Nincs megegyezés a kutatói hálózatról
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése elutasította, hogy a szervezet kutatóhálózata kikerüljön a fennhatóságuk alól. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője így tovább folytathatja a tárgyalásokat Lovász Lászlóval, a köztestület elnökével. A két vezető közös sajtótájékoztatón ismertette, miért nem közeledtek az álláspontok.
2019. május 7. 13:02

Nem született meglepetés a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén. A tudós testület – jelentős többséggel – elutasította az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatát az akadémiai kutatóhálózat átszervezésére, és olyan határozatokat hozott, amelyek csak kis részben egyeznek a tárca elképzeléseivel.

Az ülés után Lovász László a Palkovics László miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, a közgyűlés nem támogatta, hogy a kutatóhálózat kikerüljön a köztestület égisze alól.

Lovász László ismertette: a közgyűlés elfogadta, hogy egy új irányító testület felügyelje a jövőben a kutatóhálózatot, amelynek a vezetőjét az ITM minisztere és az MTA elnöke javaslata alapján a miniszterelnök nevezné ki. Ugyanakkor elutasították, hogy az új grémiumba paritásos alapon delegálják a tagokat, és elfogadtak egy határozatot, amely szerint az Akadémia, a kutatóintézetek és a minisztérium egyaránt egyharmados arányban delegálhatna tagokat a testületbe.

Palkovics László közölte, hogy mindez szembemegy az általa és Lovász László által márciusban aláírt szándéknyilatkozatban foglaltakkal, és így a kormány számára elfogadhatatlan.

Az MTA elnöke elmondta, továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy a kutatóhálózat a teljes „alapfinanszírozását” megkapja. Palkovics László ennek kapcsán tudatta: a kormány – az eddigi álláspontjával összhangban – nem fogadja el, hogy ne legyen beleszólása, milyen kutatásokat finanszíroznak az adófizetők pénzén. A miniszter ugyanakkor hozzátette: a kormány azt a felelősségét, hogy akár tudás, akár kutató el ne vesszen, meg fogja tartani.

Lovász László ragaszkodik a teljes alapfinanszírozáshoz Fotó: MTI/Illyés Tibor

Lovász László ismertetése szerint a közgyűlés határozatban utasította el azt a kényszerítő magatartást, amit – a testület álláspontja alapján – a minisztérium tanúsított.

Palkovics László újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a kormány nem einstandolni akarja a kutatóhálózatot, és a kutatásfinanszírozásra szánt összeget is jelentősen emelni kívánják. Azt is leszögezte, az MTA ingatlanvagyona teljes egészében a tudós testület tulajdonában marad.

Megkérdeztük Palkovics Lászlót, elképzelhetőnek tartana-e egy kompromisszumot, amely szerint a kormány a minisztérium által kialakított rend szerint döntene azokról az összegekről, amelyekkel a jövőben emelni tervezik az intézetek támogatását, míg az Akadémia oszthatná el a jelenleg is biztosított forrásokat. Válaszában a miniszter úgy fogalmazott: a kérdést komplexen kell kezelni, ezért jelenleg alaptámogatásról és kiegészítő támogatásokról még nem tud beszámolni.

A sajtótájékoztató végén az elnök és a miniszter egybehangzóan úgy nyilatkozott: készek hamarosan folytatni a tárgyalásokat, hogy közös megoldást találjanak. A miniszter ennek kapcsán kijelentette: a kutatóhálózat ügyében mindenképpen törvénymódosítást kell kezdeményezni, és a tárgyalásoktól függ, hogy ez milyen gyorsan történhet meg.

Lovász: a kutatóhálózat sorsa a legfontosabb téma

A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének - jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.

"A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk" - fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.

Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet.

Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását - hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy "ez most a mi legnagyobb felelősségünk".

"Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett és a közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem" - mondta Lovász László.

Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. "Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van" - mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy "az akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent" .

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megnyitó beszédet mond a testület 191. közgyűlésén az MTA fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

A köszöntőt után Lovász László akadémiai elismeréseket adott át. Ezután zárt munkaközgyűlés kezdődött, amelyen az elnöki beszámoló után a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontjaként a jelenlévő csaknem félezer tudós az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.

A szavazás után a főtitkári beszámolókat hallgathatják meg az akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők. A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatón ismereti a döntéseket.

Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka, majd tudományos előadásokkal folytatódik a közgyűlés. Ugyancsak kedden délután tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után a díjazottak tartanak előadásokat. Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára.

A közgyűlés kezdete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma demonstrációt tartott az MTA székháza előtt.
   

magyarnemzet.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó