Európa nemzetei választottak 1.
Csütörtökön kezdődött el a 2019-es európai parlamenti választás. Vasárnap Magyarország mellett további húsz nemzet választott képviselőket.
2019. május 27. 12:01

A CDU/CSU pártszövetség szerezte a legtöbb szavazatot Németországban

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot a vasárnap véget ért európai parlamenti (EP-) választáson Németországban a szövetségi választási iroda hétfő hajnalban kiadott részeredményei szerint.

A járások 89,2 százalékából - 401 járás közül 358-ből - beérkezett adatokon alapuló összesítés szerint a 16 tartomány közül 15-ben működő CDU a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, ami 7,3 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson elért 29,5 százalékhoz képest.

A csak a 16. tartományban, Bajorországban működő CSU az ország egészében leadott szavazatok arányában 7,2 százalékot ért el, ami 1,1 százalékpontos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,1 százalékhoz viszonyítva.

A pártszövetség így együtt 29,4 százalékot szerzett, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de a 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest 6 százalékpontos visszaesés, és valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplés.

Történelmi mélypontra süllyedt a CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is, a párt a szavazatok 16,1 százalékát szerezte meg, ami 11,2 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest.

Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet, a baloldali irányultságú ökopárt 21,2 százalékot szerzett, támogatottságát csaknem megduplázta, 10,5 százalékponttal növelte a 2014-ben elért 10,7 százalékhoz képest.

 

SPD-Chefin Andrea Nahles am Sonntagabend nach der WahlFoto: Imago

A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 százalékkal, 3 százalékponttal erősödve a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága 5,4 százalékos, 2 százalékponttal emelkedett az öt évvel ezelőtti 3,4 százalékhoz képest.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékot ért el, 2,4 százalékponttal gyengülve a 2014-es 7,4 százalékhoz képest.

Mandátumot szerzett több kisebb párt is, amelyek támogatottsága rendre 3 százalék alatti.

A választási iroda a végeredmény megállapítása után közli, hogy a szavazatok alapján miként osztják szét a Németországnak jutó 96 parlamenti helyet a pártok között.

A választási részvételi arány 61,3 százalékos volt, több mint 33,3 millióan szavaztak, ami 13,3 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti - 26,2 millió választót jelentő - 48,1 százalékhoz képest.

A Brexit Párt győzött, a konzervatívok "megsemmisítő" vereséget szenvedtek

Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártjának győzelmét, a Liberális Demokraták jelentős előretörését és a kormányzó Konzervatív Párt példátlanul súlyos vereségét jelzik a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalban ismertetett, csaknem végleges eredményei.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni.

Az Egyesült Királyság 12 EP-választási körzetéből hétfő hajnalra tíz deklarálta eredményét. Észak-Írországban hétfőn számolják a voksokat.

Az immár véglegeshez közeli adatok azt mutatják, hogy a Brexit Párt a voksok 31,6 százalékát szerezte meg.

Nigel Farage Foto: TOLGA AKMEN / AFP

A brit hazai parlamenti választásokon hagyományosan harmadik helyen befutó, erőteljesen EU-párti Liberális Demokraták 20,3 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerültek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amely 14,1 százalékot szerzett.

Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12,1 százalékkal a negyedik helyben végzett.

A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9,1 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza.

A 2010 óta kormányon lévő konzervatívoknak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson.

A toryk az előző, 2014-es brit EP-választáson 23,1 százalékkal a harmadik helyen végeztek, és már akkori eredményük is mélységi rekord volt.

A Liberális Demokraták ugyanakkor 13,4 százalékponttal növelték szavazatarányukat az előző brit EP-választáshoz képest, és ez azt jelenti, hogy az eddigi egy helyett várhatóan 15 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.

Az Egyesült Királyságnak 73 EP-mandátuma van; ebből a Brexit Párt valószínűleg 28-at, a Munkáspárt tízet, a Zöldek hetet, a konzervatívok mindössze 3-at kapnak.

A Munkáspárt százalékos szavazataránya is jelentősen, 11,3 százalékponttal romlott az előző EP-választáson elérthez képest.

A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) helyzete alaposan megerősödött: a párt a skót szavazatok 37,9 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 29 százalék után, és három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A 2014-es brit európai parlamenti választást is Nigel Farage nyerte, de akkor még egy másik párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) élén, a szavazatok 26,6 százalékával.

Akkor fordult elő első ízben 1910 óta, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást.

Farage azóta otthagyta a UKIP-ot, és az idén tavasszal, alig hat hete indította el a Brexit Pártot, "politikai forradalmat" meghirdetve az új szerveződés céljaként.

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.

Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnt volna.

A 73 brit EP-képviselő minden bizonnyal elfoglalja helyét az Európai Parlamentben, mivel biztosra vehető, hogy az új EP július elején esedékes alakuló üléséig a londoni alsóház nem ratifikálja a Brexit-megállapodást.

Theresa May pénteken ugyanis bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód július végére várható megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.

Lemondását bejelentő nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta: a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Vereséget mértek Macronékra

Meglepetéshírek érkeztek Franciaországból, ahol a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés vereséget mérhetett Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben nevű pártjára és annak szövetségesére, a Demokratikus Mozgalomra.

Bár az Európa reformjára törekvő Macronék a voksolást megelőző utolsó mandátumbecslésekig az első helyen álltak, a tegnap esti eredmények fényében 22, 47 százalékos támogatottságot értek el – szemben Le Penékkel, akik a voksok 23,73 százalékát szerezhették.

A francia elnök átveszi szavazólapját a franciaországi Le Touquet-ben (Fotó: MTI/AP/Pool/Ludovic Marin)

A francia bevándorlásellenesek ezzel tizenötről huszonkettőre növelhetik a parlamenti mandátumaik számát.

Marine Le Pen győzelmet hirdetett

Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke bejelentette vasárnap este Párizsban, hogy pártja megnyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Franciaországban.

A jobboldali politikus leszögezte, hogy ez „a nép győzelme”, a választást pedig Emmanuel Macron politikájáról és személyéről tartott népszavazásnak nyilvánította. Marine Le Pen szerint Macronnak „le kell vonnia a következtetést”, és „nincs más választása”, mint új előrehozott parlamenti választást kiírni.

Az elnöki palota egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője úgy fogalmazott, hogy Macron pártjának eredménye csalódást jelent, de a Köztársaság Lendületben (LREM) így is „tisztesen helytállt” korábban hivatalban lévő államfők pártjainak EP-választási eredményéhez képest. Tudatta azt is, hogy az eredmény nem változtat a kormány reformpolitikáján.

Az EP becslése alapján az RN a voksok 23,23 százalékát kapta, míg a Macron pártja által vezetett pártszövetségre a választók 22,47 százaléka szavazott. Ezek alapján az RN várhatóan 22, a liberális frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe.

Történelmi győzelmet aratott a Liga Olaszországban

A felmérések előrejelzéseit túlszárnyaló, történelmi győzelmet aratott az olasz kormánykoalíció részét alkotó jobboldali Liga az európai parlamenti választásokon – derült ki az olaszországi szavaztok 99,7 százalékának feldolgozását követően hétfőn.

A Matteo Salvini belügyminiszter vezette párt a voksok 34,3 százalékát szerezte meg. A Liga történetében ez volt az eddigi legjobb eredmény. A tömörülés a tavalyi parlamenti választásokon 17,4 százalékot kapott.

A másik kormánypártra, az Öt Csillag Mozgalomra (M5S) a szavazók mindössze 17,1 százaléka, míg az ellenzéki balközép Demokrata Pártra 22,7 százaléka voksolt. Az Öt Csillag Mozgalmat a 2018-as parlamenti választásokon még a választók 32 százaléka támogatta.

Hihetetlen siker, hogy a Liga Olaszország első pártjává vált, mikor öt évvel korábban még a haláláról beszéltek –örvendezett Salvini egy éjszakai sajtótájékoztatón a párt milánói központjában.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, a Liga pártszövetség vezetője az európai parlamenti választások estéjén tartott sajtóértekezletén a párt milánói központjában 2019. május 26-án (fotó: MTI/AP/Antonio Calanni)

„A szavazásnak köszönhetően megpróbálhatjuk megváltoztatni Európát” – mondta a pártvezető a La7 olasz tévécsatornának. Salvini azt ígérte, hogy a többi között franciaországi és magyar kollégáival együttműködve igyekszik gátat szabni az Európai Unió hatalmának.

A belügyminiszter aláhúzta, hogy a Liga győzelme nem lesz hatással az olasz belpolitikára. Szakértők azt pedzegették, hogy a párt egy jó szereplést követően esetleg felmondhatja vitáktól terhes koalícióját az Öt Csillag Mozgalommal. Salvini ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben határozottabban fogja érvényesíteni érdekeit a Liga számára fontos ügyekben.

Olaszországbantovábbi két párt képviselői jutottak be az Európai Parlamentbe: Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország (FI) pártja 8,8 százalékot, míg a radikális jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párt 6,5 százalékot kapott.

MTI
  • Európa az őt alkotó tagállamoktól lehet erős
    Európa attól lesz erős, ha az őt alkotó tagállamok is erősek lesznek, nem pedig attól, hogy Brüsszel erős, a tagállamok pedig gyengék - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Fidesz-KDNP országjárásának tiszafüredi helyszínén.
  • Magas lengyel állami kitüntetést kapott Kövér László Varsóban
    A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.
  • Hollómese
    Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.
MTI Hírfelhasználó