Százharminc éves a franciák háromszáz méteres zászlórúdja
Szenvedélyes viták közepette kezdték el építeni az Eiffel-tornyot, amelyet végül két év alatt sikerült „tető alá hozni”. A monumentális létesítmény sokáig a világ legmagasabb építménye volt, elképesztő számok és adatok, valamint fantasztikus anekdoták kapcsolódnak hozzá.
2019. május 7. 10:53

Alig hogy elkezdődött 1887 júliusában az Eiffel-torony elemeinek összeszerelése, néhány nappal később Franciaországban már szenvedélyes vita alakult ki a felállításáról: az ellentábor azt hangoztatta, hogy a gigantikus építmény „megbecsteleníti Párizst”. A tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra tervezte Gustave Eiffel mérnök irodája.

„Egy gépkonstruktőr pénzhajhász képzelete”

A „megbecstelenítő” ellen olyan neves személyiségek emelték fel szavukat, mint Guy de Maupassant író vagy Charles Gounod zeneszerző. Közös cikkükben a Le Temps című tekintélyes lapban a következő szavakkal ostorozták a város vezetését: „Vajon Párizs szövetkezik-e egy gépkonstruktőr pénzhajhász képzeletével, amely arra irányul, hogy jóvátehetetlenül elcsúfítsa és megbecstelenítse a várost ezzel a felesleges és szörnyűséges Eiffel-toronnyal?”

Egy anekdota szerint Maupassant a torony elkészülte után minden nap annak vendéglőjében ebédelt – azért, mert szavai szerint ez volt az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látszott az építmény…

Az Eiffel-torony a Chaillot-palota teraszáról (Fotó: MTI/Sziklai Dezső, Párizs, 1967. szeptember 3. )

Sem Párizs, sem a „gépkonstruktőr” nem ijedt meg a kirohanástól. Ötven mérnök és rajzoló dolgozott a terveken, több mint száz munkás gyártotta le a torony 18 ezer különböző alkatrészét, majd kétszázötven munkás, akiket „az ég ácsainak” neveztek – szerelte össze az építményt. Hogy tovább soroljuk az elképesztő számokat: 7300 tonna a vasszerkezet, 10 100 tonna a teljes építmény súlya, két és fél millió csavart használtak fel hozzá, 18 038 vas szerkezeti elemet építettek be, és a 312 méter a torony magassága. És a legfontosabb, hogy egyetlen halálos baleset sem történt az építkezés során.

A munka 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, 7,5 millió frankba került, ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfényképezték. A torony négy pilonon (támasztószerkezeten) nyugszik, amelyek mindegyike saját alaptestében van kihorgonyozva, a lábak közti 76 méter fesztávú boltíveknek csak esztétikai szerepük van.

A torony 1887-ben (Fotó: Bettmann/Gettyimages)

Méretes zászlórúd

Mielőtt – éppen 130 éve, 1889. május 6-án – megnyitották volna az Eiffel-tornyot, Gustave Eiffel gyalog mászott fel az elkészült torony harmadik emeletére felvezető 1710 lépcsőn, és kibontotta a francia trikolórt, míg odalent 21 ágyúlövés dördült el. A tervező ezután elkérte egy, a ceremónián megjelent hölgy legyezőjét, és ezt írta rá: „A francia zászló az egyedüli, amelynek 300 méteres rúdja van.”

Az 1889-ben felavatott Eiffel-torony négy évtizeden át a világ legmagasabb építménye maradt, egészen a New York-i Chrysler-palota elkészültéig, 1929-ig.

Elismert „öreg hölgy”

A kezdeti támadásokat általános elismerés váltotta fel. A világkiállítás több mint 32 millió látogatója közül 1 968 287-en keresték fel a tornyot. A felavatás évében számtalan neves személyiség volt az Eiffel-torony látogatója, köztük Sarah Bernhardt, a kor nagy tragikája, Thomas Edison, a feltaláló, aki fonográfjának egy példányával ajándékozta meg az alkotót, és Buffalo Bill, a hírneves cowboy is, nagy kalapjában.

Még Charles Gounod sem tudott ellenállni a kihívásnak, hogy felmásszon az általa oly hevesen támadott toronyba. Gustave Eiffel Edisonnal együtt látta vendégül, ebédet adott tiszteletükre, majd aláíratta velük a menükártyát.

A tervezőcsapat egy 1888-as csoportképen (Fotó: FPG/Archive Photos/Getty Images)

Az „öreg hölgy” – ahogy a párizsiak becézik ma Eiffel mérnök alkotását – azóta is a francia főváros büszkesége és világszerte legismertebb nevezetessége. A tornyot eredetileg csak húsz évre engedélyezték, jövőjét csak az garantálta, hogy 1906-ban rádióadót szereltek a tetejére, később tévéműsorokat is sugároztak innen.

A torony Párizs szimbóluma, és egy 2012-es felmérés szerint Európa leglátogatottabb műemléke. Évente mintegy nyolcmillió turista keresi fel, a számítások szerint 435 milliárd eurót ér.

Nem is (csak) Eiffel tervezte

Eiffel német származású, jómódú dijoni családban született 1832-ben. Diplomájának megszerzése után vasszerkezetekre, főleg hidakra szakosodott. Egyike volt azoknak, akik a nehéz és kevéssé rugalmas öntöttvas elemek helyett jóval teherbíróbb, hengerelt acélból készült, szegecselt térbeli rácsos szerkezetekkel dolgoztak, a hídépítésben is az elsők között alkalmazott sűrített levegős keszonokat.

Fotózás az Eiffel-torony előtt (Fotó: MTI/Bojár Sándor, 1958. január 2. )

Ő tervezte a New York-i Szabadság-szobor tartószerkezetét, a Panama-csatorna számos hídját és zsilipjét. Magyarországon a budapesti Nyugati pályaudvar, a Margit híd és a szegedi Tisza-híd vasszerkezeti tervei kerültek ki az Eiffel-irodából.

Az 1889-es párizsi világkiállításra két év alatt felépített Eiffel-tornyot – a közhittel ellentétben – azonban valójában nem kizárólag ő, hanem inkább cégének egyik építésze, a svájci Maurice Koechlin tervezte. Párizs városa hétszáz ajánlat közül választotta tervezőirodájukat.

Gustave Eiffel 91 évesen, állítólag Beethoven V. szimfóniájának hallgatása közben hunyt el. Arcképe és a nevét viselő torony 1996-tól az euró bevezetéséig a 200 frankos bankjegyet díszítette.

hirado.hu - MTI
  • Orbán: A baloldal be akarja hozni a migránsokat
    Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, szombaton Rómában.
  • A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítása a fő cél
    A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítását említette a három hét múlva esedékes önkormányzati választások előtti legfőbb feladatnak egy szombati budapesti sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
MTI Hírfelhasználó