Semjén: a szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható
A keresztény civilizációhoz, a nemzeti elkötelezettséghez és az autonómiához való ragaszkodást említette a 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség jellemzőjeként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a szervezet rendezvényén.
Utoljára frissítve: 2019. május 23. 23:51
2019. május 23. 23:04

A Rákóczi Szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható - tette hozzá.

II. Rákóczi Ferenc jelmondatára (Istennel a hazáért és a szabadságért!) utalva, a politikus azt mondta, hogy az kifejezi az egyházakhoz, a hithez, a Szent István-i hagyományokhoz való kötődést, amely mindenkor a magyarság megtartó ereje volt.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie.

Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség - mutatott rá.

Minden magyar közösségnek joga van arra, hogy meghatározza az életét. Az autonómia emberi jog a közösség szintjén - mondta a politikus.

Semjén Zsolt szerint a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig "könnyűlovasság".

A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány "nem átalott saját nemzete ellen kampányolni" 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat - mondta a kormányfő helyettese.

Abban a traumában lelki támogatást adott a külhoni magyarságnak, hogy az a politika nem azonos a magyar nemzet akaratával - tette hozzá.

Amikor a nemzetvédők kormányon vannak, akkor a Rákóczi Szövetség könnyebben, gyorsabban és praktikusabban tud bizonyos feladatokat elintézni, mit a magyar állam - mondta.

Semjén Zsolt közölte: az állam feladata a honosítás, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása, közel ezer óvoda felépítése a Kárpát-medencében.
Kitért arra is, hogy az államnak meg kell teremtenie azokat az intézményi struktúrákat, amelyek a magyar megmaradást szolgálják.

Ez azonban csak egy keret. Ezt élettel megtölteni az olyan szervezetek, kezdeményezések tudják, mint a Rákóczi Szövetség - mondta.   

Kövér: pótolhatatlan a szervezet tevékenysége

Pótolhatatlannak nevezte a Rákóczi Szövetség rendszerváltozás során és azóta végzett tevékenységét Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt harminc esztendőben a Rákóczi Szövetség a maga társadalmi eszközeivel és minden erejével részt vett abban a küzdelemben, amelyben a hazájukat és nemzetüket szerető magyarok - a rendszerváltoztatást követő húsz év küzdelmei után - 2010-ben országunkban demokratikus módon lezárták a posztkommunizmus korszakát, és azzal együtt a nemzeti elidegenítés nem ritkán állami szintre emelt politikájának is véget vetettek.

Kövér László úgy fogalmazott, az elmúlt harminc év közösen folytatott nemzeti szabadságharc volt a javából, amelyben a Rákóczi Szövetség a dolgos hétköznapokon és a lélekerősítő ünnepeken, nehéz időkben és jó időkben rendületlenül teljesítette vállalt szolgálatát.

Felidézte, hogy a magyarság önmagától való elidegenítését célzó kísérleteknek hosszú múltja van, hiszen azon történelmi létküzdelmeknek, amelyeket egy évezrede a szülőföldjén folytat a nemzetünk, nemcsak a fizikai erőn alapuló katonai, hanem a szellemi erőre alapozott összecsapások is a részét képezik.

A modernnek mondott korban azonban Európában a hadviselés szabályai megváltoztak. Kialakult a törekvés arra, hogy a fizikailag, katonailag legyőzött veszteseket szellemi eszközökkel is alávessék egy olyan tudatállapot kialakítása és fenntartása érdekében, amelyben a vesztes természetesnek, szükségszerűnek és megváltozhatatlannak gondolja az alávetettségét - mondta Kövér László.

Hozzátette: az ilyen tudatállapothoz vezető lélektani és szellemi eszközöket a győztesek leginkább a legyőzöttek oktatásában és kultúrájában vetették be.

Céljuk az volt, hogy felszámolják a legyőzöttek szellemi önvédelmi képességeit azáltal, hogy átírják múltjukat, elhazudják gyökereiket, szétzilálják önazonosságukat, kishitűséget, áldozati bűntudatot és egymás iránti részvétlenséget gerjesztenek bennük - közölte a házelnök.

"Az volt a cél, hogy - a biztosabb uralhatóság érdekében - a fizikailag legyőzött, alávetett nemzeti közösséget elidegenítsék önmagától, és meghasonlott állapotba sodorják" - mondta Kövér László.

"Mi, magyarok talán a XIX. században szembesültünk először a szándékos és módszeres nemzeti elidegenítéssel, mint ellenünk alkalmazott hadviselési móddal, amikor a vérbe fojtott szabadságharcunk után ránk tört a Habsburg birodalom rossz emlékű Bach korszaka" - mondta.

Kitért arra, hogy a kiegyezés után ez a politika meghátrált, sokaknak úgy tűnt, hogy végleg, de - több mint száz év távlatából - pontosan tudni, hogy a XX. század elején a nemzeti elidegenítés magyarországi erői újult erővel léptek a szellemi és politikai küzdőterekre.

A XX. században 1956 után tört rá a magyarságra másodszor a nemzeti elidegenítés körmönfont politikája - emlékeztetett, hozzátéve: miután a forradalmat és szabadságharcot idegen túlerővel vérbe fojtó, nemzetárulásban és gyilkolásban fogant politikai hatalom megszilárdult, több mint három évtizedig ismét kezdetét vette a magyarságot önmagától elidegenítő politika, melynek kiemelt célpontja a fiatalság volt. A hatalom rettegett attól, hogy a nemzeti öntudat és a Kárpát-medencei összetartozás érzése erőt adhat a magyar fiatalságnak, rettegett attól, hogy a fiatalok megpróbálnak nemzeti alapon megszerveződni, és ennek megakadályozása érdekében az oktatásban, kultúrában és a médiában bevetette a tudatipar minden fegyverét - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László felidézte a Hősök terén 1988-ban elhangzottakat: "minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy saját kultúrájában és a saját nemzeti önazonosságában élje le az életét a maga vagy az ősei által épített otthonában", és azt mondta: akkor a hallgatóság az erdélyi magyarságra gondolt, napjainkban azonban mindannyian minden európai keresztény emberre is gondolhatunk.

Kiemelte: a három nap múlva esedékes európai parlamenti választások kapcsán "minden jószándékú választópolgárt bátran emlékeztessünk erre az 1988-as magyar üzenetre".

Felidézte, hogy 1989-ben nemcsak politikai rendszerváltoztatás előtt állt a magyarság, nemcsak demokráciát akartunk a diktatúra helyett, nemcsak gazdasági rendszerváltoztatás előtt állt az ország, hogy a hiányt termelő tervgazdaság helyett jólétet biztosító piacgazdaságot teremtsünk magunknak. A nemzet önmagáról való gondolkodásában, ha úgy tetszik a nemzetpolitika szellemi és lelki alapjaiban is rendszert kellett váltani: a nemzeti elidegenítés és elidegenülés XX. századi korszakát le kellett zárni, a nemzeti tudatosodás és összetartozás XXI. századi korát pedig meg kellett nyitni - hangsúlyozta Kövér László.

Rámutatott: a nemzeti elidegenedés erdejének sűrűjéből, amelynek az 1956 utáni több mint három évtized során a mélyére vittek bennünket, 1990 után, húsz küzdelmes esztendő alatt - néha utat tévesztve, vissza-visszafordulva vagy körben járva, de 2010-re végre kijutottunk.

Ezen kiszabadulásunkat 2011-ben képletesen kőbe is véstük, mégpedig Magyarország új alaptörvényébe, amely a XXI. században az államunk újjáépítésének és nemzetünk megerősítésének értékrendi, közjogi és politikai keretét képezi - rögzítette Kövér László, aki méltatta Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének szerepvállalását. Azt mondta: az ő hite és teljesítménye nélkül a szövetség nem lehetne az, ami.

Gulyás Gergely: a szövetség közösséget szervezett a nemzet szolgálatára

A harmincéves Rákóczi Szövetség legnagyobb eredménye és érdeme, hogy közösséget szervezett a nemzet szolgálatára - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szervezet csütörtöki budapesti ünnepségén.

A miniszter a Rákóczi Szövetséget a leghasznosabb civil szervezetnek nevezte, és külön köszönetet mondott a 29,5 évig az elnöki tisztséget betöltő Halzl Józsefnek, aki "irányt szabott" a szervezetnek, és aki "emberöltőnyi" fiatalt vont be a közösségépítő munkába, akik közül sokan ott tanulták meg például azt, hogyan tudnak hasznosan segíteni.    
 
Úgy vélte, a tiszteletbeli elnök világossá tette Szabó Dezső író állítását, amely szerint "minden magyar felelős minden magyarért", továbbá Halzl József tevékenységének fontosságát gróf Tisza István szavaival úgy jellemezte, hogy "a nemzet olyan cél, amely felett magasabb célt hazafi nem ismerhet".

Nemzeti érdek, hogy a közösség, amelyhez tartozunk, együtt maradjon és jobb életet éljen testi, szellemi és lelki vonatkozásban. Ezt akkor érhetjük el, ha egyénileg és közösségileg is tudjuk, kik vagyunk, honnan jövünk, merre tartunk - mondta Gulyás Gergely.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség három évtizedes tevékenységére utalva azt hangoztatta: a közösségépítés folyamata befejezhetetlen és véglegesen soha le nem zárható, mindennapi feladat.

A Rákóczi Szövetség az elmúlt három évtizedben kitartó és szívós munkával közösségeket épített, amelyek egyetlen nagy közösséggé álltak össze - mondta.

Méltatása szerint Halzl József számára a Kárpát-medence nem csupán földrajzi fogalom, hanem a cselekvés és a magyar identitás tere, az alkotás helyszíne, és közösségszervező tevékenysége és kitartó munkája nélkül ma kevesebben élnénk itt magyarok.

Halzl József

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta, hogy a szervezet szeretne a jövőben is a magyar nemzetpolitika építőköve maradni, a tiszteletbeli elnök által kijelölt és kitaposott úton.

A cél embertől emberig, magyartól magyarig hatni, újjáépíteni a magyarság kapcsolatait - hangoztatta.   
 
Közölte, a Rákóczi Szövetség nemcsak a jelen, hanem a holnap Magyarországának is része szeretne lenni "alázatos nemzetszolgálatban, hazánk és nemzetünk építésében".    
 
Potápi: ma is időszerű a magyar szabadság, az erős Európa és a kereszténység védelmének gondolata
 
A magyar szabadság, az erős Európa és a kereszténység védelmének gondolata ma is úgy időszerű, mint volt évszázadokkal ezelőtt - hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség közgyűlésén csütörtökön Budapesten.
 
Számunkra, magyarok számára, ma is szabadságunk, kereszténységünk, erős Európánk megóvása a legfőbb célunk - fogalmazott az államtitkár utalva a szervezet névadójára.
 
Rámutatott: a Rákóczi Szövetség 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor, a nehéz és reményteli időkben, amikor az anyaország és az elszakadt területek közötti kötelékek nem voltak ilyen szorosak, akkor is határozottan kiállt honfitársaink mellett, civil szervezetként ott segített, ahol tudott, a programjain nevelkedett fel nemzedékek sora.

Azóta nagyot fordult a világ, és mára a nemzetpolitika kiemelt területévé vált a kormányzatnak - hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Felidézte, hogy nagy utat jártak be az elmúlt harminc évben: 2010-14-ben megalkották a magyar nemzetpolitika keretrendszerét, amelyben azóta is dolgoznak. Az Országgyűlés 2010-ben elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, amelynek köszönhetően már több mint egymillió külhoni magyar vált újra közjogi értelemben is a nemzet részévé. 2012 novemberétől a választójogi törvény módosításával, a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Így 2014-től nemcsak egy Országgyűlés, hanem egy "nemzetgyűlés" hozza meg a törvényeket - fogalmazott.

Az új alaptörvény és a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény deklarálta a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségviselését a külhoni magyarság iránt - fejtette ki. Az elmúlt kilenc évben az ugrásszerűen megnövekedett támogatási források felhasználását a közösen megfogalmazott célok mentén végezték el - jelezte.

Hangsúlyozta: ahhoz, hogy ilyen sikerágazattá tudott válni ez a terület, olyan partnerek kellettek mint a Rákóczi Szövetség, amely 1989 óta szintén nagy fejlődésen ment keresztül, szemük előtt vált nagykorúvá. Mostanra elmondható, hogy központi és Kárpát-medence szerte működő szervezeteik révén minden külhoni magyar közösséghez eljutnak.

Potápi Árpád János külön kitért a Beiratkozási programra, amellyel hozzájárulnak a magyar tannyelvű intézményben tanuló diákok számának fenntartásához és növekedéséhez, a Diákutaztatási Programra, valamint Diaszpóraprogramra, amelynek keretében a szomszédos államokban, illetve a diaszpórában élő fiatalok egyszerre ismerhetik meg anyaországuk és a Kárpát-medence természeti és kulturális kincseit és egymást. Megköszönte a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés)felkarolását. Mint mondta, az egymillió aláírás elérése nem lett volna lehetséges a szövetség munkája nélkül.

Az államtitkár gratulációját és köszönetét fejezte ki Halzl Józsefnek, a szervezet tiszteletbeli elnökének és Csáky Csongor jelenlegi elnöknek.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az újabb, május 7-én az Európai Bizottság által jóváhagyott, a nemzetiségek régióihoz kapcsolódó polgári kezdeményezésükről szólt, és kiemelte: ennek célja, hogy a kohéziós politika ne eredményezhesse a regionális integritás megszüntetését. Székelyföld fejlődjön, gazdagodjon, de az arculata maradjon meg székelynek - összegezte és jelezte: szintén egy év áll rendelkezésre az egymillió aláírás összegyűjtésére.
MTI
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
  • Varga Judit lesz az igazságügyi miniszter
    Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök, miután a jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László elfoglalja képviselői helyét az Európai Parlamentben – derült ki szerda délután.
  • Kocsis: a legalkalmatlanabb lett az ellenzék főpolgármester-jelöltje
    A legalkalmatlanabb fővárosi polgármester lett az ellenzék jelöltje - reagált a Fidesz budapesti elnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában szerda este az előválasztásra. Kocsis Máté hozzátette: Gyurcsány Ferencnek mindegy volt ki nyer, mert "Karácsony Gergely pórázának a végén is Gyurcsány Ferenc áll".
  • Gyurcsány Ferenc markában a szocialista szavazók
    Az európai parlamenti választásokon elért eredményének köszönhetően a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy stabilan a baloldal vezető, sőt idővel kizárólagos erejévé váljon. A jelenség részben a politikai környezet számukra kedvező alakulásával, részben pedig tudatos taktikai döntések sorával magyarázható – írja legfrissebb közleményében a Századvég.
MTI Hírfelhasználó