Megtörni a balliberális tobzódást
Szlovákiában május 25-én tartják az európai parlamenti választást. A felmérések azt mutatják, hogy megnőtt a választás iránti érdeklődés, és a részvétel valószínűleg magasabb lesz, mint öt évvel korábban, amikor is az az összes uniós tagállam között a legalacsonyabb, mindössze 13 százalékos volt. A felmérések szerint az embereket leginkább a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság érdekli. Erről és más, a felvidéki magyarokat érintő ügyekről, problémákról kérdeztük Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselőjelöltjét és listavezetőjét.
2019. május 16. 12:11

– Véleménye szerint mi a tétje ennek a választásnak?

– Három szinten látom ezt a kérdést. Európai szinten az, hogy a balliberális tobzódást meg tudjuk-e törni, és vissza tudjuk-e hozni az európai fősodorba a kereszténydemokrata értékrendet. Azt a valódi kereszténydemokrata értékrendet, amely alapján az Euró­pai Unió kialakult és létrejött. A második, hogy tudjuk-e hallatni erőteljesen a hangunkat számos olyan fontos ügyben, amelyek Európa jövőjét érintik: a biztonság kérdésé­ben vagy a migráció kezelésében oly módon, hogy ne kockáztassuk Európa klasszikus értékeit. A gazdasági és pénzügyi stabilitást, az euró jövőjét is említhetném, de számunkra, kisebbségi szempontból az európai jogok garanciája is létfontosságú ügy. Soha nem volt még olyan helyzet az európai történelemben, hogy 1,2 millió aláírással ott van az Európai Bizottság asztalán az euró­pai kisebbségvédelmi kezdeményezés, az úgynevezett Minority Safepack. Erről a következő uniós bizottság fog dönteni, s nem mindegy, hogy mekkora lobbierőt tudunk felvonultatni ennek ügyében. A felvidéki magyarság szempontjából még egy nagyon fontos tényező van, ez pedig a közösség belső kohéziója és lelki állapota, lelki ereje.

 

– Öt éve képviselője az Európai Parlamentnek. Milyen eredményeit emelné ki ebből a ciklusból?

– Az első az európai parlamenti határozat, amely leírja, hogy az őshonos kisebbségek európaiak, Európa sokszínűségének részei és európai védelemre jogosultak. Örülök, hogy sikerült tíz-tizenkét olyan petíciót szem előtt tartani, illetve pozitívan értékeltetni Brüsszelben, amelyről korábban a kollégák nekem azt mondták, hogy nehéz eset. Ilyen például a Benes-dekrétumok ügye, amely kapcsán az EP petíciós bizottsága már a második levelet küldte el Andrej Danko szlovák házelnöknek azzal a kéréssel, hogy a szlovák parlament kövesse a cseh példát, és kérjen bocsánatot a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért. De ilyen a csallóközi vízkészlet védelme, a vereknyei hulladéklerakat és a párkányi hulladékégető kérdése, valamint az élelmiszerek minősége, a kétnyelvű vasúti feliratok ügye, amely szintén egy petíció nyomán került napirendre az Európai Parlamentben. Megírtam két könyvet. Az Egy hang Európából címűt három nyelven, amelyben próbáltam elmagyarázni, főleg a nyugat-euró­paiaknak, hogy kik vagyunk, hogy felvidéki magyarként minket nem a szél sodort ide, hanem hagyomá­nyaink, kultúránk és gyökereink vannak. A másik pedig a felvidéki magyarság és a Benes-dekrétumok ügyét tárgyalja öt világnyelven.

– Gőzerővel zajlik a választási kampány, több mint 160 kampányrendezvényt tart. Milyenek a tapasztalatai?

– Óvatosan optimista vagyok. Azt látom, hogy bármely régióba megyek el, mindenütt van egy magyar értelmiségi réteg, amelyet érdekelnek a problémák. Úgy gondolom, ez az a pillér, amire a jövőt lehet építeni, tehát a különböző régióban élő tisztességes magyar emberek vállalására és szellemi, érzelmi hozzájárulására a magyar jövő kialakításához. Van egyfajta érdektelenség is. Nem nyugtalankodom nagyon az országos részvételi arány miatt, mert nekem az a fontos, hogy a felvidéki magyarok elmenjenek szavazni, illetőleg az országos átlaghoz képest öt-hat százalékkal többen járuljanak az urnákhoz, mert ekkor tudjuk megmutatni akaratunkat és erőnket.

– Hogyan látja, mi aggasztja, illetve érdekli leginkább az embereket?

– Három kérdéskör szerepel leg­gyakrabban a találkozókon. Az Euró­pai Unió jövője, a hírek, amelyeket gyakran hallanak, hogy vannak bizonyos érthetetlen döntések az Euró­pai Unió­ban. Tehát emberközpontúbbá kell tenni az uniót. A másik kérdéskör a felvidéki magyar esélyek. Tehát az, hogy lesz-e egyáltalán képviseletünk, hogy el tudjuk-e érni az ötszázalékos küszöböt, illetőleg melyek azok a prioritások, amelyek fontosak a számunkra. A harmadik kérdéskör kapcsán pedig gyakran elhangzik a kérdés, hogyan tudunk hatékonyabban együttműködni a magyarországi képviselettel, illetőleg Kárpát-medencei összmagyar képviselettel. Itt mindig visszautalok a pár hónappal ezelőtt, Kolozsváron aláírt dokumentumra. Ebben a Fidesz, a KDNP, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Szlovákiából pedig a Magyar Közösség Pártja írásban is kötelezte magát az együttműködésre. Ez fontos az emberek számára.

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Donald Tusknak még nincs elege Magyarország bírálásából
    Ezúttal nem vont párhuzamot Magyarország és a náci Németország között, de Donald Tusk immár sokadik alkalommal tett negatív megjegyzéseket Orbán Viktor miniszterelnökről a Respekt című cseh hetilapnak nyilatkozva. Az Európai Néppárt elnöke szerint kizárólag politikai értelemben van mondanivalója a magyar kormányfőnek, baráti módon már aligha. Tusk beszélt arról is: a Fidesz néppárti felfüggesztése, a párt „karanténja” akár hosszasan is elnyúlhat.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
MTI Hírfelhasználó