Tévút, de merre
Az új CDU elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK), „teljes tévútnak" nevezte a jobbközép közeledését a „jobboldali populistákhoz”, példaként a spanyol választások eredményét emlegetve.
2019. május 7. 17:34

Szarva közt a tőgyét, mondanák népiesen erre.

A spanyol példa ugyanis sántít. Már az is fura, hogy a német jobbközép vezető politikusa így örvendezik a PSOE, a spanyol szocialisták győzelmének (s ezzel egyszersmind – logikusan - a spanyol jobbközép vereségének). Pedig az ibériai eredmény meglehetősen speciális. A PP (a Néppárt) jókora vereségéhez jócskán hozzájárult korábbi – nem mindennapi - kormányzati szerencsétlenkedésük, amit aztán később az ellenzékben is folytattak, miközben a kormányra emelt szocialisták intézkedései – jó érzékkel és teljes joggal – enyhítették a bérből és fizetésből élő spanyolok terheit.

A hagyományos baloldal pozíciói Európában jelenleg az Ibériai félszigeten – lásd még: Portugália - a legerősebbek, nem úgy, mint Franciaországban és Olaszországban, ahol a megfelelő balközéppártok szinte romokban hevernek, hogy csupán a mediterrán régiót vegyük szemügyre.

A CDU elnök-asszonyának kijelentése arról árulkodik, hogy a hagyományos jobb-és balközéppártok immár hivatalosan sem rejtik véka alá bizonyos érdekazonosságukat. Az őket kritizáló „populista” pártokkal szemben olyan szálakkal kötődnek egymáshoz, amelyek a hagyományos bal-jobb szembenálláson kívül találhatók, hiszen e kötődések a multinacionális profitlogika szolgálatában csupán árnyalatokban különböznek. Ez ugyan még nem írja teljes mértékben felül pártpolitikai elkülönülésüket, sőt a május végi EP-választások után a két nagy pártcsalád várhatóan csökkenő, s egymáshoz mindjobban közelítő mandátumszáma miatt akár párbaj is várható köztük az uniós posztokért, de ez csak a pártpolitika felszíne.  Ráadásul a multiknak végtére is mindegy, hogy mondjuk az Európai Bizottság új elnökét Manfred Webernek, avagy Frans Timmermansnak, netán Michel Barniernek hívják-e, ha a szolgálatkészségük nagyjából azonos. Márpedig azonos.

A multik pontosan tudják, hogy a társadalomkritikai potenciál mostanság a „populista” térfélen sűrűsödik össze, s az a fő politikai üzenete, hogy a régi elitek uralma a régi módon már nem folytatható. A régiek akadálynak, a „populisták” utolsó védvonalnak látják a nemzetet a multinacionális cégek mindent bekebelezni akaró törekvése előtt, s még ennél is ellentétesebbek a tömeges bevándorlás megítélésében vallott nézeteik. Nyugtalanító lehet a régi elitek számára, hogy a bevándorlás ügye még saját reménybeli szavazóikat is megosztja. Számos ország példája bizonyítja, hogy e szavazók jó része elégedetlen a régi középpártok befogadás-politikájával, amely humanista értékekre hivatkozva lényegében a tőke érdekeit képviseli és érvényesíti az adott ország alsóbb rétegeinek rovására.         

Ez utóbbi tényt a nyugati világ középosztályai egyáltalán nem elvont, nagyon is konkrét problémaként érzékelik, aligha véletlen, hogy a folyó kampányok kiemelt toposza mindenütt épp a migráció.

Könnyen előfordulhat, hogy ezek az állampolgárok egy nemzeti parlamenti megmérettetésen még mindig a hagyományos kötődéseik alapján voksolnának, de május végén azért érzékeltetni akarják egyet nem értésüket. Így akár át is szavazhatnak a „populistákra”, vagy egyszerűen csak otthon maradnak. Márpedig ez tovább erősítheti a kiegyenlítődés trendjét a pártcsaládok, a régiek és az újak között. Nincs kizárva, hogy Spanyolországban se lesz ez másként.

Akkor pedig AKK is újfent elgondolkodhat a tévút fogalmán, meg azon is, hogy melyik lépése hová, merre vezet.

Galló Béla

politológus

mozgasterblog.hu
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Negyedik EP-győzelmére készül a Fidesz–KDNP-szövetség
    A Fidesz európai parlamenti (EP-) listájáról többen újrázhatnak — egyesek nem is először — most vasárnap, mint ahány helyet összesen az ellenzéki pártok szerezhetnek a számukra legjobb forgatókönyvek szerint. A felmérések szerint a Fidesz—KDNP 13-14 mandátumot is elérhet, míg a DK kettő és a Momentum egy helye győzelemmel érhet fel a két kis párt számára. A vasárnapi EP-választás az MSZP és a Jobbik visszaszorulását, az LMP és a Párbeszéd kiesését hozhatja el.
  • Orbán Viktor: ők mind ott lesznek, "legyünk ott mi is!"
    A bevándorlás nemcsak "kulturális bajt hoz ránk", és nemcsak "a közbiztonságot rontja le", hanem "anyagilag megroppantaná" Magyarországot. A következő uniós költségvetésben el kellene érni, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem például családtámogatásra és fejlesztésekre.
MTI Hírfelhasználó