Gigaberuházások előtt a főváros
Elfogadta a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti mobilitási tervet (BMT) a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke megközelítheti a 6500 milliárd forintot.
2019. május 29. 17:42

A tervet 21 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A tervdokumentációt március 21-én a Fővárosi Fejlesztések Tanácsa és ezen keresztül a kormányzati szervezetek, a Miniszterelnökség is megvitatta.

A tervezési folyamat része a BMT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat széleskörű társadalmi egyeztetése is, amelyen április 11. és május 11. között zajlott.

A BMT-ben szereplő lehetséges projektek listája, az úgynevezett hosszú lista azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a terv céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek.

A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül körülbelül 4160 milliárd forint, ami a magyar GDP körülbelül 11-12 százaléka.

Ennek megközelítőleg fele, 2,500 milliárd forint az állami projektek értéke, 670 milliárd forintnyi eldöntött projekt van, és körülbelül 990 milliárd forint a fővárosi intézményrendszer által koordinált projektek körében a rangsorolható projekt.

A feladat jellegű projektekkel kapcsolatban 2030-ig felmerülő közelítő költségigény körülbelül további 585 milliárd forint. A BMT által kitűzött célok elérése érdekében megfogalmazható fejlesztési elképzelések – a projektötletekkel együtt – közelítőleg 6500 milliárd forintnyi beruházást igényelnének, ez a fővárosi régió közlekedésének jelenleg becsült beruházási igénye.

A hosszú listán szereplő projektek közül körülbelül fele rangsorolható, ebből 45 fővárosi és 25 állami koordinálású.

A nem rangsorolt projektek három csoportját 25 feladatjellegű projekt, 30 eldöntött projekt és 19 projektötlet alkotja.

A fejlesztési forgatókönyvek megvalósításához szükséges forrásokat az elmúlt időszak fővárosi fejlesztéseinek forrásigényének tényadataiból kiindulva – 150 milliárd forint fejlesztési forrás/5 év – határozza meg a terv beruházási programja.

A terv három forgatókönyvet határoz meg: az alacsony (300 milliárd) forráskeretre, a közepesre (600 milliárd) és a teljes forráskeretre (950 milliárd) vonatkozó forgatókönyvet.

Alacsony forráskeret esetén a javasolt projektcsomagba 34 projektet, közepes forráskeret esetén 35-öt, a teljes forráskeret esetén pedig 41 projektet ütemeznek.

A forgatókönyvek konszolidált „CBA eredményei” alapján a leghatékonyabbnak az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyv megvalósítása bizonyul – áll az előterjesztésben.

A terv szerint az eldöntött projektek és a megvalósításra javasolt fővárosi intézményrendszer által kezelt projektek teljes beruházási költségigénye 2030-ig forgatókönyvtől függően körülbelül 1175-1818 milliárd forint.

Ezt egészítik ki az állami eldöntött projektek 310 milliárd forint, valamint szintén az állami szervezetek által kezelt további fővárosi relevanciájú fejlesztések köre, közel 2500 milliárd forint nagyságrendben.

A BMT tervezési folyamata követi az európai uniós irányelveket, így lehetővé teszi, hogy a főváros felkészülten pályázhasson az uniós fejlesztési forrásokra.

A tervben az eldöntött projektek listáján szerepel:

  • az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig
  • a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése
  • elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben
  • a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója
  • Hungexpo területének közlekedésfejlesztése
  • a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása
  • a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása
  • a Blaha Lujza tér, valamint az Orczy tér és a Széna tér felújítása.

További projekt a budai Váralagút felújítása, a Petőfi híd felújítása, P+R parkolók ütemes megvalósítása, valamint villamos és trolibusz járműpark megújítása.

Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyvben, a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházások között szerepel

  • az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása
  • a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása
  • az 1-es metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása, a metróvonal járműfejlesztése
  • a városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése
  • a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése
  • a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása
  • a Nagy Lajos király útja fejlesztése
  • a közbringa-rendszer továbbfejlesztése
  • a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója.

A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén – a többi mellett – a következők:

  • a Külső Bécsi úti villamos vonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy)
  • a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása
  • a 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
  • a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig, valamint a budai belvárosi Duna-part megújítása.

A 2021 és 2025 között megvalósítani javasolt projektek között szerepel közepes forráskeret esetén a többi mellett még a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint az 1-es metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása.

Közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között javasolt projekt a 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása.

Teljes forráskeret esetén 2026 és 2030 között a javasolt projektek között szerepel a 4-es metró nyugati meghosszabbítása.

Tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét

Az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművek forgalmát is korlátozzák majd szmogriadó esetén Budapesten - döntött a szmogrendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A változtatást egyhangúlag támogatták a képviselők.

A döntés értelmében az eddigieken túl a 12-es, 13-as és 14-es környezetvédelmi osztályú - együttesen Euro 5-ös dízelüzemű - gépjárműveket is korlátozás alá vonják magas légszennyezettség idején.

A budapesti szmoghelyzet riasztási fokozata során a forgalomkorlátozás nem érinti az 5-ös környezetvédelmi osztályú (vegyes hibrid, csak gázüzemű, csak elektromos meghajtású) gépjárműveket, a 6-os (Euro 3 benzines), a 9-es (Euro 4 benzines), a 14-es benzines (Euro 5 benzines), valamint a 15-ös és 16-os osztályú járműveket, amelyek Euro 6-osok üzemanyagtól függetlenül.

Az Országos Taxis Szövetség javaslatát befogadva a budapesti droszthasználati engedéllyel rendelkező személytaxi szolgáltatást végző gépjárművek is, mint a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás végző gépjárművek, bekerültek a - szmogriadó riasztás fokozatában előírt forgalomkorlátozó intézkedések funkcionális - kivételi körébe.

A módosított rendelet október elsejével lép hatályba.

A korlátozás eredményeképp a 2018-as adatok alapján a Budapesten és 74 agglomerációs településen üzemben tartott gépjárművek 52 százaléka kerülne korlátozás alá és a javasolt korlátozás a dízelüzemű gépjárművek szennyezőbb 88 százalékát érintené, ami az összes állományhoz képest 35 százalékot jelent.

A Fővárosi Közgyűlés 2017-ben arról döntött, hogy 2018. október 1-je után a fővárosi riasztási fokozat elrendelése esetén korlátozzák a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú - Euro 3-as dízelüzemű - gépjárművek forgalmát is. Továbbá az akkori határozatban rendelkeztek arról is, hogy a korlátozás 2019. október elsejével riasztási fokozat elrendelése esetén a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú - Euro 4-es dízelüzemű - gépjárművekre is vonatkozik.

Idén is lesz autómentes nap Budapesten

Budapest idén is csatlakozik az Európai mobilitás hét című programhoz, amelynek keretében szeptember 22-én tarthatják majd meg az autómentes napot - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A fővárosi önkormányzat megbízásából 2012 óta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szervezi és bonyolítja az Európai mobilitási hetet és annak központi eseményét, az európai autómentes napot, illetve hétvégét, amely az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, a magyar minisztériumok, nemzetközi szakmai szövetségek és hazai civil szervezetek támogatását egyaránt élvező összeurópai kezdeményezés.

Az Európai mobilitási hét, amely a fenntartható városi mobilitás témában szervezett kampány, az Európai Unió politikai támogatásával valósul meg. Az eseményt Európa-szerte minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg. A kampány célja, hogy bátorítsa a tagállamok helyi hatóságait arra, hogy bevezessenek és népszerűsítsenek fenntartható közlekedési intézkedéseket, és felhívják a lakosság figyelmét a közlekedési alternatívákra.

A programhoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatban megjelölt mindhárom kritérium vállalásával - tevékenységi hét szervezése, egy tartós intézkedés megvalósítása, valamint autómentes nap szervezése - Budapest "arany szintű résztvevővé" válik, ily módon jogosult arra, hogy jelöljék az Európai mobilitási hét díjra.

A BKK az Európai mobilitási hét keretében felhívja a figyelmet a már rendelkezésre álló alternatívákra, bemutatja az elmúlt egy év eredményeit és a jövőre vonatkozó terveket, továbbá a rendezvénysorozattal felhívja a lakosság figyelmét a levegőtisztaság és az élhető város fontosságára.

Római-parti és margitszigeti fejlesztésekről döntöttek a képviselők

A Római-part rekreációs területeinek fejlesztéséről, valamint a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont környezetrendezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A képviselők 21 igennel, 1 tartózkodás mellett támogatták a fejlesztéseket.

A római-part fejlesztése során "minőségjavító" intézkedéseken belül játszótereket újítanak majd fel, illetve alakítanak ki, kerékpáros pihenők és pihenőparkok létesülnek, valamint ülőbútorok helyeznek el. Továbbá fafelméréseket követően, valamint a fenntartási koncepcióterv elkészítése után elvégzik majd a szükséges faápolási munkákat - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A fejlesztést 2020. május 31-ig tervezik megvalósítani 447 millió forintból.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont elhagyatott területet parkosítják. Jelenleg - a lelátók és melléképületek elbontását követően - 40-60 centiméter változó vastagságban építési törmelék, a felhagyott salakos teniszpályák helyét pedig szennyezett salak borítja.

A tereprendezés keretében megvalósul a talajréteg cseréje a felszínt borító salakos talaj és az építési törmelék eltávolítása után. A projekt magában foglalja a tereprendezést és burkolatépítést, a megnövekedett zöldfelületen gyepfelület, cserje és évelőfelület létesítését, valamint parkfák telepítését.

A fejlesztés eredményeként a Margitszigeten zöldfelületben gazdag rekreációs célú pihenőpark létesül. A fejlesztéssel érintett terület mintegy 13 ezer négyzetméter.

A 2020. május 31-ig befejezendő környezetrendezésre 300 millió forintot biztosítottak.

Drogprevenciós keretet hoznak létre

A Fővárosi Közgyűlés drogprevenciós keretet hoz létre, amelyből kérelemre támogatás nyújtható a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum céljaival egyező tevékenységek ellátására civil és egyéb szervezetek részére.

A képviselők a testület szerdai ülésén 21 igennel, 1 nem szavazat ellenében támogatták a húszmillió forintos keret létrehozását.

A pénzügyi keret létrehozását a hatékony feladatellátás - például drogprevenciós előadások szervezése, információs anyagok készítése, kitelepülések, táborok szervezése, közösségi médiafelületek használata - indokolja.

Az elfogadott javaslat szerint a támogatási kérelmek formai és tartalmi értékelését a fórum végzi, az előterjesztett javaslatokról szóló döntést a főpolgármester hozza meg.

A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke a főpolgármester, társelnöke Budapest rendőrfőkapitánya. A testület működési rendjét, főbb feladatait és az állandó tagokat a közgyűlés március végi ülésén fogadta el.

Novemberben kezdődhet a Lánchíd és környékének a felújítása

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, forgalomkorlátozás csak később várható.

A testület döntött, hogy a felújítást várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítják majd meg.

Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel.

A rekonstrukcióra a főváros saját forrásból 17 milliárd 360 millió forintot biztosít és ehhez az állam 6 milliárd forint támogatást biztosít.

A Lánchidat változatlan járdaszélességgel, a jelenlegi látványt megőrizve és a közúti forgalom legfeljebb 18 hónapig tartó korlátozása mellett újítják fel.

A teljes, több elemből álló rekonstrukciót a Budapest Közlekedési Központ (BKK) útján egy közbeszerzési eljárás keretében 2022. május 31-i be kívánják befejezni.

A BKK már megkezdte a közbeszerzési eljárás előkészítését.

Szent István szobrot kap a róla elnevezett XIII. kerületi parkban

A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy a XIII. kerületi Szent István tér déli részén állítják fel - várhatóan novemberben - az államalapító királyt ábrázoló egész alakos szobrot, amely Harmath István szobrászművész alkotása.

A képviselők egyhangúlag támogatták a szoborelhelyezést.

Az elfogadott előterjesztésben az olvasható: Harmath István pályamunkájában "közhelyszerű sémáktól mentes érzékenységgel, mégis egyfajta józan tárgyilagossággal ábrázolja Szent István határozott alakját".

A szobor frontális beállítású, a figura mozdulatai és az ábrázolt szimbólumok jelentőségteljesek: "a szobor mozgása, az ég fele mutató jobb kéz, illetve baljában az országalma, mind az államalapítóra utalnak". A fejet egyszerűsített korona díszíti - írták.

A Fővárosi Közgyűlés 2017. január 25-i ülésén döntött Tokody Marcell (Jobbik) javaslatára, hogy lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás.

A Budapest Galéria nyílt, országos pályázatot írt ki az alkotás létrehozására. A pályázatra 19 pályamű érkezett be.

Lukács György szobrát 2017. március 28-án vitték el a Szent István parkból.

A javaslathoz mellékelt bírálóbizottsági jegyzőkönyv szerint novemberben avathatják fel a Szent Istvánt ábrázoló szobrot.

Több mint hétmilliárdot biztosítanak a Rác fürdő és a hotel megszerzésére

Több mint hétmilliárd forintot biztosítanak arra, hogy a fővárosi önkormányzat megszerezze a Rác fürdő és a hotel épületének tulajdonjogát a felszámolási eljárás során - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés arra utasítja a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és a hotel felszámoló általi értékesítése során mindkét felépítmény, azaz a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint összeghatárig ajánlatot tegyen.

Ezért - a 20 igennel, 1 tartózkodás mellett elfogadott javaslat szerint - a fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. részére 7,5 milliárd forint összegű kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanak.

A Fővárosi Törvényszék a felszámolási zárómérleg benyújtására augusztus 29-ig póthatáridőt biztosított a felszámoló részére, amelyet a felszámoló kérelmére a bíróság ismét meghosszabbíthat. A felszámolónak a zárómérleg benyújtásáig kell megkísérelni az adós vagyonának értékesítését.

A felszámolási vagyon értékesítése a felszámoló előzetes tájékoztatása szerint nyilvános eljárás keretében történik - írták az elfogadott előterjesztésben.

A Rác fürdő átfogó felújítása és a hozzá kapcsolódó hotel kialakítása érdekében 2002-ben megindult projekt ellehetetlenülése nyomán a Fővárosi Közgyűlés 2015 nyarán döntött a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. felszámolásának kezdeményezéséről.

A Fővárosi Közgyűlés 2018. február 21-én döntött arról, hogy a Rác fürdő mielőbbi megnyitása érdekében meg kívánja szerezni a Rác fürdő és hotel teljes és egységes tulajdonjogát. A Fővárosi Közgyűlés 2018 nyarán megerősítette, hogy a REK Kft. mint hitelező bevonásával a Rác Nosztalgia Kft. felszámolása során nyilvántartásba vett hitelezői igények felhasználásával továbbra is tulajdont kíván szerezni az említett ingatlanokon.

A REK Kft. tehát 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint erejéig válik jogosulttá az ingatlanértékesítési eljárásban vevőként való részvételre. Amennyiben a REK Kft. a felszámolásban az ingatlant megvásárolja, a felszámoló a befolyt vételárból levonja a felszámolói díjat és költségeket, valamint az első ranghelyi egyéb zálogjogosultaknak a vételárból arányosan járó összeget, és az így csökkentett összeget fizeti vissza a hitelező REK Kft.-nek.

A fővárosi önkormányzat a REK Kft. bevonásával történő tulajdonszerzést követően haladéktalanul megkezdi a fürdő megnyitásához szükséges intézkedéseket, felújításokat, valamint "a hotel felépítményéhez kapcsolódó lehetséges üzemeltetési alternatívák között is mérlegelhet, ide értve a REK Kft. további működésével, a nyújtott tagi kölcsönnel kapcsolatos elszámolási kérdéseket is" - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

MTI
MTI Hírfelhasználó