Felvidéki hangzavar a "himnusztörvény" körül
A himnusz éneklésének büntethetősége és tiltása, úgy tűnik, megoldódik. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett „zászlótörvényben”, ha úgy tetszik a „lex DAC I.-ben” elfogadott tiltó rendelkezésekről mintha elfeledkezne a közbeszéd.
2019. május 17. 18:10

Az államfő vétóját felülírva, a pozsonyi parlament ismét jóváhagyta az állami jelképekre vonatkozó törvényt. A „himnusztörvény" néven ismertté vált jogszabálynak a himnusz éneklésére vonatkozó része ezt követően gyorsított eljárásban kerülhet módosításra. Őry Péternek, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa elnökének tett föl kérdéseket a Gondola.

- Elnök úr, Andrej Danko, a szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az SNS elnöke - miután a törvény a himnusz éneklésére vonatkozó része széleskörű tiltakozást váltott ki - áprilisban bejelentette: megegyezés született a koalícióban arról, hogy megoldják a törvényből adódó problémát úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Mekkora bizakodást válthat ki az SNS-elnök kedélyessége?

- Mind egyértelműbb, hogy a szlovákiai szlovák politikum is a marketingpolitika áldozata lett. Ez alatt azt értem, hogy láthatóan előbb nyilatkoznak ügyekről, csűrik-csavarják tényeket, s csak később keresik a megoldási lehetőségeket. Párhuzamosan ezzel a megoldási javaslatok is hangzatos üzenetekkel vannak tele, melyek célja nem a törvényalkotók, hanem a „nagyközönség” befolyásolása. Érvényes ez az úgynevezett „himnusztörvényre” is. Személy szerint igyekszem reálisan szemlélni a kérdést. Ezért is gondolom azt, hogy sokan ludasak a törvénymódosítás megalkotásában. Az elsődleges lépést a Szlovák Nemezti Párt (SNS) tette meg, hiszen az éppen zajló A-csoportos jégkorong vb-re akarták megváltoztatni a szlovákiai válogatott mezein lévő címereket. Nem akartak mást, mint a hivatalos címert látni a mezeken, holott a hokiban szokásos, hogy „stilizált” címert használnak. Ez volt az ürügy a törvény módosítására. Közben az egyik SNS-es képviselő (Tittel), aki volt válogatott labdarúgó, nehezményezte a dunaszerdahelyi stadionban a magyar himnusz éneklését, ezért javasolta az himnuszok éneklésének tiltását is. Ebből a rövid összegzésből is kiderül, hogy az SNS magyarbarát „kedélyességében” azért van némi kivetnivaló.

- A módosítás a kormánykoalíció legkisebb pártjának, a Most-Híd vegyes pártnak az ígérete szerint orvosolni fogja a himnusz éneklését korlátozó passzust. A betiltást megszavazó Híd párt részben helyreállíthatja-e hitelességét e botrány után?

- A mai napon már tudjuk, hogy bár május 15-én életbe lépett a tiltó rendelkezés, közben a parlament gyorsított jogalkotási folyamatban elfogadott egy olyan módosítást is, mely törli a külföldi országok himnuszának éneklésére vonatkozó tiltó rendelkezést. A törvény ezen passzusa viszont még nem lépett hatályba, hiszen még a köztársasági elnöknek is alá kell írni a módosítást. Személy szerint nehezen tudom elképzelni, hogy vegyespárti magyar képviselők nemzeti elkötelezettségének megítélésében nem hagy mély nyomot a saját nemzetükre tiltást hozó törvény megszavazása. Nem leplezi el a történteket az időközben cinikussá vált pártkommunikációjuk, mely szerint ők és csak is ők hivatottak és képesek megoldani azt a bajt, amit pár hónapja a magyar közösség fejére hullattak. Tegyem hozzá, hogy nem ez volt az első ilyen eset, hiszen 2015-ben azt sem „vették észre”, hogy Ficóék a parlamentben korlátozták a magyar nyelv bírósági használatának lehetőségét. Akkor a mi (MKP) figyelmeztetésünkre végül a parlament visszaállította a korábbi törvényi állapotot, miközben a Híd párt a saját sikeréről beszélt. 2017-ben pártjuk igazságügyi minisztere (Lucia ®itňanská) által Szlovákia a luxemburgi uniós bíróságon „társutasként” támadta meg a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. Eleinte még ezt is tagadták, amikor pedig hivatalos dokumentumokkal bizonyítottuk a valótlan állításaikat, változtattak nézetükön. Végül is kikényszerítettük, hogy Szlovákia visszavonja ezt a lépését. Az összes ilyen helyzetre érvényes, hogy: eső után a köpönyeg.

- Önök áprilisban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Petíciójukkal azonban nem csak a törvény azon részét akarják megszüntetni, amely korlátozza a himnusz éneklését, hanem a jogszabály teljes megváltoztatását célozzák, úgy, hogy lehetővé váljon a nemzeti szimbólumok, köztük a nemzeti zászlók korábban tiltott teljes körű szabad használata is. Érvényesülhet-e az európai szellemiség a Duna és a Dunajec között?

- Az MKP petíciójának pont az a lényege, hogy a nemzeti szimbólumok szabad használatának joga érvényes lehessen a természetes és jogi személyek vonatkozásában is. A himnusz éneklésének büntethetősége és tiltása, úgy tűnik, megoldódik. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett „zászlótörvényben”, ha úgy tetszik a „lex DAC I.-ben” elfogadott tiltó rendelkezésekről mintha elfeledkezne a közbeszéd. Döbbenetes, hogy egyébként eszében nem jutott a magyar parlamenti képviselőknek, hogy ezt is módosíthatták volna a mostani kezdeményezésükkel. Úgy érzem, ilyenkor érthetjük meg, hogy miben gyökereznek a politikai vitás kérdések egy vegyespárti és egy nemzetiségi alapon szerveződő politikai képviselet között. A sokat hangozatott „nemzetiségi minimum” a tapasztalatok szerint mindig csupán visszalépés a fennálló állapothoz (status quo), közben pedig nem oldódik az alapvető kérdés, mely a normális, demokratikus rendszerben elfogadott lehetne. Egyébként: jogi környezetben, törvénnyel csupán a szlovák nemzeti jelképek méltó használatát kellene szabályozni, ez lehetne a méltányos és helyes út.
Nem vagyunk egyformák, bizonyára vannak a szlovákok között is olyan személyek, akik a történelmi sérelmek helyett a mindkét félnek megfelelő megoldások keresésnek hívei. Az én megközelítésemben az ilyen irányban mozgó személyek jelentik az európai szellemiséget, mely az európai kulturális gyökerekből táplálkozva tudja a régió lakosait összefogni. Minél több ilyen személy vállal szerepet társadalmunkban, annál hamarabb érvényesülhet ezen szellemiség.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az MKP szellemi holdudvara mit tesz azért, hogy magyar kulturális birodalom épüljön fel a Felvidéken, tagállami manipulációktól függetlenül?

- A nemzeti kultúránk megmaradásnak záloga önazonosságunk megőrzése. Az MKP ebben a tekintetben mindig is híve és egyben segítője volt annak a folyamatnak, mely határtalan magyar kulturális térben helyezi el a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Ehhez minden lehetőséget és eszközt megragadunk, legyen szó az oktatásról, a kultúráról vagy akár nemzeti jelképeink védelméről.

M. P.
 

gondola
  • Orbán Viktor üzent Brüsszelnek
    A vasárnapi európai parlamenti választáson a magyarok világosan kimondták: Brüsszelben változást szeretnének - jelentette ki Orbán Viktor.
  • Elsöprő Fidesz-győzelem, átrendeződő ellenzék
    Nagyot nyert a Fidesz—KDNP a tegnapi választáson, és az öt évvel ezelőttihez képest egyel többet, tizenhárom képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Ezzel együtt a voksolás eredménye teljesen átrajzolta az ellenzéki térképet: Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója négy mandátumot szerzett, ezzel a baloldal legeredményesebb pártjává vált.
  • Európa nemzetei választottak 3.
    Csütörtökön kezdődött el a 2019-es európai parlamenti választás. Vasárnap Magyarország mellett további húsz nemzet választott képviselőket.
MTI Hírfelhasználó