A külhoni magyarok levélben szavazásával kapcsolatos ellenzéki kritikák alaptalanok
Korábban több ellenzéki párt is próbálkozott, jelenleg a Demokratikus Koalíció kifogásolja a külhoni voksolás végeredményét, amellyel egyúttal a határon túli magyarok szavazati jogát is támadják.
2019. június 3. 00:41

Magyarország Alaptörvénye az egységes magyar nemzet összetartozásáról, valamint arról is rendelkezik, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A „felelősséget visel” kifejezéssel az alkotmányozó hatalom – a korábbi „felelősséget érez” szófordulat helyett – azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az anyaország részéről nem passzív együttérzésre, hanem aktív cselekvésre van szükség. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint pedig a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, illetve a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

 Az európai parlamenti választáson ugyanezen elv mentén szavazhatnak a határainkon túli magyar közösségek, így azok a választópolgárok, akik nem rendelkeznek lakcímmel sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában, levélben adhatják le szavazatukat a május 26-i európai parlamenti választásokon, amennyiben május 2-ig regisztráltak a névjegyzékbe. Az ilyen választó abban az esetben szerepelhetett a levélben szavazók névjegyzékén, ha ugyancsak a szavazást megelőző 25. napig (2019. május 2. napjáig) regisztrációs kérelmet nyújtott be és kérte a központi névjegyzékbe való felvételét.

 

(Fotó: MTI/Balázs Attila)

Fontos technikai részlet, hogy a szavazási levélcsomag személyes átvétele során a választópolgár személyazonosságát érvényes magyar vagy más (szerb, ukrán stb.) fényképes igazolvánnyal köteles igazolni, továbbá a szavazási levélcsomagot csak személyesen lehet átvenni. A válaszboríték feladható postán, leadható volt Magyarországon, bármelyik választókerületi választási irodában, valamint a külképviseleteken. 

A Nemzeti Választási Bizottság 146/2019. számú határozata a fentiek szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazása eredményének megállapítása tárgyában – 13 igen és 1 nem szavazattal – határozatot hozott és többek között megállapította, hogy május 26-án 57.608 érvényes szavazatból a kormánypártok 55.287 voksot szerzett. 

A leírt jogi garanciák ellenére az eredmény fényében talán nem tűnik meglepőnek, hogy a Demokratikus koalíció (DK) sajtóhírek szerint azzal a furcsának tűnő érveléssel támadja meg a Kúrián az NVB határozatát, miszerint „nem tudni, hogy akik választóként regisztrálva lettek, élnek-e egyáltalán, illetve regisztrálásukat ők maguk kérték-e.” Ugyanígy ellenőrizhetetlen a DK véleménye szerint, hogy a regisztráltak maguk adták-e le szavazatukat, vagy helyettük mások. Ezen túl teljesen zavaros bizonyos határon túli magyar szervezetek szerepe a folyamatban. 

A Nemzeti Választási Bizottság határozatai ellen ugyanis a Kúriához lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A kérelem tárgyában a legfőbb bírói fórum három napon belül dönt. Kivételes esetekben az Alkotmánybírósághoz (AB) is lehet fordulni, alkotmányjogi panasszal.Álláspontom szerint az egyetlen vitatott kérdésben a 3086/2016. (IV. 26.) AB határozat rendet tett és – az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választása kapcsán – megállapította, hogy a levélszavazás csupán a szavazás egyik lehetséges, de nem kizárólagos módja. Az érintett szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. A megkülönböztetésnek azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint van objektív, az Alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, ezért nem alaptörvény-ellenes, mondta ki határozatában a testület. 

Az ellenzéket illetően azonban az inkriminált esetet egy tágabb kontextusba kell helyeznünk, hiszen ezek a szégyenteljes lépések közvetett módon kétséget kizáróan a külhoni magyarságot támadják, illetve próbálják magyarországi szavazásokban való részvételi szándékukban elbizonytalanítani. Teszik ezt ráadásul olyan politikai erők, akik az európai jogállamiság és a globális, dogmatikus emberi jogi szemlélet élharcosainak vallják magukat. Márpedig demokráciáról és alkotmányos, elidegeníthetetlen jogokról csak azok beszélhetnek hitelesen, akik azonos mércével mérik a szabadságot és az emberi méltóságot. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes magyar ember tekintetében. Meggyőződésem továbbá, hogy aki külhoni magyar honfitársaink szabad elhatározáson alapuló szavazati jogát támadja és ezáltal a magyar nemzethez tartozásukat kétségbe vonja, nem méltó egyetlen magyar ember képviseletére sem itthon, sem az Unióban.

ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

alaptorvenyblog.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó