Eseti bíróság vizsgálhatja a francia dzsihadisták ügyét
Hétre emelkedett azoknak az Irakban harcoló, francia állampolgárságú dzsihadistáknak a száma, akiket Iszlám Állambeli tagságuk miatt ítéltek halálra. Franciaország hevesen tiltakozik a döntés ellen és nem fogadja el, hogy állampolgárait halálra ítéljék. Párizs ugyanakkor visszafogadni sem akarja az általa is bűnösnek tartott embereket.
2019. június 2. 12:34

Úgy tűnik, hogy jogi patthelyzet állt elő az európai dzsihadista harcosok ügyében. Ennek feloldása lehetne Stef Blok holland külügyminiszter javaslata, mely szerint – hasonlóan a délszláv háborúk utáni időszakhoz – nemzetközi bíróságot kellene felállítani, ahol döntenek az Iszlám Állam terrorszervezet mellé álló katonák sorsáról. Az elítélt dzsihadista terroristák helyzetéről szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Indukálhat jogalkotást a dzsihadisták esete?

Képmutatásról és jogvédelemről egyaránt szó van – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Mivel a franciák nem tudnának mit kezdeni a korábbi terrorista harcosokkal, ha visszaküldenék őket az országba, így összességében boldogok, hogy Irak megoldja a problémát. Ezt viszont nyíltan nem vállalhatják fel, hiszen a francia törvények tiltják francia állampolgárok kiadatását olyan államoknak, ahol halálbüntetés fenyegetheti őket – fogalmazott.

Hozzátette: az élet megelőzte a jogot, hiszen a nemzetközi törvénykezést a valóság sok esetben túlhaladja a mai világban.

Mivel ezek a katonák már Irakban vannak, így nincs is szükség a kiadatásukra – reagált Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint mondta, az élet valóban gyorsabban változik a jognál és a jogalkotás csak reagál a változó életre.

A jog csak elenyésző esetben tud proaktív lenni – hangsúlyozta. Tóth elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi helyzet jogalkotást indukál majd, és a holland javaslat is az eseti törvényszék létrehozása felé mutat.

Felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ezt a helyzetet önhibáján kívül, de nem tudja kezelni. Alkalmas fórum lenne az ügyek megvitatására, de azok el sem jutnak odáig – tette hozzá.

A nemzetközi jogszabályok érdemi változására kicsi az esély

Mint ismertette, a francia sajtó túl szigorúnak tartja az iraki jogszabályokat. Pusztán amiatt, hogy valaki csatlakozott a dzsihadista szervezethez, akár halálra is ítélhetik, tehát konkrét bűncselekményt sem kell elkövetni a kivégzésért. Európa országainak többségében már nincs halálbüntetés, az Iszlám Államhoz való csatlakozást pedig valószínűleg még életfogytig tartó börtönbüntetéssel sem sújtanák – hívta fel a figyelmet Tóth Norbert.

A nemzeti és a nemzetközi jog között sok a különbség, például a nemzeti jogot sokkal könnyebb megváltoztatni, a nemzetközi jog forrása viszont általában valamilyen megállapodás. Ha az egész világra kiterjedő egyezményről van szó, azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, majd a Közgyűlésnek kellene elfogadni, előbbiben viszont a meglévő konfliktusok és ellenérdekek lehetetlenné teszik hasonló fajsúlyú megállapodások elfogadását – reagált Gyarmati István.

Az eseti bíróságot felállíthatják, de belátható időn belül nem lesz érdemi változás a szabályozásban – fűzte hozzá a szakértő.

A nemzetközi kapcsolatokban fennálló érdekellentétek lebénítják a nemzetközi jogalkotást, így

csak kevésbé jelentős kérdésekben juthatnak egyezségre
– egészítette ki Tóth Norbert.

A Nemzetközi Büntetőbíróságról Tóth Norbert elmondta: jelenleg 18 taggal – közte Kovács Péter professzor – működik, és bár Hágában ülésezik, de nem azonos a Nemzetközi Bírósággal. A büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre, azonban Irak és Szíria nem vett részt az alapításában.

Nem kellenek Franciaországnak a harcosok

Párizs bármit is állít, nem fogja visszaengedni Franciaország területére ezeket az embereket – húzta alá Gyarmati. Európa legtöbb országában hiányzik az a fajta jogszabályi környezet, amely az elítéltekhez hasonló terroristákkal szembeszállhatna – fogalmazott.

hirado.hu
  • Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat
    Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
  • Vádemelés Salvini ellen egy NGO-hajó feltartóztatása miatt
    Személyi szabadság korlátozása és hivatali kötelezettség elmulasztása címén a szicíliai Agrigento ügyészsége vádemelést kezdeményezett Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a Liga vezetője ellen az Open Arms civilhajó feltartóztatásáért, amely augusztusban 164 személlyel a fedélzetén 19 napig nem köthetett ki Olaszországban - jelentette az olasz sajtó kedden.
  • "Orbán hatékonyan száll szembe a képmutató uniós elittel"
    Keményen kritizálta a felálló új Európai Bizottságot, a magyar jelöltet azonban támogatta Jaak Madison, aki az idén tavasszal felállt, hárompárti tallinni kormánykoalícióhoz tartozó Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) európai parlamenti képviselője.
MTI Hírfelhasználó