Magyarország beindította a diplomáciai nagyüzemet
A Karmelita kolostorban fogadta Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárt, az Osztrák Szabadságpárt elnökét Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn. Előzőleg Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke járt Budapesten. Jövő héten pedig Washingtonba látogat a kormányfő, hogy Donald Trump elnökkel találkozzon. Mondhatni diplomáciai nagyüzem zajlik a magyar politikában.
2019. május 9. 09:46

Az Orbán–Strache találkozó kapcsán a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elemezték a magyar miniszterelnök kijelentését, mely szerint a Fidesz nem támogatja az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjét, Manfred Webert az európai parlamenti választáson. A kijelentésre számtalan külföldi reakció érkezett, egyes megnyilatkozások szerint ez a bejelentés csupán egy „bolhacsípés”, míg más vélemények azt hangsúlyozzák, hogy Weber európai bizottsági jelölésekor számítani fog majd a Fidesz 13–14 mandátuma.

A Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása alapján várhatóan 14 mandátumot szerez a Fidesz a május 26-i európai parlamenti választáson, ezért különösen fontos lehet a csúcsjelölt számára a támogatók száma – jelentette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

 

Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

Mint mondta, az EPP jelenlegi csúcsjelöltjét nem támogatja a Fidesz, ami azért fontos, mert egyes pletykák szerint május 26-át követően előfordulhat, hogy már nem Manfred Weber lesz az EPP csúcsjelöltje.

Az elemző kifejtette: brüsszeli pletykák szerint két név merülhet még fel. Az egyik Michel Barnier európai uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, a másik pedig a német kancellár, Angela Merkel.

Hozzátette: az biztos, hogy Manfred Weber pozíciója korántsem olyan stabil, mint amilyennek ő próbálja azt felértékelni.

Washingtonba utazik Orbán Viktor

A Fehér Ház közleményben jelentette be Orbán Viktor magyar kormányfő és Donald Trump amerikai elnök május 13-i találkozóját. A közlemény leszögezte: a megbeszélésekre Magyarország NATO-csatlakozásának huszadik évfordulóján kerül sor.

A tárgyalások kereskedelmi, energetikai és kiberbiztonsági kérdésekre összpontosítanak majd .

Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elmondta, ez a találkozó kevésbé illeszthető abba a sorba, hogy a magyar kormányfő fogadta az osztrák alkancellárt és az olasz belügyminisztert is, hiszen az európai vezetőkkel való találkozás teljesen másként értelmezhető, mint az amerikai elnökkel folytatott tárgyalások.

Mint mondta, az amerikai elnöknek és az Egyesült Államoknak érdeke, hogy az európai uniós tagállamokkal jó viszonyt ápoljon, hiszen az EU az amerikai külpolitikában nem stratégiai ellenfél és rivális, hanem sokkal inkább szövetséges.

Pozitívan értékelhető a találkozó

Az ellenzéki médiumok feszegetik a kérdést, vajon van-e jelentősége annak, hogy éppen most találkozik Orbán Viktor és Donald Trump, hiszen a régiós országok közül utolsóként találkozik a magyar miniszterelnökkel az amerikai elnök. A Washington Post múlt héten a találkozóról szóló híreiben azt írta, szó sincs baráti találkozóról, Trump csupán meg akarja feddni Orbán Viktort – emlékeztettek a közrádióban.

Amennyiben csak a kormánykritikus beszámolókat és fantazmagóriákat vennénk figyelembe, akkor el is hihetnénk azt, hogy a magyar miniszterelnököt nem azért hívta meg az amerikai elnök, mert adott esetben egyeztetni szeretne bizonyos témákban, hanem éppen ellenkezőleg, mert megfeddné – jegyezte meg Tóth Erik.

Véleménye szerint ezektől a negatív elképzelésektől a valóság távol áll. Az időpont kijelölésében semmi furcsaság nincs, és abban sem, hogy milyen sorrendben követik egymást a politikai szereplők Európa-szerte. Mint mondta, erre a helyzetre is igaz lehet a bibliai példabeszéd, hogy az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók lesznek.

hirado.hu - Kossuth Rádió - MTI
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
MTI Hírfelhasználó