Orbán Viktorral is egyeztetett Macron
Weber és Timmermans helyett új jelöltet kereshetnek
A francia elnökkel is találkozót bonyolítottak le a visegrádi államok vezetői a keddi uniós csúcstalálkozón. Emmanuel Macron feltételezett ajánlata szerint a V4-ek kapnák az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő pozícióját, amennyiben támogatják Macron jelöltjét az Európai Bizottság élére. Közben az Európai Parlament továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a magas választási részvétel nyomán a csúcsjelöltjeik közül, és ne a tagállami vezetők preferenciája szerint válasszák ki Jean-Claude Juncker utódját.
2019. május 29. 10:35

Kedden zajlott az Európai Tanács kormány- és államfőinek találkozója Brüsszelben, ahol a múlt heti európai választások eredménye, illetve az uniós csúcspozíciók sorsa került terítékre. A tagállami vezetőknek bőven volt megbeszélnivalójuk: miután a voksolás a politikai jobb- és balközép meggyengülését hozta, nagymértékben felerősödtek a csúcsjelölti rendszert elutasító hangok. Azt már egy ideje tudni lehet, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök sem kér a néppárti Manfred Weber bizottsági elnökségéből, kedden pedig Pedro Sánchez spanyol, illetve António Costa portugál miniszterelnök állt be hivatalosan is a sorba. A baloldali Costa a sajtóban azt is elhintette, hogy szinte az egész tanács elutasítja a bajor Weber jelöltségét.

A találkozó keretében Emmanuel Macron a visegrádi államok vezetőivel – így Orbán Viktorral is – egyeztetett. A francia elnök feltételezett ajánlata szerint a jövőben a visegrádiak kaphatják az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői pozícióját – ezt jelenleg az olasz Federica ­Mogherini tölti be –, amennyiben támogatják ­Macron jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter kedden Maros Sefcovicot, a bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnökét nevezte meg a V4-ek jelöltjeként.

Macron hivatalos csúcsjelöltjének neve kedd estig nem hangzott el. A találkozóra érkező politikust szó szerint megrohamozták az újságírók, ám az államfő sokat sejtetve csak annyit árult el: a bizottságielnök-aspiránsnak jelentős szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, és ­uniós vagy tagállami szinten már bizonyítania kellett rátermettségét. Percekkel később Angela Merkel ezt ellensúlyozva ismét a kormányzati tapasztalattal nem rendelkező Manfred Weber nevét emlegette, aki szavai szerint az egész német nagykoalíció támogatását magáé­nak tudja. Az uniós csúcs kezdetén mások is dobtak be neveket a kalapba: a spanyol Sánchez a szintén szocialista Frans Timmermanst, Xavier Bettel luxemburgi kormányfő pedig a liberális Margrethe Vestagert szeretné az Európai Bizottság élén látni.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arról beszélt, hogy Manfred Weber számára túlságosan konzervatív, miközben a holland kormányfő, Mark ­Rutte szerint inkább az unió előtt álló feladatok alapján – tehát a tartalomból, nem a jelöltből kiindulva – kellene bizottsági elnököt választani.

A magyar kormányfő a francia köztársaság első emberével (jobbra), Peter Pellegrini szlovák (balra) és Andrej Babis (háttal) cseh miniszterelnökkel tárgyalt az uniós csúcs előtt Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A kedd este rendelkezésre álló információk alapján a kormány- és államfők addig nem is akarnak igazán megegyezni a személyi kérdésekben, amíg az Európai Parlamenten belüli erőviszonyok el nem rendeződnek. A parlamenti frakciók vezetőit tömörítő Elnökök Értekezlete formáció még tegnap délelőtt elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben újból a csúcsjelölti mechanizmus mellett foglaltak állást. Ebben sem sikerült közös nevezőre jutni, ugyanis az automatizmussal szemben mindig kritikus jobboldali frakciók mellett a liberálisok sem karolták fel a dokumentumot.

Guy Verhofstadt kedden közleményben ezt részben a transznacionális listák hiányával magyarázta, mondván, hogy nem komolyan vehető az a csúcsjelölt, akire nem lehet Európa-szerte szavazni. A nyilatkozat egyébként nem említ konkrét nevet vagy néppárti előnyt, csupán azt, hogy a bizottság következő elnökének a választásokat megelőzően ismertetnie kellett a programját, illetve kampányolnia kellett az európaiak körében. A Zöldek rögtön elutasították a felvetést, hogy a francia Michel Barnier – Macron feltételezett jelöltje – informális kampányával megfelelhet ennek a kritériumnak. A kérdésben megszólalt a papíron a legesélyesebb jelölt, Manfred Weber is, aki az Európai Parlamentben tegnap reggel azt fejtegette: bár a néppárt valóban vesztett mandátumokat, erős és demokratikus felhatalmazást kapott a választóktól, őt magát pedig a pártcsalád jutalmazta hasonló mandátummal tavaly Helsinkiben, amikor is csúcsjelöltnek választották a finn Alexander Stubb-bal szemben.

A frissen megválasztott testület fragmentáltsága nemcsak a csúcsjelölti vitát, de az ahhoz szorosan kapcsolódó parlamenti többség kérdését is meghatározza. Lapunk is megírta, hogy a választások relatíve nyerteseként a liberálisok és a zöldek egyre nagyobb súlyt kaphatnak a döntéshozatali folyamatokban, ráadásul a néppárt és a szociál­demokraták többsége sem biztosított nélkülük. Az Európai Parlament történetében egyébként még sosem állt elő a nagykoalíciót mellőző helyzet. Macronék máris próbálják kihasználni a királycsináló szerepét.

A francia elnök A Köztársaság Lendületben nevű pártjának egy leendő parlamenti képviselője tegnap azzal fenyegetett: nem hajlandók szövetséget kötni a néppárttal mindaddig, amíg a Fidesz politikusai a párt parlamenti frakciójában ülnek. Tegnap Brüsszelben egyébként az EPP vezetése is összeült, de információink szerint a magyar kormánypárt tagságának kérdése – épp a csökkenő támogatottság és csúcsjelölti rendszer roskadozása nyomán – egyelőre szóba sem került.

Búcsú a csúcsjelöltektől

Brüsszeli értesülések szerint félretették a Spitzenkandidatokat (a csúcsjelölteket). Az ­Origo úgy tudja, ez azt jelenti, hogy nem automatikusan ők a jelöltek az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis Manfred Weber és Frans Timmermans helyett új jelöltet kereshetnek.

Judi Tamara (Brüsszel)

Magyar Nemzet
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • A korszellem befolyása Budapestre
    Tarlóstól még a jobb, szebb és fejlődő Budapest sem kell nekik – itt tartunk, sajnos, az ország világlátásbeli, életvitelbeli, értékrendi stb. megosztottságában. Vagyis ott, ahol a part szakad.
  • Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
    A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.
MTI Hírfelhasználó