Bogár László: A mély állam csapdájában
A satu egyik „pofája” a globális hatalmi szerkezet, vagyis a birodalom, a másik pedig az e hatalmi szerkezet belső ügynökhálózataként tételeződő „mély állam”, vagyis az a konstrukció, amelynek feladata, hogy függetlenül minden választói akaratnyilvánítástól, mindig a birodalom stratégiai törekvései tükröződjenek minden nemzetállammal kapcsolatos történésben.
2019. május 21. 19:49

Trump veszélyes és kockázatos „küldetése” az, hogy megpróbálkozzon a lehetetlennel, és úgy bontsa le a globális birodalmat, hogy a nemzetállam megmaradjon.

Az elmúlt alkalommal írásomban annak a sajátos fogalomnak az összefüggéseit próbáltam feltárni, amit a deep state, magyarul „mély állam” kifejezés jelöl. A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök időközben lezajlott megbeszélései új megvilágításba helyezik a mély állam értelmezését. Ahogy azt előző cikkemben vázolni igyekeztem, Amerika kettős szerkezetű hatalmi konstrukció, van egy birodalmi Amerika és egy nemzetállam Amerika. Kettejük komplex együttműködése és konfliktusai egy igen bonyolult érdek-, erő- és hatalmi viszonyrendszert formálnak, és minden történés lényegét csak ebbe az értelmezési keretbe ágyazva érthetjük meg igazán.

Donald Trump és Orbán Viktor stratégiai szövetsége arra a lélektani talapzatra épül, ami akkor alakult ki, amikor a magyar miniszterelnök valójában az egyetlen olyan európai vezető volt, aki nemcsak hogy nyíltan kiállt az elnökjelölt Trump mellett, hanem meg is jósolta választási győzelmét. Szövetségük lényege az, hogy mindketten felismerték, a nagy történelmi inga visszalendülőben van. A nemzetek felszámolására törekvő erőszakos globalizálás hatalmi diktátuma olyan erejű ellenállást kezd kiprovokálni világszerte, ami felértékeli azokat a törekvéseket és különösen azokat az e törekvéseket megfogalmazni képes reprezentánsokat, akik a nemzetállamok kulturális identitásának látványos visszaszerzésére építik stratégiájukat. (Nincs globális zászló és nincs globális himnusz, mondta ehhez kapcsolódva Trump egyik nagy hatású kampánybeszédében.)

Amikor 2016. novemberi választási győzelme után az elnök telefonon beszélt Orbán Viktorral, mindkettőjükre vonatkozóan a „fekete bárány” kifejezést használta, és mostani találkozójuk során is kiemelte, hogy mindketten „meglehetősen ellentmondásos” személyiségek. De melyek is az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök „harcainak” közös részei? Legelőször is az, hogy mindketten felismerték, saját hazájuk anyagi, fizikai és lelki, erkölcsi és szellemi állapota hanyatlóban van, ezért stratégiai feladat e folyamat visszafordítása. Donald Trump számára ez a „Make America Great Again” (azaz Tegyük újra naggyá Amerikát) jelszóban fogalmazódott meg, Orbán Viktor pedig egyenesen „forradalom és szabadságharc” szükségességéről beszélt a 2010-es nagy választási győzelme után. Azt is felismerték, hogy a globális birodalom mindent el fog követni annak érdekében, hogy törekvésüket megbuktassa, és hogy tudás, bátorság és becsületes kitartás nélkül minden kísérletük eleve kudarcra ítéltetett. Hogy mindketten „satu helyzetben” voltak, vannak és lesznek.

A satu egyik „pofája” a globális hatalmi szerkezet, vagyis a birodalom, a másik pedig az e hatalmi szerkezet belső ügynökhálózataként tételeződő „mély állam”, vagyis az a konstrukció, amelynek feladata, hogy függetlenül minden választói akaratnyilvánítástól, mindig a birodalom stratégiai törekvései tükröződjenek minden nemzetállammal kapcsolatos történésben. Trump helyzete azért nehezebb, mert „hazája”, a nemzetállam Amerika folyamatosan a birodalmi Amerika nyomása alatt él, és az anyagi, fizikai (népesedés, egészség), lelki, erkölcsi, szellemi kifosztás állapotában van. S az elnöknek úgy kell(ene) megvédenie e nemzetállam érdekeit, hogy közben a birodalmi Amerikával is megkösse azokat az elkerülhetetlen alkukat, amelyek nélkül tökéletesen mozgásképtelenné válna. (Ezeknek az alkuknak a következménye volt például az, hogy legbelsőbb munkatársainak többségét már elnöksége kezdetén „leválasztották” róla.)

Mindeközben a birodalom által az amerikai adminisztráció szervezeti-intézményi rendszerében felépített „mély állam”, a birodalmi ügynökök belső hálózata folyamatosan igyekszik működésképtelenné tenni az elvileg általa irányított állam gépezetét. Ráadásul a globális birodalmi média mindezt folyamatosan abba a hazug értelmezési keretbe ágyazva tálalja az amerikai és a világközvélemény számára, amely az elnök minden törekvését igyekszik hamisan bemutatni. Ez a roppant erejű véleményhatalmi rendszer korlátlanul tud olyan mesterséges (hamis) valóságokat felépíteni, amelyek hamis voltának leleplezése állandó bozótharcra kényszeríti az elnököt, óriási energiákat elvonva tőle. Orbán Viktor helyzete annyiban bizonyosan könnyebb, hogy a globalitás (a „birodalom”) nem közvetlenül van jelen a Magyarország nevű lokalitásban. Hogy az őt körülfolyni törekvő „mély állam” szintén sokkal közvetettebb módon, az ellenzéki uralmi struktúrákban, az úgynevezett civil szervezetekben és a médiában van jelen, és így beavatkozási esélyei lényegesen szerényebbek, mint Trump esetében.

Éppen ezért a magyar miniszterelnök által használt elbeszélési mód sokkal koherensebb és bátrabb lehet, mint az amerikai elnöké. Így ez vezetett el oda, hogy most, az európai parlamenti választások előtt egyre inkább javulni látszanak e stratégiai áttörés esélyei, lehetőségei.

Trump rendkívül veszélyes és kockázatos „küldetése” az, hogy megpróbálkozzon a lehetetlennel. Azzal, hogy békés úton bontsa le az amerikai (globális) birodalmat annak érdekében, hogy spontán összeomlása nyomán a nemzetállam Amerika nehogy annak romjai alatt lelje halálát. Mindezt ráadásul úgy kellene véghez vinnie, hogy közben a birodalom iránti alapvető lojalitása se legyen megkérdőjelezhető. Márpedig a birodalom azt várja el az elnöktől, hogy mindent megtegyen az Európa, Oroszország és Kína közötti stratégiai együttműködési rendszer szétroncsolása érdekében. Ám a mostani találkozó azt jelzi, hogy Trump és Orbán Viktor együttműködése segítheti az e csapdából való szabadulást.

Bogár László 

magyarhirlap.hu
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
MTI Hírfelhasználó