A Fideszt még nem tudták legyőzni uniós voksolásokon
Az elmúlt három európai parlamenti választás megkérdőjelezhetetlenül a Fidesz győzelmét hozta. Másfél évtized alatt a jelenlegi kormánypártok folyamatosan erősödtek, míg a balliberális pártok gyengültek, esetenként meg is szűntek. Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője pedig a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy továbbra is ellenzékváltó hangulat van.
2019. május 22. 15:55

– Sorozatban a negyedik európai parlamenti (EP-) választásokon aratott győzelmére készülhet a Fidesz, amely mindhárom uniós voksoláson több szavazatot szerzett, mint a bejutási küszöböt megugró többi párt együttesen – jelentette ki lapunknak Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Szavai szerint a győzelmi széria nem példa nélküli az Európai Unióban, annak mértéke azonban egyedülálló jelenségnek nevezhető.

– Az első két EP-választáson a balliberális kormányokkal szembeni ellenszenv, 2014-ben pedig a második Orbán-kormány munkájával való elégedettség eredménye lett a Fidesz győzelme. Idén pedig a tíz évvel ezelőtti győzelmi arány túlszárnyalása sem elképzelhetetlen. Ennek oka az, hogy továbbra is ellenzékváltó hangulat van, a Fidesz kihívói pedig saját belső válságuk felszámolásával vannak elfoglalva tavaly április óta, mintsem az euró­pai víziókkal, ami a szimpatizánsaik egyre nagyobb arányú lemorzsolódását idézi elő – fejtette ki a politológus.

Tóth Erik úgy vélte, hogy a kormánypártok szuverenitást és keresztény identitást védő programja nemzeti konszenzust tud teremteni, amellyel szemben az ellenzéki erők tehetetlenek voltak. – Mindezek következtében a Fidesz lehet Közép-Euró­pa legeredményesebb és legerősebb demokratikus mandátumú kormányzó ereje, a kormánnyal szemben álló ellenfelek pedig ismét egy elhúzódó felelősségkeresési vitára készülhetnek – mutatott rá az elemző.

Tarolt a Fidesz

– Ebből a nagyon nagy győzelemből az következik, hogy a tisztelt kormánynak meg kell hallania az emberek szavát, és meg kell valósítania a nemzeti petícióban foglaltakat. (…) Magyarországon demokrácia van, még ha időnként fogyatékosnak érezzük is, és a demokrácia arról ismerszik meg, hogy a többség akaratával szemben nem lehet kormányozni – értékelte az EP-választáson aratott Fidesz-győzelmet Orbán Viktor, a párt elnöke 2004. június 13-án nem sokkal éjfél előtt.

Az akkor már két éve ellenzékben politizáló Fidesz az akkori 24 helyből 12 képviselői mandátumot szerzett meg az EP-ben. A Fidesz az EP-választást megelőzően nemzeti petíciót kezdeményezett, amit több mint egymillió-száztizenhétezer ember írt alá. A petícióban az ellenzék vezető ereje arra kérte Medgyessy Péter akkori szocialista miniszterelnököt, hogy állítsa vissza az otthonteremtési támogatás rendszerét, védje meg a magyar munkahelyeket, tartsa kordában a gyógyszerek árát, támogassa a gazdákat, ne engedje, hogy a gáz és villamos áram ára öt százaléknál nagyobb mértékben emelkedjen.

Az MDF 2009-ben utoljára esett át a bejutási küszöbö Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Az MSZP szavazói nem voltak elég motiváltak, ami érthető, mert úgy gondolják, a kormány jól végzi munkáját – reagált a 2004-es választás éjjelén az MSZP totális vereséggel felérő kilenc mandátumára Medgyessy Péter miniszterelnök. A korábban az összes párt közös listába való terelésével kampányoló kormányfő következtetése szerint további reformok kellenek, hogy folytathassák „az igazságtalanságok 2002-ben megkezdett csökkentését is”. Medgyessy Péter két hónappal később, augusztus 25-én koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel kialakult ellenséges viszony miatt lemondott hivataláról, átadva a stafétát Gyurcsány Ferencnek.

Az eljelentéktelenedés ellen liberális üzenetekkel küzdő kisebbik kormánypárt, az SZDSZ két mandátumot szerzett. A Fidesztől való távolodást szorgalmazó Dávid Ibolya vezette MDF pedig csupán egyet, miközben az egykori rendszerváltó kormánypárt a pártszakadás szélére került.

SZDSZ ki, Jobbik be

Egyes hazai pártok meglepetésszerű erősödését vagy épp a nemzetközi színtérről való eltűnését hozta a 2009-es EP-választás. Az akkor már harmadik éve regnáló második Gyurcsány-kormány kudarcát mutatta, hogy az MSZP mindössze négy, azaz öttel kevesebb mandátumhoz jutott Brüsszelben, mint öt évvel korábban, míg a Fidesz–KDNP szövetség 12-ről 14-re tudta növelni EP-képviselőcsoportjának létszámát.

Az egyik legnagyobb meglepetést azonban minden bizonnyal az SZDSZ produkálta, amely a 2009-es EP-választáson elvérzett, és egyetlen helyet sem szerzett, noha a párt 2004-ben még két mandátumnak örülhetett, a hazai parlamentben pedig 15 képviselői helyet szerzett 2006-ban. A liberális párt kiesése mellett a nagy meglepetést az okozta, hogy az akkor nemzeti radikális Jobbiknak három képviselőt is sikerült kijuttatnia Strasbourgba, és az MDF is fogott egy helyet, így a pártot Bokros Lajos képviselte 2009-től az EP-ben.

A pártok akkori támogatottsága tökéletesen tükrözte a belpolitikai állapotokat, emellett programjuk is igen eltérő jövőt ígért a választóknak. A Fidesz főként a gazdasági válság hazai hatásaira hívta fel a figyelmet, ideértve Gyurcsány és a szocialisták által 2008-ban felvett 5400 milliárd forintos IMF-hitelt, az ennek következményeként bevezetett adóemeléseket, a 13. havi nyugdíj eltörlését, a közszféra bérbefagyasztását, valamint a családokat érintő kedvezmények megvonását. Az MSZP többek közt a szolidaritáson alapuló válságkezelést ígérte programjában. A megsemmisülés útjára lépett SZDSZ a hazánkban eluralkodott gyűlölet felszámolását tűzte ki célul, amivel nagyot tolt a Jobbik szekerén.

A választások éve

2014 volt az egyedüli esztendő, amikor három országos voksolást – országgyűlési, európai parlamenti, valamint önkormányzati képviselő-választást – is tartottak Magyarországon. Amint véget ért a parlamenti mandátumokért folyó versenyfutás április 6-án, máris kezdetét vette az EP-kampány. A szavazást május 25-én tartották. Nyolc alakulat mérettette meg magát, amelyek közül végül hat küldhetett képviselőket a strasbourgi székhelyű testületbe.

A Fidesz–KDNP – amely a mandátumok többségét megszerezve ismét 12 képviselőt delegálhatott az EP-be – listavezetője Pelczné Gáll Ildikó volt, kampányszlogenjük pedig a Tiszteletet a magyaroknak! Ennek az volt az üzenete a választóknak, hogy a kormánypártok olyan képviselőket küldenek Brüsszelbe, akik képesek kiállni a magyar érdekekért. Az MSZP, amely két mandátumot szerzett – vagyis feleannyit, mint amennyit az előzetes felmérések jósoltak – Szanyi Tibort állította a listája élére.

Várakozáson felül teljesített viszont az EP-be szintén két képviselőt delegáló DK, amely akkor is az Európai Egyesült Államok jelszavával kampányolt. A három mandátumot szerző Jobbik pedig ennek ellenkezőjével. Egy képviselőt delegálhatott Strasbourgba az LMP is. Az azóta megszűnt liberális Együtt listája élén a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon állt, ám végül Jávor Benedek vehette fel a párt egyetlen mandátumát.

magyarnemzet.hu
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
MTI Hírfelhasználó