Erősebb és egységesebb uniót ígérnek a tagállamok vezetői
Egy erősebb és egységesebb Európai Unió megteremtéséről fogadtak el a jövő nemzedékeknek szóló tízpontos kötelezettségvállalást csütörtöki nagyszebeni találkozójukon az Egyesült Királyság kilépése (Brexit) után az EU-ban maradó 27 tagállam vezetői.
2019. május 10. 00:36

A Nagyszebeni Nyilatkozatban megállapítják: a béke és demokrácia értékeiben egyesült Európa stabilitást és jólétet teremtett a földrészen és félmilliárd állampolgárával, egységes piacával globális gazdasági és kereskedelmi szereplővé, a világpolitikát befolyásoló tényezővé vált.

"Egységesen erősebbek leszünk ebben az egyre nyugtalanabb, egyre több kihívást produkáló világban. Vezetőkként a mi felelősségünk, hogy erősebbé tegyük Uniónkat, jobb jövőt építsünk és elismerjük más államok európai perspektíváját is" - hangoztatják a tagállamok vezetői.

Az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikat részletezve - a vasfüggönyt harminc éve ledöntő, szabadságukért harcoló milliókra emlékeztetve - az állam- és kormányfők leszögezték: nem engednek teret a közös érdekeket sértő megosztásnak, számukra "egyetlen Európa" létezik kelettől nyugatig: ezt akarják megvédeni.

Vállalták: "jóban-rosszban" egységesek és szolidárisak maradnak egymással, mindig közös megoldásokra fognak törekedni, de meghallgatják egymást a tisztelet és megértés jegyében.

A tagállamok vezetői elkötelezték magukat, hogy továbbra is megvédik a szerződésekben lefektetett európai értékeket, a demokráciát, jogállamiságot, az európai polgárok szabadságjogait. Mindig tiszteletben tartják a méltányosság elvét, nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a szociális szolgáltatások, gazdaság, digitális átállás terén is. Még határozottabban akarnak dolgozni a tagországok közti különbségek csökkentésén, és vállalják, hogy előteremtik az ambícióik megvalósításához szükséges eszközöket.

Az EU-27-ek vezetői a következő európai generációk jövőjéért akarnak dolgozni, "befektetni" a fiatalokba, olyan felkészült Uniót építve, amely képes ellenállni a 21. század erősödő kihívásainak.

A nyilatkozatban azt ígérik: megvédik Európa polgárait, ennek érdekében pedig fejlesztik az ehhez szükséges erőket, és együttműködnek az unió nemzetközi partnereivel. Végezetül vállalják, hogy az EU mindig a megállapodásokon alapuló nemzetközi jog tiszteletben tartásával felelős globális tényezőként fog megnyilvánulni, olyan ügyekben, mint a környezet védelme, vagy a klímaváltozás elleni közös fellépés.

Fotó: presidency.ro

Újrarajzolhatja az európai politikai erőtérképet az EP-választás

Nagyszebenben tartották az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóját. Tizenöt év telt el azóta, hogy az unió megkezdte bővítési folyamatát. Hatvankilenc évvel ezelőtt vetette föl Robert Schuman francia külügyminiszter a Montánunió létrehozásának ötletét, mely alapját képezte az Európai Uniónak. A közelgő európai parlamenti választással új erőtérkép alakulhat ki.

Sokan egy új európai kezdet, egy új uniós stratégia megalkotását várták az egykori szász metropoliszban tartott tanácskozástól. A brit tagság megszűnése után az EU-ban maradó tagországok állam- és kormányfői az Európai Unió jövőjéről és egy új, a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendről egyeztettek.

Elemzők azt várják, hogy az a négy-tíz pont, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megfogalmazott, alkalmas lesz arra, hogy új lendületet adjon az Európai Uniónak.  Jelen helyzetben azonban ez nem várható, ugyanis két hét múlva európai parlamenti választás lesz az Európai Unióban, ami alapvetően újrarajzolhatja az európai politikai erőviszonyokat – jelentette ki Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Mint mondta, a következő Európai Parlament és Európai Bizottság asztalára olyan kérdések és javaslatok kerülhetnek, amelyek most még nincsenek napirenden, ahogy Tusk javaslatai között sincsenek. Az elemző elmondta, Tusk javaslatai számtalan, jelenleg fontos kérdést elemeznek, mint a gazdaság, a biztonság és a klímaváltozás is, ugyanakkor ezen javaslatok kidolgozása és megvalósítása egyelőre sehogy nem áll.

Elmarad a várva várt nagy fordulat

A nagyszebeni csúcstalálkozó jelentőségét az európai parlamenti kampány nagyította fel, ez megmutatkozik a hazai és nemzetközi politikai reakciókban is – jelentette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, Nagyszeben történelmi jelentőségű város, két okból is: Klaus Johannis, aki jelenleg Románia köztársasági elnöke korábban 2000 és 2014 között polgármestere volt a városnak. Ezenkívül Nagyszebennek másik történelmi jelentősége is van. Ezek a szimbólumok egy-egy ilyen találkozó alkalmával felerősödnek és összekapcsolódnak.

A találkozón olyan eredmény születhetett volna, amely azt sugallja, hogy nagy fordulat van kilátásban az Európai Unióban, azonban ezt a fordulatot nem lehet kiolvasni a nyilatkozatokból. Tóth Erik elmondta, olyan általános elveket sikerült elfogadniuk az állam- és kormányfőknek, amelyeket egyébként az informális csúcstalálkozók alkalmával szoktak.

Célkitűzés van, de megvalósítási terv nincs

„A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta érkezésekor Angela Merkel német kancellár. Az EU-tagországok állam- és kormányfői az EU-ban maradók egységét hangsúlyozó „optimista” nyilatkozatot készülnek elfogadni Nagyszebenben az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikról – emlékeztettek a műsorban.

Pócza István szerint Merkel nyilatkozatával szinte mindenki egyet tud érteni, hiszen olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek mindenki számára fontosak. Az elemző hozzátette: a fő kérdés az, hogy bár a célkitűzéseket megfogalmazták, de a megvalósításról még nem esett szó.

Az elemző szerint a csúcs valódi célja, hogy felhívják a figyelmet az európai parlamenti választások tétjére és fontosságára. Minden állam- és kormányfő elmondta azt, hogy mennyire fontos, hogy a választópolgárok elmondják véleményüket. A magyar kormányfő, Orbán Viktor külön kiemelte ezt a kérdést a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben – magyarázta Pócza István.

MTI - hirado.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Varga Judit: Eljött a keresztény-konzervatív zöld politika ideje
    Eljött a keresztény-konzervatív zöldpolitika ideje, Európának olyan klímapolitikát kell folytatnia, amely nem a legszegényebb országokra terheli a klímasemleges gazdasági átállás költségeit – szögezi le Varga Judit igazságügy-miniszter a Politico című, európai ügyekkel foglalkozó hírportálon hétfőn megjelent véleménycikkében.
  • Mit üzent Győr az ellenzéknek?
    Véget ért az ellenzéki oldalon az a hurráoptimizmus, ami a tavalyi októberi önkormányzati választás után alakult ki, a győri eredmény bizonyítja, hogy a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg az ellenzék nem szerzett új szavazókat - minderről politológusok beszéltek az Origónak a vasárnapi jelentős Fidesz-győzelmet hozó győri voksolást követően. Dézsi Csaba András nemcsak megőrizte a korábbi Fidesz-KDNP-tábort, hanem jelentősen bővítette is.
  • Csaknem 2800 koronavírus-fertőzött - karantén Bécsben és Zürichben is
    Egyre hevesebben terjed a koronavírus. A kórokozó már több mint egytucatnyi országban 2794 embert fertőződött meg. Kínában már 80 halálos áldozata van. Továbbra sincs magyar érintettje a koronavírusnak, mint azt az InfoRádióban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta.
MTI Hírfelhasználó