Elszállt egy hajó a szélben
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
2019. május 18. 01:22

Meg kell tenni, mert ha nem tesszük meg, ha nem vagyunk elég bátrak, hogy megtegyük, akkor senki sem fogja megtenni helyettünk. És ha senki sem teszi meg helyettünk, akkor senki sem teszi meg helyettünk. És nem tudunk semmit a valóságról.

És a valóság egyre aggasztóbb.

Azt mindannyian tudjuk, hogy Magyarország miniszterelnöke a Fehér Házban tárgyalt az Egyesült Államok elnökével. A világsajtó úgy ahogy beszámolt a történtekről, így valamennyien értesülhettünk a találkozóról.

Legalábbis eddig azt hihettük. De nem.

Itt van a 168 óra nevű szélsőbal világlap, itt van már régóta. A balosok utolsó szellemi mentsvára. Gyalázta Antallt, amikor kellett, kussolt Hornról, amikor kellett. Aztán gyalázta Orbánt, aztán kussolt Medgyessyről, Gyurcsányról, most megint gyalázza Orbánt.

Ez még rendjén is lenne - nincs egészen rendjén -, de fogadjuk el, hogy egy szélsőbaloldali lap a baloldali értékeket preferálja.

De amit most műveltek, az elképesztő.

Szélsőbali orgánumként érthető, de bel- és külpolitikailag megmagyarázhatatlan.

Tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásával egyidőben két magyar politikus, két nagy potentát is arra járt. Igen, egy zavaros hódmezővásárhelyi polgármesternek kisvárosa érdekében feltétlenül a State Departmentben kell tárgyalnia, hol máshol.

Igaz, hogy nem kisvárosa gondjairól beszélt, arról hogy, még mindig nincs költségvetés, hanem inkább arról, hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal. Meg arról, hogy Orbán Viktor csak névlegesen bevándorlás ellenes. Meg arról, hogy látta a fideszeseket a KISZ-től a Liberális Internacionálén és a konzervatív időszakon át egy szélsőjobboldali korszakba lépni.

De a katolikus-konzervatív (?) Márky-Zay itt még nem állt meg: Az amerikaiak megkérdezték Márki-Zay Pétertől, hogy bízhatnak-e Orbán Viktorban – kérdezi állítólag a nagy 168 óra meg a még nagyobb Amerika. És jön a válasz: Ez alapján nem tudom garantálni, hogy Orbán Viktor betartja az ígéretét – jelezte Márki-Zay Péter, aki szerint ha a magyar miniszterelnök csatlakozik bármilyen megállapodáshoz, kétséges, hogy végül nem az orosz érdekeket követi.

„Tárgyalópartnereink arra voltak kíváncsiak, ha Orbán Viktor aláír velük egy megállapodást, bízhatnak-e abban, hogy azt be is tartja  – mondta Márki-Zay Péter, akit Kész Zoltánnal, a Mindenki Magyarországa Mozgalom másik elnökségi tagjával együtt fogadták Washingtonban hétfőn az amerikai külügy képviselői és szakértői.  (Nem fogadták.) Úgy tudják, hogy a magyar és az amerikai fél tárgyalására olyan megállapodás-tervezet készült, amely Orbánt elnavigálná az oroszok öleléséből.

Még ha reménytelennek is tűnik: a teljes ellenzéki összefogásé a jövő. Ezt bizonyította a hódmezővásárhelyi választás is – mondta a politikus.  

Márki-Zay Péter arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok – ahogy a múltban többször is megtette  - segítse az ellenzék munkáját, hozzájárulhatna a nem kormánypárti vezetésű városokban a beruházások növeléséhez, de a szabad sajtót is támogathatná. – Elmondtuk nekik, hogy a Szabad Európa Rádió magyar adását újraindíthatnák.”

Akkor be is fejezhetnék a cikket, az idióta Márky-Zay (közszereplő, tehát a bíróságok szerint is el kell viselnie a kritikákat), szóval ez az elmebeteg és idióta Márky-Zay (szabadidejében katolikus keresztény, fő munkaidejében szélsőbaloldali nemzetrontó) így tárgyalt egy másik idiótával, egy jobbikossal.

De fentebb már mondtam, hogy a valóság ennél is aggasztóbb.

Már eleve gyanús volt, hogy a szakszerű baloldali sajtó csupán tárgyalófelekről, szakértőkről írt anélkül, hogy egyetlen személyt is megnevezett volna. Aztán lehullt a lepel.

Mert ez a Márky-Zay egy másik baloldali orgánumban, az ATV-ben elismerte, hogy nem volt igaz, hogy az amerikai külügyminisztérium hívta meg őket Washingtonba Kész Zoltánnal. Pedig korábban ezt harsogta az ellenzéki propagandamédia.

Elmondta, hogy kinti magyarok szervezték a találkozóikat, bár korábban azt állította, hogy fajsúlyos kérdésekben kérték ki a véleményüket, most azonban meglehetős zavarban azt mondta: “Nem olyan magasröptű emberrel találkoztunk”.

Hát ez akkor ennyi gyerekek. Kész sem annyira magasröptű, Márky-Zay se nagyon, marad itt akkor ez a szerencsétlen 168 óra, a sajtószabadság utolsó bástyája.

És egy hétig nyomta különböző munkatársaival a kamut, a gyalázatot.

Az pedig egyenesen felüdítő, hogy az idióták szerint az elmúlt napokban republikánus és demokrata politikusok szintén aggodalmukat fejezték ki Orbán látogatása miatt, és felszólították az elnököt, hogy ítélje el Magyarországot a szabad sajtó és a demokratikus értékek sárba tiprása miatt.

Legalább írhatott valamit a sárról Mester Ákos lapja. Szégyen. Nagy szégyen. Igen nagy szégyen, mesterákos.

 

 

 

 

 

(szék)
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó