Schmidt Mária: Merkel NDK-t csinált Németországból
Angela Merkelnek sikerült egy nagy NDK-t csinálnia Németországból - mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben rendezett Németkérdés újra? című konferencián szerdán.
2019. május 15. 15:43

A XXI. Század Intézet Helyzet van című programsorozatának részeként rendezett konferencia mottója: Németország túl erős, vagy túl gyenge?

Schmidt Mária szerint Németországban vezetési és identitásválság van, hiányzik az innováció, a megújulás. Megdöbbentő, hogy Németország kulturálisan mennyire meggyengült, de a politika és a diplomácia is gyenge, ez pedig kihat a gazdaságra.

Németország nem akadályozta meg a Brexitet, nem tud mit kezdeni az oroszokkal, miközben verbális háborút vív Donald Trumppal - fűzte hozzá a főigazgató.

A szakember szerint Németország megölte a politikát, és ezzel a demokráciát, nincs vita, mindent tudományos kérdésként kezelnek. "Nem adok interjút német újságíróknak, mert annyira elfogultak" - jegyezte meg Schmidt Mária.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a 2. és a 3. Orbán-kormány emberi erőforrás minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a német közéletben a "ballib diktatúra" értelmezési kerete lehetetlenné teszi a normális politikai vitát, addig Magyarországon szabadon lehet beszélni.

A volt miniszter szerint az 1968-as generáció bűne, hogy tárgyszerű viták helyett a vitapartnerek ellehetetlenítése folyik. Csak az beszélhet szabadon, aki liberálisnak, európainak, globalistának vallja magát, a konzervatív, nemzeti, helyi közösségben gondolkodók azonban nem.

A német politikusok ennek az értelmiségi elitnek a fogságába estek - jegyezte meg Balog Zoltán.

Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója szerint Németország a status quo-ban érdekelt, ám eközben az Európa Unióban transzformációs válság van.

Hubertus Knabe, a rendezvényt szervező XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa azt emelte ki, hogy különösen a német külpolitika és védelempolitika területén merülnek fel aggályok. Németország katonai gyengesége erőteljesebb külpolitikai aktivitásra sarkallhatja az oroszokat.

A szakember szerint a német belpolitika egyhelyben jár, hiányzik a szabad vita, a vélemények szabad cseréje, ugyanis mindenki fél a botránytól.

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője ugyanakkor arról beszélt: kölcsönös megértésre és nem kölcsönös szidalmazásra van szükség, akkor is ha például a migráció német kezelése minden kritikát megérdemel. Ám, létezik a német-magyar sorsközösség, a német gazdaság "megállása" kihat a magyar gazdaságra is, tehát "óvatosan ezzel a német-kritikával".

Kálnoky Boris, a Die Welt újságírója (b), Hubertus Knabe, az intézet tudományos főmunkatársa (b2), Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (b3), Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője (b4) és Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója (b5) a XXI. Század Intézet Helyzet van programsorozatának "Hassliebe" - Németkérdés újra című konferenciáján a Terror Háza Múzeumban 2019. május 15-én. MTI/Bruzák Noémi

Balog Zoltán: a Magyarország elleni támadások a nyugati elit tanácstalanságát mutatják

A Magyarország elleni támadások a nyugati-európai balliberális elit tanácstalanságát mutatják - mondta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden az MTI-nek Berlinben, ahol részt vett az egyik legtekintélyesebb német közhasznú alapítvány, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) Fenyegetést jelent-e az erős vezetés a demokráciára - személyiség, hatalom és populizmus történelmi kontextusban című pódiumbeszélgetésén.

Balog Zoltán a beszélgetés tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy a balliberális szellemi elit a tekintélyelvű kormányzással és az idejétmúltnak gondolt nemzetállam visszatéréséről szóló "riogatással" próbálja leplezni tanácstalanságát.

A nyugat-európai elitnek "kell egy ellenségkép, amelytől meg lehet menteni Európát, és sokan úgy gondolják, hogy ez a magyar nemzetállam, ami részben nevetséges, részben pedig szomorú, hiszen éppen arról terelik el a figyelmet, amit ők rosszul csinálnak" - mondta a korábbi emberi erőforrás miniszter.

Ezt mutatja a brit európai uniós (EU-) tagság megszüntetése (Brexit) is, ami nem a brit választók állítólagos "ostobaságának" tulajdonítható, hanem éppen annak, hogy az EU jelenlegi vezetése "nem képes tudomásul venni a nemzetállamok igényeit, és nem képes olyan módon irányítani az EU-t, hogy ne történjenek ilyen súlyos balesetek és veszteségek" - mondta Balog Zoltán.

Aláhúzta: amit a nyugat-európai elit visszatérésnek tekint "a ma már nem időszerű nemzetállamhoz, azt mi úgy tekintjük, hogy megpróbáljuk a 21. században, a posztmodern világban újradefiniálni, hogy miként lehet képviselni egy nemzeti közösség érdekeit" - mondta Balog Zoltán.

A pódiumbeszélgetésen Timothy Snyder amerikai történész, a Yale Egyetem kutatója a többi között kifejtette: van a politizálásnak egy olyan formája, amelynek kiindulópontja nem a jogállamiság és a pluralizmus, hanem az ellenfél vagy ellenség képének megalkotása.

Erre a formára jellemző a magát erősnek láttató vezető, aki azonban "nem erős és nem is vezető". Közösségét nem előre viszi, hanem a múltba, méghozzá nem a "bonyolult történelmi, hanem a mitikus nemzeti múltba".

Ezek a politikusok a "történelem újrahasznosítása" eszközét alkalmazzák, saját közösségük megerősítése helyett pedig az ellenfélnek, ellenségnek kijelölt tényezők meggyengítésére törekednek - fejtette ki Timothy Snyder, e politikusok közé sorolva Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.  

Balog Zoltán mindezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a gyenge vezető éppen annyira veszélyes lehet, mint a túlságosan erős vezető, de ez a kérdés a mai Magyarország viszonyainak összefüggéseiben nemigen értelmezhető, hiszen az országot 2010 óta vezető kormány demokratikusan, választáson szerzett és többször megerősített felhatalmazás alapján végzi munkáját.

A tények pedig azt mutatják, hogy Magyarország a kormány munkájának révén jóval erősebb, mint 2010-ben - emelte ki Balog Zoltán, rámutatva a többi között az államháztartási, a munkanélküliségi és a gazdaságnövekedési adatok alakulására.

A volt miniszter arról is szólt, hogy a magyarországi folyamatokról szóló diskurzust Nyugaton a balliberális médiában megjelenő "közhelyek" uralják, és erősen jellemző az érdeklődés és a megértés hiánya a kelet-közép-európai térség történelmi, kulturális és politikai sajátosságai iránt.     

Meghatározó a kettős mérce alkalmazása is az EU "úgynevezett új tagállamaival", vagyis a 2004 óta csatlakozott kelet-közép európai országokkal szemben, ami nagyon is okot ad a közösség külső veszélyektől való védelmére hangsúlyt helyező politizálásra - fejtette ki Balog Zoltán.

A több mint száz meghívott vendég, köztük politikusok, diplomaták és tudósok előtt tartott beszélgetésen Archie Brown brit politológus, az Oxfordi Egyetem kutatója egyebek mellett kiemelte: egyáltalán nem gond, hogy egy vezető "erős", ha egyben "jó" vezető is, ezt mutatja a lányok oktatásáért kiálló Nobel-békedíjas pakisztáni aktivista, Malala Juszafzai vagy a 16 évesen globális civil mozgalmat szervező svéd környezetvédő, Greta Thunberg példája.

Nagy szükség van az erős vezetőkre, és ez a fajta vezetői stílus nem veszélyezteti a demokráciát, ha van lehetőség a vezető bírálatára, tevékenységének megkérdőjelezésére és módosítására - fejtette ki a brit politológus.

Sylvie Kauffmann, a Le Monde című francia balközép lap munkatársa a többi között arról szólt, hogy Nyugat-Európában szokás egységes tömbként kezelni a visegrádi négyek országcsoportot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), holott ez a regionális együttműködés igen sokszínű, számos területen egymástól eltérú államokat fog össze, ami a vezetők szintjén is megmutatkozik. Így például Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke Orbán Viktorral ellentétben nemigen fogad külföldi vendégeket, nem jár külföldre és az anyanyelvén kívül egyetlen nyelven sem beszél.

MTI
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor: Mutassuk meg Brüsszelnek, hogy milyen sokan vagyunk!
    Közvélemény-kutatók szerint várhatóan négy-hat magyarországi párt, illetve pártszövetség jut be az Európai Parlamentbe (EP) a mostani választáson a 9 induló lista közül. A legfrissebb támogatottsági adatok alapján mandátumot szerez majd a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a DK, továbbá esélyes lehet még az LMP és a Momentum is.
  • A nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz
    Magyarország gazdasága az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, ez az Európa-bajnok növekedés azt igazolja, hogy a nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. kapacitásbővítő beruházásának alapkőletételi ünnepségén szerdán Gyöngyösön.
  • Kvíz
    Vajon az alább idézett beszédet ki mondta el? Vilmos német császár 1916-ban, Joseph Goebbels náci propaganda-miniszter 1940-ben, Gerhard Schröder volt német kancellár az Unió keleti bővítésekor vagy Manfred Weber EU főbiztos-jelölt a mostani kampányban?
MTI Hírfelhasználó