Gigaberuházások előtt a főváros
Elfogadta a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti mobilitási tervet (BMT) a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke megközelítheti a 6500 milliárd forintot.
2019. május 29. 17:42

A tervet 21 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A tervdokumentációt március 21-én a Fővárosi Fejlesztések Tanácsa és ezen keresztül a kormányzati szervezetek, a Miniszterelnökség is megvitatta.

A tervezési folyamat része a BMT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat széleskörű társadalmi egyeztetése is, amelyen április 11. és május 11. között zajlott.

A BMT-ben szereplő lehetséges projektek listája, az úgynevezett hosszú lista azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a terv céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek.

A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül körülbelül 4160 milliárd forint, ami a magyar GDP körülbelül 11-12 százaléka.

Ennek megközelítőleg fele, 2,500 milliárd forint az állami projektek értéke, 670 milliárd forintnyi eldöntött projekt van, és körülbelül 990 milliárd forint a fővárosi intézményrendszer által koordinált projektek körében a rangsorolható projekt.

A feladat jellegű projektekkel kapcsolatban 2030-ig felmerülő közelítő költségigény körülbelül további 585 milliárd forint. A BMT által kitűzött célok elérése érdekében megfogalmazható fejlesztési elképzelések – a projektötletekkel együtt – közelítőleg 6500 milliárd forintnyi beruházást igényelnének, ez a fővárosi régió közlekedésének jelenleg becsült beruházási igénye.

A hosszú listán szereplő projektek közül körülbelül fele rangsorolható, ebből 45 fővárosi és 25 állami koordinálású.

A nem rangsorolt projektek három csoportját 25 feladatjellegű projekt, 30 eldöntött projekt és 19 projektötlet alkotja.

A fejlesztési forgatókönyvek megvalósításához szükséges forrásokat az elmúlt időszak fővárosi fejlesztéseinek forrásigényének tényadataiból kiindulva – 150 milliárd forint fejlesztési forrás/5 év – határozza meg a terv beruházási programja.

A terv három forgatókönyvet határoz meg: az alacsony (300 milliárd) forráskeretre, a közepesre (600 milliárd) és a teljes forráskeretre (950 milliárd) vonatkozó forgatókönyvet.

Alacsony forráskeret esetén a javasolt projektcsomagba 34 projektet, közepes forráskeret esetén 35-öt, a teljes forráskeret esetén pedig 41 projektet ütemeznek.

A forgatókönyvek konszolidált „CBA eredményei” alapján a leghatékonyabbnak az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyv megvalósítása bizonyul – áll az előterjesztésben.

A terv szerint az eldöntött projektek és a megvalósításra javasolt fővárosi intézményrendszer által kezelt projektek teljes beruházási költségigénye 2030-ig forgatókönyvtől függően körülbelül 1175-1818 milliárd forint.

Ezt egészítik ki az állami eldöntött projektek 310 milliárd forint, valamint szintén az állami szervezetek által kezelt további fővárosi relevanciájú fejlesztések köre, közel 2500 milliárd forint nagyságrendben.

A BMT tervezési folyamata követi az európai uniós irányelveket, így lehetővé teszi, hogy a főváros felkészülten pályázhasson az uniós fejlesztési forrásokra.

A tervben az eldöntött projektek listáján szerepel:

  • az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig
  • a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése
  • elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben
  • a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója
  • Hungexpo területének közlekedésfejlesztése
  • a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása
  • a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása
  • a Blaha Lujza tér, valamint az Orczy tér és a Széna tér felújítása.

További projekt a budai Váralagút felújítása, a Petőfi híd felújítása, P+R parkolók ütemes megvalósítása, valamint villamos és trolibusz járműpark megújítása.

Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyvben, a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházások között szerepel

  • az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása
  • a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása
  • az 1-es metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása, a metróvonal járműfejlesztése
  • a városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése
  • a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése
  • a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása
  • a Nagy Lajos király útja fejlesztése
  • a közbringa-rendszer továbbfejlesztése
  • a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója.

A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén – a többi mellett – a következők:

  • a Külső Bécsi úti villamos vonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy)
  • a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása
  • a 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
  • a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig, valamint a budai belvárosi Duna-part megújítása.

A 2021 és 2025 között megvalósítani javasolt projektek között szerepel közepes forráskeret esetén a többi mellett még a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint az 1-es metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása.

Közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között javasolt projekt a 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása.

Teljes forráskeret esetén 2026 és 2030 között a javasolt projektek között szerepel a 4-es metró nyugati meghosszabbítása.

Tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét

Az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművek forgalmát is korlátozzák majd szmogriadó esetén Budapesten - döntött a szmogrendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A változtatást egyhangúlag támogatták a képviselők.

A döntés értelmében az eddigieken túl a 12-es, 13-as és 14-es környezetvédelmi osztályú - együttesen Euro 5-ös dízelüzemű - gépjárműveket is korlátozás alá vonják magas légszennyezettség idején.

A budapesti szmoghelyzet riasztási fokozata során a forgalomkorlátozás nem érinti az 5-ös környezetvédelmi osztályú (vegyes hibrid, csak gázüzemű, csak elektromos meghajtású) gépjárműveket, a 6-os (Euro 3 benzines), a 9-es (Euro 4 benzines), a 14-es benzines (Euro 5 benzines), valamint a 15-ös és 16-os osztályú járműveket, amelyek Euro 6-osok üzemanyagtól függetlenül.

Az Országos Taxis Szövetség javaslatát befogadva a budapesti droszthasználati engedéllyel rendelkező személytaxi szolgáltatást végző gépjárművek is, mint a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás végző gépjárművek, bekerültek a - szmogriadó riasztás fokozatában előírt forgalomkorlátozó intézkedések funkcionális - kivételi körébe.

A módosított rendelet október elsejével lép hatályba.

A korlátozás eredményeképp a 2018-as adatok alapján a Budapesten és 74 agglomerációs településen üzemben tartott gépjárművek 52 százaléka kerülne korlátozás alá és a javasolt korlátozás a dízelüzemű gépjárművek szennyezőbb 88 százalékát érintené, ami az összes állományhoz képest 35 százalékot jelent.

A Fővárosi Közgyűlés 2017-ben arról döntött, hogy 2018. október 1-je után a fővárosi riasztási fokozat elrendelése esetén korlátozzák a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú - Euro 3-as dízelüzemű - gépjárművek forgalmát is. Továbbá az akkori határozatban rendelkeztek arról is, hogy a korlátozás 2019. október elsejével riasztási fokozat elrendelése esetén a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú - Euro 4-es dízelüzemű - gépjárművekre is vonatkozik.

Idén is lesz autómentes nap Budapesten

Budapest idén is csatlakozik az Európai mobilitás hét című programhoz, amelynek keretében szeptember 22-én tarthatják majd meg az autómentes napot - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A fővárosi önkormányzat megbízásából 2012 óta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szervezi és bonyolítja az Európai mobilitási hetet és annak központi eseményét, az európai autómentes napot, illetve hétvégét, amely az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, a magyar minisztériumok, nemzetközi szakmai szövetségek és hazai civil szervezetek támogatását egyaránt élvező összeurópai kezdeményezés.

Az Európai mobilitási hét, amely a fenntartható városi mobilitás témában szervezett kampány, az Európai Unió politikai támogatásával valósul meg. Az eseményt Európa-szerte minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg. A kampány célja, hogy bátorítsa a tagállamok helyi hatóságait arra, hogy bevezessenek és népszerűsítsenek fenntartható közlekedési intézkedéseket, és felhívják a lakosság figyelmét a közlekedési alternatívákra.

A programhoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatban megjelölt mindhárom kritérium vállalásával - tevékenységi hét szervezése, egy tartós intézkedés megvalósítása, valamint autómentes nap szervezése - Budapest "arany szintű résztvevővé" válik, ily módon jogosult arra, hogy jelöljék az Európai mobilitási hét díjra.

A BKK az Európai mobilitási hét keretében felhívja a figyelmet a már rendelkezésre álló alternatívákra, bemutatja az elmúlt egy év eredményeit és a jövőre vonatkozó terveket, továbbá a rendezvénysorozattal felhívja a lakosság figyelmét a levegőtisztaság és az élhető város fontosságára.

Római-parti és margitszigeti fejlesztésekről döntöttek a képviselők

A Római-part rekreációs területeinek fejlesztéséről, valamint a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont környezetrendezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A képviselők 21 igennel, 1 tartózkodás mellett támogatták a fejlesztéseket.

A római-part fejlesztése során "minőségjavító" intézkedéseken belül játszótereket újítanak majd fel, illetve alakítanak ki, kerékpáros pihenők és pihenőparkok létesülnek, valamint ülőbútorok helyeznek el. Továbbá fafelméréseket követően, valamint a fenntartási koncepcióterv elkészítése után elvégzik majd a szükséges faápolási munkákat - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A fejlesztést 2020. május 31-ig tervezik megvalósítani 447 millió forintból.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont elhagyatott területet parkosítják. Jelenleg - a lelátók és melléképületek elbontását követően - 40-60 centiméter változó vastagságban építési törmelék, a felhagyott salakos teniszpályák helyét pedig szennyezett salak borítja.

A tereprendezés keretében megvalósul a talajréteg cseréje a felszínt borító salakos talaj és az építési törmelék eltávolítása után. A projekt magában foglalja a tereprendezést és burkolatépítést, a megnövekedett zöldfelületen gyepfelület, cserje és évelőfelület létesítését, valamint parkfák telepítését.

A fejlesztés eredményeként a Margitszigeten zöldfelületben gazdag rekreációs célú pihenőpark létesül. A fejlesztéssel érintett terület mintegy 13 ezer négyzetméter.

A 2020. május 31-ig befejezendő környezetrendezésre 300 millió forintot biztosítottak.

Drogprevenciós keretet hoznak létre

A Fővárosi Közgyűlés drogprevenciós keretet hoz létre, amelyből kérelemre támogatás nyújtható a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum céljaival egyező tevékenységek ellátására civil és egyéb szervezetek részére.

A képviselők a testület szerdai ülésén 21 igennel, 1 nem szavazat ellenében támogatták a húszmillió forintos keret létrehozását.

A pénzügyi keret létrehozását a hatékony feladatellátás - például drogprevenciós előadások szervezése, információs anyagok készítése, kitelepülések, táborok szervezése, közösségi médiafelületek használata - indokolja.

Az elfogadott javaslat szerint a támogatási kérelmek formai és tartalmi értékelését a fórum végzi, az előterjesztett javaslatokról szóló döntést a főpolgármester hozza meg.

A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke a főpolgármester, társelnöke Budapest rendőrfőkapitánya. A testület működési rendjét, főbb feladatait és az állandó tagokat a közgyűlés március végi ülésén fogadta el.

Novemberben kezdődhet a Lánchíd és környékének a felújítása

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, forgalomkorlátozás csak később várható.

A testület döntött, hogy a felújítást várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítják majd meg.

Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel.

A rekonstrukcióra a főváros saját forrásból 17 milliárd 360 millió forintot biztosít és ehhez az állam 6 milliárd forint támogatást biztosít.

A Lánchidat változatlan járdaszélességgel, a jelenlegi látványt megőrizve és a közúti forgalom legfeljebb 18 hónapig tartó korlátozása mellett újítják fel.

A teljes, több elemből álló rekonstrukciót a Budapest Közlekedési Központ (BKK) útján egy közbeszerzési eljárás keretében 2022. május 31-i be kívánják befejezni.

A BKK már megkezdte a közbeszerzési eljárás előkészítését.

Szent István szobrot kap a róla elnevezett XIII. kerületi parkban

A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy a XIII. kerületi Szent István tér déli részén állítják fel - várhatóan novemberben - az államalapító királyt ábrázoló egész alakos szobrot, amely Harmath István szobrászművész alkotása.

A képviselők egyhangúlag támogatták a szoborelhelyezést.

Az elfogadott előterjesztésben az olvasható: Harmath István pályamunkájában "közhelyszerű sémáktól mentes érzékenységgel, mégis egyfajta józan tárgyilagossággal ábrázolja Szent István határozott alakját".

A szobor frontális beállítású, a figura mozdulatai és az ábrázolt szimbólumok jelentőségteljesek: "a szobor mozgása, az ég fele mutató jobb kéz, illetve baljában az országalma, mind az államalapítóra utalnak". A fejet egyszerűsített korona díszíti - írták.

A Fővárosi Közgyűlés 2017. január 25-i ülésén döntött Tokody Marcell (Jobbik) javaslatára, hogy lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás.

A Budapest Galéria nyílt, országos pályázatot írt ki az alkotás létrehozására. A pályázatra 19 pályamű érkezett be.

Lukács György szobrát 2017. március 28-án vitték el a Szent István parkból.

A javaslathoz mellékelt bírálóbizottsági jegyzőkönyv szerint novemberben avathatják fel a Szent Istvánt ábrázoló szobrot.

Több mint hétmilliárdot biztosítanak a Rác fürdő és a hotel megszerzésére

Több mint hétmilliárd forintot biztosítanak arra, hogy a fővárosi önkormányzat megszerezze a Rác fürdő és a hotel épületének tulajdonjogát a felszámolási eljárás során - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés arra utasítja a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és a hotel felszámoló általi értékesítése során mindkét felépítmény, azaz a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint összeghatárig ajánlatot tegyen.

Ezért - a 20 igennel, 1 tartózkodás mellett elfogadott javaslat szerint - a fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. részére 7,5 milliárd forint összegű kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanak.

A Fővárosi Törvényszék a felszámolási zárómérleg benyújtására augusztus 29-ig póthatáridőt biztosított a felszámoló részére, amelyet a felszámoló kérelmére a bíróság ismét meghosszabbíthat. A felszámolónak a zárómérleg benyújtásáig kell megkísérelni az adós vagyonának értékesítését.

A felszámolási vagyon értékesítése a felszámoló előzetes tájékoztatása szerint nyilvános eljárás keretében történik - írták az elfogadott előterjesztésben.

A Rác fürdő átfogó felújítása és a hozzá kapcsolódó hotel kialakítása érdekében 2002-ben megindult projekt ellehetetlenülése nyomán a Fővárosi Közgyűlés 2015 nyarán döntött a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. felszámolásának kezdeményezéséről.

A Fővárosi Közgyűlés 2018. február 21-én döntött arról, hogy a Rác fürdő mielőbbi megnyitása érdekében meg kívánja szerezni a Rác fürdő és hotel teljes és egységes tulajdonjogát. A Fővárosi Közgyűlés 2018 nyarán megerősítette, hogy a REK Kft. mint hitelező bevonásával a Rác Nosztalgia Kft. felszámolása során nyilvántartásba vett hitelezői igények felhasználásával továbbra is tulajdont kíván szerezni az említett ingatlanokon.

A REK Kft. tehát 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint erejéig válik jogosulttá az ingatlanértékesítési eljárásban vevőként való részvételre. Amennyiben a REK Kft. a felszámolásban az ingatlant megvásárolja, a felszámoló a befolyt vételárból levonja a felszámolói díjat és költségeket, valamint az első ranghelyi egyéb zálogjogosultaknak a vételárból arányosan járó összeget, és az így csökkentett összeget fizeti vissza a hitelező REK Kft.-nek.

A fővárosi önkormányzat a REK Kft. bevonásával történő tulajdonszerzést követően haladéktalanul megkezdi a fürdő megnyitásához szükséges intézkedéseket, felújításokat, valamint "a hotel felépítményéhez kapcsolódó lehetséges üzemeltetési alternatívák között is mérlegelhet, ide értve a REK Kft. további működésével, a nyújtott tagi kölcsönnel kapcsolatos elszámolási kérdéseket is" - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó