Hazaárulás és orosz térnyerés Gyurcsányék idején
Hazaárulás és a lehető legnagyobb orosz térnyerés — fogalmazott lapunknak nyilatkozva Demeter Ervin egykori titokminiszter, aki a Gyurcsány-kormány kémügyének nemrég nyilvánosságra hozott iratai alapján értékelte a történteket. Az ügy lényege, hogy Gyurcsányék bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati szakembereket juttattak be az elhárítás épületébe, akik átvilágították a hazai tiszti állomány egy részét. A vizsgálat hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette. Mindezek fényében különösen visszatetsző, hogy most a baloldal túlzott oroszbarátsággal vádolja az Orbán-kormányt.
2019. május 13. 15:51
– Nagyon röviden azt tudom mondani, hazaárulás történt – fogalmazott Demeter Ervin. Az egykori fideszes titokminiszter kijelentette, a szóban forgó ügyet megelőzően a történelemben még nem fordult elő hasonló botrányos eset. Hangsúlyozta, egy-egy művelet erejéig a szövetséges társszervekkel szokás együttműködni, nem pedig az ellenérdekelt féllel. Abban, hogy ez a szocialista kormányzás idején mégis megtörténhetett, szerinte egyértelműen a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztert és a beosztottjaként dolgozó főigazgatót terheli a felelősség.

Demeter Ervin azon közbevetésünkre, miszerint az orosz titkosszolgálat munkatársait valami oknál fogva bolgár fedésben, a hátsó ajtón juttatták be az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal épületébe, közölte, ez a körülmény világosan jelzi, hogy Szilvásy György és Galambos Lajos még a hivatásos állomány előtt is eltitkolta a látogatók valódi kilétét, vagyis a két vezető mindenkit becsapott.

– Az pedig, hogy a Gyurcsány-kormány idején mekkora volt hazánkban az orosz térnyerés, mára mindenki számára tökéletesen nyilvánvalóvá válhatott. Annál ugyanis nem létezik nagyobb befolyás, mint hogy egy ellenérdekelt titkosszolgálat szakemberei bejuthatnak egy másik ország legvédettebb objektumába, ahol tálcán szolgálják fel nekik a nemzetbiztonsági érdekeket súlyosan veszélyeztető információkat – tette hozzá.

Emlékezetes, a Legfőbb Ügyészség április 3-án, a kémbotrány néven elhíresült büntetőperben hozott – felmentő ítéletet jóváhagyó – Kúria-döntés után egy évvel tette közzé az ügy részleteit. A vádirat alapján Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.

Az ügyészség szerint Szilvásy és Galambos parlamenti egyeztetése nyomán két, bolgár pszichológusnak álcázott FSZB-s tiszt érkezett hazánkba. Az oroszok Püski közreműködésével az NBH hátsó bejáratán át jutottak a hivatal épületébe, amit Galambos döntése következtében nem is dokumentáltak. Az oroszok tizenhat tisztet vizsgálhattak meg poligráf segítségével, így – mint az a vádirati tényállásban szerepel – adatokat szereztek az érintettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről. A vizsgálat során az orosz személyek Galambos tudtával eltértek az előzetesen megbeszélt kérdéssoroktól, és kifejezetten a vizsgált személyek kompromittálhatóságára, támadhatóságára, illetve beszervezhetőségére irányuló kérdéseket tettek fel a tiszteknek – állapította meg az ügyészség.

A tiszti állomány egy részének átvilágítása hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette. Miután Galambost leváltották, az NBH élére Laborc Sándor került, aki azután, hogy tudomást szerzett a történtekről, nem tett feljelentést. A volt vezetőkkel és Püskivel szemben a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat.

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én nem jogerősen két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, végrehajtásában felfüggesztett egyéves szabadságvesztésre Laborcot, Püski Lászlót pedig felmentette a vádak alól. Ezt a verdiktet 2015 júniusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt perben a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte a döntést, amit tavaly májusban a Kúria is jóváhagyott.

Magyar Nemzet
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó