Gulyás Gergely a Kereszténydemokrata Esten
Minden vitában erőteljesen részt kell venni, nem megriadva a címkézéstől. A szembenállók ugyanis érvek híján a címkézéssel élnek, a legsúlyosabb címke ma a populista. Aki szembe megy a fősodorral, az megkapja populista bélyeget, és karaktergyilkosság áldozata lesz.
2019. május 14. 14:22

„Vannak politikusok, akiknek az a fontos, hogy politikai ellenfeleik elismerését kivívják, a saját értékrendjükhöz tartozók véleménye cseppet sem lényeges. Manfred Weber, az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje ennek a prototípusa” – fogalmazott Gulyás Gergely a Kereszténydemokrata Estek című májusi találkozón a budapesti Városliget Caféban.

A Miniszterelnökséget vezető minisztert Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetője népes közönség előtt köszöntötte, s utalva arra, hogy a mindössze 37 éves tárcavezető fölöttébb szoros programba illesztette be a kereszténydemokrata elit meglátogatását, úgy fogalmazott: „Egy fiatal miniszter mit tehet? Dolgozik.”

Az est alaphangulatát székely és palóc népdalok adták meg, ezeket egy különlegesen szép hangú, Gömörben született ifjú népdalénekes, Milus Fruzsina adta elő a teltházas rendezvényen.

A Fidesz-KDNP eddig is jól szerepelt az EP-választásokon, 2004-ben még ellenzékből 47 százalékos támogatást kapott, 2009-ben 56 százalék jelezte a társadalom bizalmát, 2014-ben pedig a voksolók 51 százaléka fejezte ki, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség.

Hogy mennyire fontos új Európát építeni, erről Gulyás Gergely úgy vélekedett: a kérdést a választók döntik el május végén. Szerinte a Néppártnak és a szocialistáknak együtt sem lesz többsége az új EP-ben, azaz koalíciós kényszer jön létre. Nagy kérdés, hogy az Európai Néppárt a koalíciós többség kedvéért feladja-e arculatát. Manfred Weber erre utaló megfeleléskényszere egyfajta „karakterbeli” jellegzetesség.

Weber „spitzenkandidate” föllépése azért is kérdéses, mert korábban az Európai Bizottság csaknem minden elnöke előzőleg miniszterelnök volt, azaz már előzőleg szerzett csúcsvezetői tapasztalatot. Webernek ilyen múltja nincs, ráadásul a spitzenkandidat-rendszer ellentétes a Lisszaboni Szerződéssel.

Trump hatalomba kerülése óta nagymértékben javultak a magyar-amerikai kapcsolatok. Korábban a Demokrata Párthoz tartozó Magyarország-gyűlölők – Hungary haters – meghatározták a washingtoni hozzáállást. Az előző amerikai nagykövet, Colleen Bell asszony demokrata létére barátságos volt hazánk iránt, így Gulyás Gergely egy későbbi találkozáson megemlítette neki, „Számunkra a Trump-korszak önnel kezdődött.”

Gulyás Gergely elmondta, hogy Amerika a mi kontinensünkkel szemben bizonyos előnyben van, mert ott egy Demokrata Párt-i képviselő sem meri kimondani, hogy ő ateista. Ők is részt vesznek az ima reggeliken. Nyugat-Európában más a helyzet, és ijesztő módon távolodik egymástól a nyugat-, illetve a közép-európai térség a társadalmi megítélés szempontjából.

A miniszter Schanda Balázs alkotmánybírót idézte: „A jog csak egy nemzedékkel lehet konzervatívabb, mint a társadalom.” Gulyás Gergely szerint ez a folyamat arra figyelmeztet, hogy minden vitában erőteljesen részt kell venni, nem megriadva a címkézéstől. A szembenállók ugyanis érvek híján a címkézéssel élnek, a legsúlyosabb címke ma a populista. Aki szembe megy a fősodorral, az megkapja populista bélyeget, és karaktergyilkosság áldozata lesz.

Jelenleg a Visegrádi Négyek között, noha a miniszterelnökök pártállása eltérő, a főbb kérdésekben egyetértés van. Ez a térség valószínűleg a közös történelmi múltnak köszönhetően nem távolodott el a józanésztől. Olyan országban, ahol a társadalom húsz százaléka migrációs hátterű, már nem lehet az évezredes európai értékrendet helyreállítani. A propaganda ott jelenleg az, hogy „ez nem is baj”… Mert „a multikulturalizmus jó”… A régi, fősodratú pártok összezsugorodtak, már kénytelenek koalíciót kötni zöldekkel, balliberálisokkal. Ennek következménye beláthatatlan.

A Fidesz-KDNP jövőbeli esélyeit taglalva Gulyás Gergely úgy értékelt: jelenleg európai dimenzióban a Fidesz képviseli a hatalommal való szembefordulást.
A Kereszténydemokrata Est méltó színészi szavalattal ért véget: Baranyi László 92 éves művész a két rangos magyar irodalmi elismerést, a Baumgarten-díjat és a Balassi Bálint-emlékkardot egyaránt elnyerő Wass Albert költeménye hangzott el, A láthatatlan lobogó:

Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,
Ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig!
S utolsó jussomat, a Szót,
ezt a szent, tépett lobogót
kitűzöm fent az ormokon
s a csillagoknak meglobogtatom!
 

Kép: Váli Miklós felvétele

gondola
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Donald Tusknak még nincs elege Magyarország bírálásából
    Ezúttal nem vont párhuzamot Magyarország és a náci Németország között, de Donald Tusk immár sokadik alkalommal tett negatív megjegyzéseket Orbán Viktor miniszterelnökről a Respekt című cseh hetilapnak nyilatkozva. Az Európai Néppárt elnöke szerint kizárólag politikai értelemben van mondanivalója a magyar kormányfőnek, baráti módon már aligha. Tusk beszélt arról is: a Fidesz néppárti felfüggesztése, a párt „karanténja” akár hosszasan is elnyúlhat.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
MTI Hírfelhasználó