Tovább növekszik a közösségi média társadalmi befolyása
A közösségi média világa egyre erősebb, ma már ott tartunk, hogy célzott üzeneteket, és akár választásokat is lehet befolyásolni az ilyen felületeken.
2019. május 14. 10:03

Párizsban találkozott egymással Emmanuel Macron francia államfő és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója. A felek az álhírek és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségeiről tárgyaltak. Zuckerberg elismerte, hogy fokozottabb felügyeletre van szükség a közösségi médiában, és jelenleg kísérleti jelleggel a franciákkal közösen szűrik a tartalmakat.

Terveik szerint ez az együttműködés lehet majd az alapja egy új európai szabályozásnak. Az azonban továbbra sem világos, mi számít szélsőséges tartalomnak vagy gyűlöletbeszédnek, és ki határozza azt meg. Több kérdés is felmerül a témával kapcsolatban, amelyek most különösen fontossá váltak az európai parlamenti választások tükrében. Már csak azért is, mert Párizsban is a választások tisztaságának megőrzésével indokolják a nagy sietséget a szabályozás megalkotásában.

Több elképzelés is zajlik ma Európában arról, hogyan lehetne megregulázni, és valamilyen mederbe terelni a Facebookkal való együttműködést, illetve a közösségi oldal működését – fogalmazott Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Hozzátette, a kérdésekre több állam és az Európai Unió külön is keresi a választ.

Fontos választási kampányüzenet

Egyértelmű, hogy a találkozó fontos választási kampányüzenetet hordoz magában Macron részéről, aki Franciaország nevében is tárgyalt a legnagyobb közösségi hálózat vezetőjével. Szerinte Macron és Zuckerberg érdekei valamilyen szinten közelítenek egymáshoz, rangjukat tekintve is hasonlók, még úgy is, hogy Zuckerberg nem politikus.Az internet szabályozását számtalan módon lehet irányítani, például gazdasági és tartalmi szempontok alapján – közölte Szűcs Zoltán médiakutató, a Milton Friedman Egyetem tanára. A találkozó valószínűleg azért lehetett Franciaországban, mert

a franciák mindig is élen jártak a szabályozási kísérletekben.
Ha a közösségi médiáról van szó, egy olyan területről beszélünk, amely még nem teljesen kiforrott. Az internet még napjainkban is csak béta állapotban van, és ez különösen a közösségi média területére igaz – jegyezte meg.

Egyre erősebb a közösségi média világa

A közösségi média világa ugyanakkor egyre erősebb, ma már ott tartunk, hogy célzott üzeneteket, és akár választásokat is lehet befolyásolni az ilyen felületeken. Pócza István elmondta, az európai parlamenti választások miatt bevezették a különböző politikai tartalmakra vonatkozó hirdetési szabályozásokat.

Ez azt jelenti, ha valaki szeretne bármit is meghirdetni a Facebookon, amelynek köze lehet a választásokhoz, regisztráltatnia kell magát. Két lehetőség áll rendelkezésre: vagy a személyazonosító okirat számát adja meg az illető a Facebooknak, vagy közjegyzőtől kér egy hitelesített papírt – magyarázta.

Napi kétmilliárd felhasználó világszerte

Szűcs Zoltán ugyanakkor elmondta, hogy a világszerte napi kétmilliárd felhasználó közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik az adataikkal. Nem tudják, mi történik, ha közzétesznek egy posztot, vagy hozzászólást írnak egy bejegyzéshez. Az is fontos, hogy mit és kiket követünk, mennyi ideig olvasunk egy adott cikket, sőt, az sem mindegy, hogy mire és milyen sorrendben kattintunk.

Ezeket a mai mesterséges intelligencia már képes elemezni – hívta fel a figyelmet. A közösségi oldalak olyan szinten képesek befolyásolni az embereket, hogy például csak egy politikai oldal üzeneteit továbbítják a felhasználók számára. Hozzátette, mivel napjainkban időnk nagy részét ezeken az oldalakon töltjük, egy idő után elhisszük az ott olvasott és látott információkat.

Hangsúlyozta, ebben a tekintetben nagyon nagy a felelőssége a Facebooknak.

Véleménye szerint a tartalmak szabályozása nemcsak komoly szándékot, de jelentős költségeket is igényel. A Facebook alapvető érdeke, hogy minél több információ kerüljön megosztásra, és ezek minél több kattintást érjenek el. Ahhoz, hogy a nem megfelelő tartalmakat kiszűrjék, még képzettebb szerkesztőket kellene bevetni, akik nemcsak pszichológiai tréningen mennek át, műveltek és olvasottak, de függetlenek is. Megjegyezte, az utóbbi azonban több kérdést felvet, ugyanis nincs konkrét meghatározása annak, hogy ki számít függetlennek.

Sokan bírálták a Facebookot

A közelmúltban a Facebook a bírálatok kereszttüzébe került szerte a világon, főként adatmegosztási gyakorlata, illetve az oldalon terjedő álhírek és gyűlöletbeszéd miatt. A vállalatot szintén heves bírálatok érték amiatt, hogy nem távolította el időben az új-zélandi christchurch-i merényletről készült felvételeket. Az új-zélandi lövöldözésben ötvenen haltak meg, a támadásról készült felvételek azonban még napokig elérhetőek voltak, ugyanis az elkövető a Facebookon élőben közvetítette ámokfutását.

Kép: Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója és Emmanuel Macron francia államfő

hirado.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Néhány egyszerű magatartási szabály a fertőzés ellen
    Néhány egyszerű magatartási szabály betartásával sokat tehetünk a fertőzés terjedése ellen, saját magunk és mások egészsége védelmében - olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon vasárnap megjelent tájékoztatóban.
  • Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt
    A magyaroknak Üzent Ferenc pápa a Vatikánból. A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. Ma ért volna véget a katolikus világesemény - Erdő Péter videóüzenete!
  • A kifutó szériához ért az MSZP
    Az MSZP tisztújítását a kifutó széria ülésének nevezte Zárug Péter Farkas politológus, aki már a 2009-es EP-választások után prognosztizálta, hogy az MSZP-nek tíz éven belül vége lesz. Deák Dániel, a XXI. Századi Intézet vezető elemzője úgy vélte, hogy Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes személyében olyanok irányítják a szocialista pártot a 2022-es országgyűlési választásig, akik készek teljesen leépíteni az MSZP identitását és betagozódni a Demokratikus Koalícióba.
MTI Hírfelhasználó