A budapesti kémközpont szórakoztató víziója
Lehet az is, hogy a cikkek készítői kaptak operatív kiképzést – csak nem itthon –, és konkrét háttéranyagokkal is felkészítik őket minden olyan esetben, amikor az orbáni politika az „elhajlás” útjára lép, és tettei rosszallást váltanak ki a fősodor ideológusai körében.
2019. május 10. 13:01

Az elmúlt hetekben furcsa rettegés uralta el egyes magyarországi hírportálok és bloggerek írásait. Valamennyien országunk nemzetbiztonságáért aggódtak, részletesen kifejtve, hogy gyakorlatilag vége az országnak, mivel a kormány engedélyezte a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) magyarországi központjának megnyitását.

Megadta a működési engedélyt azt követően, hogy az NBB képviselői teljesítették az ehhez szükséges feltételeket és garanciákat. A véleményalkotók kétségbeesésének oka pedig az, hogy a bank orosz tulajdon, vagyis egy orosz titkosszolgálati fedőszerv, ahol a banki munka csak álca.

Ebből pedig az következik – mondják az aggódók –, hogy fővárosunk, Budapest nemzetközi kémközpont lesz, mint volt Isztambul a második világégés idején vagy Bécs a hidegháború alatt. De ez nem is csoda – elemzik „tárgyilagosan” –, hisz a magyar politikai elitet zsinóron rángatják a rendszerváltás idején életben hagyott, volt magyar titkosszolgálati operatív tisztek, akiket az orosz szolgálatok zsarolnak.

Hűha! Első olvasatra engem is magával ragadott a vázolt lehetőség romantikája és regényes fordulatai. De elvetélt operatív agyam egy kicsit tovább is gondolta e mély elemzéssel készített cikkeket és dörgedelmeket.

Végignézve az írásokat jegyzők névsorán, egy olyan publicistával sem találkozni, aki valaha szolgált volna, és ezért kiképzést kapott volna operatív módszerekből a magyar titkosszolgálatok bármelyikében is.

Akkor meg honnan ez a szakszerű megközelítés, a tuti biztos információ a Nemzetközi Beruházási Bank múltjáról és jelenlegi stratégiájáról? Lehet blöff esetleg, túlképzett fantázia vagy elvtelen aggódás azért, mert a magyar politika, a brüsszeli fenyegetéseknek hála, megpróbál több lábra állni? Emlékszünk azokra az időkre, amikor az IMF volt az egyetlen forrása a magyar gazdaságnak, és ebből következően az ország adósságcsapdában vergődött.

De lehet az is, hogy a cikkek készítői kaptak operatív kiképzést – csak nem itthon –, és konkrét háttéranyagokkal is felkészítik őket minden olyan esetben, amikor az orbáni politika az „elhajlás” útjára lép, és tettei rosszallást váltanak ki a fősodor ideológusai körében.

Remélhetőleg a magyar szolgálatok, miközben vizsgálják az NBB hátterét és felügyelik szándékait – ami nem nehéz, hisz legálisan ellenőrizhető a bank összes tevékenysége és munkatársa –, érdeklődni fognak az aggódók forráshátteréről is, hogy valóban létezhet-e a magyar szolgálatok előtt eleddig ismeretlen információ vagy adat.

Amennyiben igen, akkor a tényeket nem publikálni kellett volna – ami titoksértésnek is minősülhet –, hanem megfelelő módon tájékoztatni az illetékes magyarországi szerveket.

Külön érdekessége a „civil” operatív helyzetelemzéseknek az a kitétele, hogy a rendszerváltás előtt aktív tisztek keverik a kártyákat a háttérben. Ezt az agymenést egyszerű matematikával érdemes ütköztetni. A rendszerváltást megelőző időkben vezetők nem lehettek 35-40 évnél fiatalabbak. Ők ma 65-70 évesek.

Vagyis mennyire nyilvánvaló, hogy ez a korosztály erős befolyással van a Fidesz–KDNP-kormányra? Ráadásul ha valóban így van – miként néhány publicista ezt határozottan állítja –, ez nettó hazaárulás az öreglegények részéről. Amiből az következik, hogy nem cikkeket kell írni ilyen esetekben sem, hanem az információt birtoklónak jelentenie kell a legközelebbi – lehetőleg magyar – elhárításnak a gyanút.

A nemzetbiztonságunkat féltő írások éppen az ellenségnek hasznosak jelen formájukban, mert „látják, hogy van, aki látja, hogy mit is kell látni”.
Talán a budapesti kémközpont víziója van a legtávolabb mindenféle értelmezhetőségtől.

Egy objektum és egy ország nem tud egy másik államban nemzetközi kémközpontot üzemeltetni ellenfelek nélkül. Vagyis ha a megállapítás tényeken alapul, abból az következik, hogy mások is Budapestre helyezték operatív pozíciójukat a CIA-tól nyugati szövetségeseinken keresztül Törökországig vagy még messzebb.

Hogy is van ez? Mikor jöttek a többiek? Hiszen a glosszaírók szerint az NBB-telepítéssel érkezett az orosz banki rezidentúra. Lesz tehát dolga a magyar elhárításnak. Mert valamit fontos hangsúlyozni: Magyarország területén senki – legyen ellenérdekű vagy szövetséges szolgálat – nem végezhet operatív, meg nem engedett tevékenységet.

Amennyiben ilyen ambíciói vannak, például a CIA Magyarországon kutat orosz kémek után, csak a magyar társszervek tájékoztatásával teheti meg. És ez minden más ország szolgálatára igaz, és nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világon. Ez az alapja a nemzetközi titkosszolgálati együttműködés írott és íratlan szabályainak.

A Nemzetközi Beruházási Bank mint orosz titkosszolgálati fedőszerv nem fogja betölteni operatív feladatát, ha van ilyen ambíciója. Egyszerűen azért, mert látókörben van. (A titkosszolgálati munka egyik legfontosabb eleme a titkosság.) Nem kizárt, hogy a banki alkalmazottak között van olyan, aki a számlavezetésen túl mást is csinál, például amerikai diplomaták iránt érdeklődik. Kémközponttá ellenben az a város vagy ország válik, ahol nincs komoly elhárítás. A nemzetbiztonság az adott ország védelmét jelenti.

Vannak közös nemzetközi kihívások, mint a terrorizmus, illegális migráció stb., de a nemzet védelme mindig ugyanaz, miközben a szövetségi rendszerek gyakran változnak a történelem során.

A rettegés Oroszországtól nem jobban indokolt, mint az Egyesült Államoktól. Mindkettő katonai nagyhatalom, ami a XXI. században nem jelenti azt, hogy ez egyenértékű lenne a gazdasági felsőbbrendűséggel.

Különösen nem akkor, ha szétnézünk a világgazdaság egyéb szereplői között és Kína, India, vagy akár Brazília gazdasági mutatóit vesszük alapul.

Oroszország és Amerika befolyása napjaink történelmére meghatározó, de egyik sem veszélyesebb a másiknál. Ráadásul fegyverekkel csak és kizárólag rombolni lehet. Az építkezés, a fejlődés nem katonai potenciál kérdése. Szóval egy bank – igaz ez a Nemzetközi Beruházási Bankra is – a fejlesztés, beruházás lehetőségét kínálja, és nem tüzérségi harcálláspont.

Földi László

magyarnemzet.hu
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Negyedik EP-győzelmére készül a Fidesz–KDNP-szövetség
    A Fidesz európai parlamenti (EP-) listájáról többen újrázhatnak — egyesek nem is először — most vasárnap, mint ahány helyet összesen az ellenzéki pártok szerezhetnek a számukra legjobb forgatókönyvek szerint. A felmérések szerint a Fidesz—KDNP 13-14 mandátumot is elérhet, míg a DK kettő és a Momentum egy helye győzelemmel érhet fel a két kis párt számára. A vasárnapi EP-választás az MSZP és a Jobbik visszaszorulását, az LMP és a Párbeszéd kiesését hozhatja el.
  • Orbán Viktor: ők mind ott lesznek, "legyünk ott mi is!"
    A bevándorlás nemcsak "kulturális bajt hoz ránk", és nemcsak "a közbiztonságot rontja le", hanem "anyagilag megroppantaná" Magyarországot. A következő uniós költségvetésben el kellene érni, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem például családtámogatásra és fejlesztésekre.
MTI Hírfelhasználó