érdekében, hogy a munkaerőpiac drasztikus átalakulásával ne a dolgozó járjon rosszul.
2019. május 5. 12:51

Idetartozik egyebek mellett a bérszínvonal csökkenése, ám Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára lapunknak azt hangsúlyozta: itthon kedvezőek maradhatnak a munkaerőpiaci folyamatok.

Számos, már ma is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban akár középtávon a jelenleginél is kevesebb munkavállalóra lehet szükség, az előrejelzések szerint az automatizáció komplett ágazatokban válthatja ki az élőmunkát. A várakozások szerint a technológiai fejlődés komolyan veszélyezteti a takarítókat és a kisegítőket, az összeszerelő üzemek szalagmunkásainak állását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazottak munkaköreit, a robotok konkurenciát jelenthetnek a gépkezelőknek, a bányászoknak, az építőipari munkásoknak.

Azonban a negyedik ipari forradalom fejlesztései mellett is nélkülözhetetlen lesz a jövőben a menedzserek, a tanárok, a jogászok, a kis- és középvezetők, a vezérigazgatók, a tudósok, a mérnökök és az informatikusok tudása, de a közigazgatásban, az adminisztrációban sem váltják fel tömegesen a robotok az élőmunkát. A technológiai forradalom már tart, ám a robotok által leginkább veszélyeztetett munkakörökben dolgozóknak sem kell egyelőre aggódniuk, mivel a folyamat nem máról holnapra megy végbe, akár évek, évtizedek is kellenek az új berendezések hadrendbe állításához. A szakemberek abban egyetértenek: már most fel kell készülni a munkaerőpiac teljes átalakulására.

A kormányoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a robotizáció hatásaira, mivel a robbanás­szerű fejlődés drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot – derül ki a 36 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzéséből. A szervezet szerint ezért egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása, a szociális védelem erősítése, valamint a dolgozói kompetenciák folyamatos növelése.

A munkavállalói korú lakosság aránya egyre gyorsabb ütemben csökken a következő években, évtizedekben, ugyanakkor a technológiai fejlődés nem olyan arányban lehet képes kiváltani az élőmunkát, mint ahogy sokan várják. Annak érdekében, hogy a folyamatok miatt ne emelkedjen a munkanélküliség, ne romoljon a dolgozók életszínvonala, illetve a munkavállalók képesek legyenek lépést tartani az elvárásokkal, a nemzeti kormányoknak már most fel kell készülniük az új szabályok kialakításával. Az OECD szerint a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.

Az OECD ugyanakkor óvatos: szerintük mindössze a munkahelyek 14 százaléka szűnhet meg a digitalizáció hatására, s az állások 32 százalékánál kell gyökeres változásokkal szembesülni. A demográfiai folyamatok miatt a következő években jelentősen nő az idősek aránya: míg 1980-ban száz emberből húsz volt 65 év feletti, napjainkra közel 30-an vannak, míg 2050-re csaknem 60-an lesznek.

Várhatóan csökken a részmunkaidőben, szezonálisan foglalkoztatottak aránya, ellenben felértékelődnek a teljes munkaidős pozíciók. Éppen ezért a nem teljes munkaidőben dolgozók szociális biztonságára lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Az előrejelzések szerint az alacsony bérszintű munkahelyek aránya valamelyest nő a folyamat során, míg a közepes színvonalú állások aránya drasztikusan csökkenhet. Nálunk ugyanakkor ez a folyamat éppen ellentétes, és nem valószínű, hogy jelentős fordulat következne be.

– Az OECD jelentése is jól mutatja, hogy hazánkban egyre jobban emelkednek a keresetek, ami a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja – közölte lapunkkal Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár.

A tagállamok többségében az alacsony fizetésű állások gyarapodtak, ezzel szemben a közepes bérszintű munkahelyek aránya az OECD-tagállamok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben, mintegy tíz százalékponttal az elmúlt években. A folyamatok kedvezően hatottak a fiatalok munkaerő-­piaci helyzetére is: több mint tíz százalékponttal csökkent a középfokú végzettségű fiatalok körében az alacsony bérezésű foglalkoztatás, továbbá hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben – 26 százalékponttal – a közepes bérszintű foglalkoztatás valószínűsége.

A Pénzügyminisztérium államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy a világszervezet legfrissebb, 2018-as adatai szerint 69,3 százalékos volt Magyarországon a foglalkoztatottak aránya, ami már meghaladja az OECD 68,4 százalékos átlagát. A foglalkoztatottsági ráta növelésé-­ben óriási eredményt tud felmutatni hazánk, mivel 2010-ben még jelentősen elmaradtunk az akkor 64,4 százalékos munkavállalási aránytól, ugyanis abban az időszakban az 55 százalékos mutatónkkal az utolsó előtti helyen voltunk a tagállamok közül. Még ennél is jelentősebb eredményeket értünk el a munkanélküliség visszaszorításában: az OECD-tagországok közül a 2018-as 3,7 százalékos rátánkkal jelenleg a hatodik pozíciót foglaljuk el, míg 2010-ben az állástalanok aránya még 11,2 százalék volt, és ezzel a 29. helyen álltunk a 36 tagország közül – tette hozzá Bodó Sándor.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Novák Katalin Bagdadban
    Novák Katalin személyében első alkalommal látogatott magyar köztársasági elnök Irakba - közölte a Sándor-palota az MTI-vel.
  • Vakond a titkosszolgálatok világában
    Nem fogadhatjuk el, hogy az amerikai titkosszolgálati közösség egyik nyíltan deklarált fedőszervezete, a Natio­nal Endowment for Democracy (NED) továbbra is aktívan dolgozzon a magyar belpolitika számukra kívánatos irányba befolyásolásán, megváltoztatásán. Mert miként lehet értelmezni azt, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester a mai napig ennek a szervezetnek az ösztöndíjasa? – veti fel Horváth József.
  • Wolfgang Schüssel kapta idén a Petőfi-díjat
    Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-díját csütörtökön, a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepségen.
MTI Hírfelhasználó