Magyar kultúra is kell a demográfia fordulathoz
Évtizedeken át lemondtak az ifjú házasok egy vagy két gyerekről, mert a gazdasági feltételek szűkre szabottak voltak, nem akartak a gyerekkel együtt egyfajta nyomorúságot is vállalni.
2019. május 8. 17:16

Amikor az oszmán hódítókat az európai haderő – XI. Ince pápa csodálatos szervezőmunkája nyomán – kiverte Magyarország területéről, a romos falvakba visszaköltöző magyarok sokkal nagyobb templomot építettek a pillanatnyi igénynél.

Tudták, hogy sokasodni fognak.

Már a remélt, a bízott jövő igényének megfelelő templomokat terveztek, és húztak fel. És igen. Teltek az évtizedek, jöttek az új és új nemzedékek, és a sok új templom megtelt magyar élettel.

Önbeteljesítő lett a várakozás.

Most nagyszerű gazdasági lépéseket tesz az állam, meg akarván adni a pénzügyi feltételeit annak, hogy a magyar fiatalok annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit egyébként is szeretnének.

Hármat, négyet, esetleg többet.

Évtizedeken át lemondtak az ifjú házasok egy vagy két gyerekről, mert a gazdasági feltételek szűkre szabottak voltak, nem akartak a gyerekkel együtt egyfajta nyomorúságot is vállalni.

Most azonban még nagycsaládi autóhoz is juthatnak.

Nagyszerű, kiváló ez az első lépés, remek az alap a sokasodáshoz. Volt már ilyen – mérhető eredménnyel. A pártállam is érezte, baj lesz, ha fogy a magyar. Így jöttek világra nagy tömegben az „OTP-gyerekek.”

A lakástörlesztés könnyebb lett gyerekvállalással.

Ám a pártállam kezdeményezése itt megállt. A szocialista terror – benne a kulturális terror – nem engedte, hogy a természetes magyar kultúra napi jelenléte is növelje a családok életkedvét, bátorságát, gyerekszeretetét.

Így az OTP-gyerekek is kevesen lettek.

Most azonban nincs hazánkban idegen sereg. Szárnyat kaphat a magyar kultúra. Kaphatna… Jelenleg ugyanis – 1990 óta – szegett szárnyon vergődik a nemes magyar művelődés, noha a szellemi forrás buzog.

A kincstár tele szellemi ékszerekkel.

De nem kaphat fényt, mert a hamis fények vibrálnak: ezek kapnak képernyőt, színpadot, pályázati pénzt, közdíjakat. A magyar kultúra ki van rekesztve a pódiumról, nem jut közforrásokhoz.

Noha az adófizetők magyarok.

A magyar adózók befizetései azonban nem a magyar kultúra fejlesztőihez jutnak. A hamisság, a gagyi, a celebség élvez adóforintokat, ennek erőltetői híznak, növelik bankszámlájukat, építenek villát, pöffeszkednek luxusjárgányokban.

Magyarországon nincsenek is magyarok…

Ezt sugallják a videóselejtek: egyik várost sem magyarok építették fel, a falvakban sem magyarok hizlalják a jószágot, termesztik a növényt, nem magyar konyhaművészeti remeklések vonzzák a falujárókat.

Nincs is magyar kultúra…

Mindez közpénzből készült selejtek sugallata – hamisítása –, felhasználva az adóforintokat azok befizetői ellen. Ne ébredhessen büszkeség a nemzeti kultúra iránt, hiszen az nem más, mint a bőgatya.

Liszt Ferenc büszke volt magyarságára szerte Európában.

Ezt agyon kell hallgatni. Liszt szerzeményei magyar remekek, éppígy Lajtha László briliáns alkotásai is – ám Lajthát ma éppúgy agyonhallgatják, mint a kommunista évtizedekben tették. Hiszen Lajtha keresztény.

Egyházi zeneműveket is alkotott.

Furcsa: a sötét szocialista diktatúrában volt templomi kórus, amely be merte mutatni a templom falai között a kirekesztett Lajtha szerzeményét, ma ilyenre sincs példa. A globális szellemi diktatúra, az NGO-terror most másként veri a társadalmat.

Magyar kultúra is kell a magyar nemzet sokasodásához.

Tudják ezt azok is, akik elfojtják a magyar művelődést – épp ezért nyomják le, fedik be hamuval, sőt meg be is sóznák, ha nem sajnálnák rá a pénzt. Nem kellenek magyarok ide – és ezt nem Kolozsváron mondják, ahol már az 1930-as években is sulykolták.

A magyar kultúra hozhat jó fordulatot a demográfiai folyamatokban.

Kovács G. Tibor
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Pünkösd - Egység a sokféleségben
    A mai néppártban már elfelejtett régi kereszténydemokrata jelszó szerint az európai közösség: egység a sokféleségben.
  • Donald Tusknak még nincs elege Magyarország bírálásából
    Ezúttal nem vont párhuzamot Magyarország és a náci Németország között, de Donald Tusk immár sokadik alkalommal tett negatív megjegyzéseket Orbán Viktor miniszterelnökről a Respekt című cseh hetilapnak nyilatkozva. Az Európai Néppárt elnöke szerint kizárólag politikai értelemben van mondanivalója a magyar kormányfőnek, baráti módon már aligha. Tusk beszélt arról is: a Fidesz néppárti felfüggesztése, a párt „karanténja” akár hosszasan is elnyúlhat.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
MTI Hírfelhasználó