Az EP-választás baloldali castingnak is beillett
Gyurcsány Ferenc pártja a baloldal vezető ereje lett az európai parlamenti választásokon elért második hellyel. Ez hatással lehet a korábban már megkötött ellenzéki együttműködési megállapodásokra is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő a vasárnapi választást egyfajta miniszterelnöki castingnak tekinti, így könnyen Dobrev Klára lehet az egyik kormányfő­aspiráns 2022-ben.
2019. május 28. 11:00

Az európai parlamenti választások eredményének tükrében kijelenthető, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) lett a baloldali ellenzék vezető pártja. A párt 16 százalékot szerzett, így a második helyen végzett a magyarországi voksoláson, és négy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Lapunknak Gréczy Zsolt, a DK szóvivője megerősítette: Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ara-Kovács Attila képviselheti a pártot Brüsszelben és Strasbourgban.

Érdekes kérdés, hogy az erőviszonyok átrendeződése hogyan fog hatni a már megkötött ellenzéki együttműködési megállapodásokra. Gyurcsány Ferenc hétfői sajtótájékoztatóján részben megadta a választ: „Az eddig megkötött megállapodásokhoz kell tartanunk magukat.”

Tegnap érkeztek azonban olyan hírek is, amelyek szerint némi átrendeződésre lehet számítani: Szombathelyen a következő két hétben egyeztetés lesz az Éljen Szombathely Egyesület (MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum) ernyőszervezet tagszervezetei között, ki mennyi képviselőt indíthat az őszi választáson – írja a DK-közeli Nyugat.hu.

Az LMP pocsék választási szereplése hatással lehet arra is, hogy hány jelöltet indíthat Szombathelyen. Az önkormányzati képviselő-jelöltek között a hírek szerint biztosan ott lesz Czeglédy Csaba, akit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és hatmilliárd forint eltüntetésével vádolnak. Mint lapunk korábban megírta, Czeglédy egy közvélemény-kutatás eredményétől tette függővé indulását, és úgy tűnik, kedvező visszajelzést kapott a felmérésekből. Czeglédy vagy az Éljen Szombathely színeiben, vagy függetlenként indulna el régi körzetében.

A formáció lassan Gyurcsányék családi vállalkozásává válik  Fotó: Bach Máté

Gyurcsány Ferenc tegnapi, az EP-választást értékelő sajtótájékoztatóján kitért a párt kampányára. Úgy fogalmazott, „egyetlen megingás, jelentősebb tévedés és hiba sem volt” benne. Ez utóbbi kijelentéssel kapcsolatban Szabó Andrea szociológus, politológus a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva három olyan okot jelölt meg, amelyek a DK – ellenzéki oldalon aratott – relatív sikerét hozták az EP-választáson.

– A párt a háttérbe vonta Gyurcsány Ferencet – mondta a szakértő, s emlékeztetett arra, hogy a múlt év végi tüntetéseken is Vadai Ágnesnek jutott nagyobb szerep.

– Jó húzásnak bizonyult Dobrev Klára szerepeltetése, aki szimpatikus lehetett a baloldali szavazók számára. A jó szereplésben az is közrejátszhatott, hogy a DK listavezetője női jelölt volt – emelte ki Szabó Andrea.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a DK által elért eredményben szerepet játszottak az MSZP stratégiai hibái is. Ilyen volt Bangóné vállalhatatlan kijelentése, amelyben patkánynak nevezte a Fidesz szavazóit, és az egész konfliktus kezelése is: a szocialista párt először beleállt, majd végül kihátrált a kijelentés mögül, és annak következménye sem lett. Emellett az MSZP-ben hiányzott a kampányarc, vagyis egy olyan jelölt, akit azonosíthattak a szavazók a párttal és a listával. Ehelyett összesen négy jelölt volt, akik közül a listavezető ki sem ment volna Brüsszelbe.

Szabó Andrea szerint az EP-választás egyfajta miniszterelnöki castingnak is beillett. Jelenleg az ellenzéki oldalon Dobrev Klárának áll a zászló, ám addig még nagyon sok minden történhet – nyilatkozta lapunknak a szakértő.

A Momentumhoz mehettek át az LMP szavazói

Az LMP és a Jobbik szavazatai hullhattak a Momentum ölébe, amely az EP-választáson elért eredményei alapján továbbra is erősen fővárosi párt. A támogatottságuk növekedését a jelek szerint elsősorban a többi ellenzéki formáció hibái idézték elő.

Várakozások fölött teljesített a Momentum Mozgalom az európai parlamenti (EP-) választáson vasárnap azzal, hogy 9,87 százalékot elérve két képviselőt is Brüsszelbe juttathat.

A párt – akárcsak 2018 áprilisában a listás szavazáson – ezúttal is a fővárosban szerepelt jobban: míg Budapesten 17,35 százalékos volt a támogatottságuk, addig más településeken jócskán elmaradtak ettől. A Momentumra érkezett voksok 35 százalékát a fővárosban adták le. Összehasonlításképpen: ez a szám a kormánypártok esetében nem egészen 16 százalék.

A két boldog befutó: Cseh Katalin és Donáth Anna Fotó: Mátrai Dávid

A Momentum ugyanakkor még Budapesten belül is inkább lokális pártnak tűnik. Budán és a belső pesti kerületekben maguk mögé utasították ugyan a DK-t, és helyenként húsz százalék fölött teljesítettek, a külső kerületekben viszont eredményesebb volt náluk Gyurcsány Ferenc alakulata, amely összességében meg is előzte őket a fővárosban.

Lényegében azokban a kerületekben teljesítettek jól Fekete-Győr Andrásék, amelyekben annak idején az SZDSZ is. Jól jött a Momentumnak, hogy a budapesti részvétel az EP-választáson 9,14 százalékkal meghaladta az országos átlagot. Az országgyűlési voksoláson ez a különbség csak 5,26 százalék volt, akkor gyengébben is szerepelt a Momentum.

Országos viszonylatban szintén egyenetlen a Momentum támogatottsága. A nyugat-magyarországi megyékben a harmadik helyen végeztek, ám keleten egyedül Hajdú-Biharban sikerült felérniük a dobogóra.

Tény azonban: a Momentumnak annak ellenére sikerült több mint 160 ezerrel növelnie szavazatainak számát az országgyűlési választásokhoz képest, hogy a részvételi arány ezúttal 26 százalékkal alacsonyabb volt.

Honnan jöttek ezek a voksok? Minden bizonnyal az LMP kiábrándult szavazói pártoltak át hozzájuk. Tavaly áprilisban a két párt százalékos eredményének összege 10,66 volt, és akkor az LMP kapta ennek több, mint kétharmadát.

Most vasárnap a két formáció együttes eredménye nem sokkal haladta meg ezt, 12,04 százalékos lett, aminek döntő részét viszont már a Momentumra adott szavazatok tették ki. A jobb- és baloldal közötti nevető harmadik tehát ezúttal a Momentum lett az LMP helyett.

A Jobbik támogatottságának zuhanása is kedvezhetett a pártnak, mivel a felmérések mindig is azt mutatták, hogy a volt radikális pártnak sok fiatal szavazója van, akik ezúttal a Momentumra voksolhattak.

A párt előretörése, úgy tűnik, inkább a többi ellenzéki párt ügyetlenkedésének, mint saját politikájának köszönhető, és ezért erősen kérdéses, hogy egy országgyűlési választáson, magasabb vidéki részvétel mellett meg tudnák-e ismételni mostani eredményüket.

A Momentummal a 2018-as kudarcuk után kevésbé foglalkoztak az ellenfelek, így nem tudni, miként állnák a támadásokat. A jövőben azonban, mostani eredményük fényében, nagyobb figyelemre számíthatnak.

A párt EP-be jutott két képviselője közül Cseh Katalin például úgy hazudta magát Magyarországról elvándorolni kényszerülő szegény orvosnak 2014-ben, hogy közben egy 600 millió forintos éves nettó árbevételű vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője volt, és egy négymilliós hollandiai képzést végzett el.

Magyar Nemzet
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó