Nemzeti összetartozás - Ünnepség a Parlament előtt
Megmaradásunk nagy kérdése nem az, hogy milyen határköveket gördítenek elénk, hanem hogy gyermekeinknek is magyar jövőt tervezünk-e - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Kossuth téren, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen.
2019. június 4. 13:14

Potápi Árpád János kiemelte: a nemzet jövője ma sem nagyhatalmak, tőlünk független erők, hanem a magyar édesanyák és édesapák kezében van. Amikor ezen az évfordulón megállnak, akkor valójában nekik mondanak köszönetet: azoknak a szülőknek, nagyszülőknek, akik minden körülmények ellenére úgy döntöttek, hogy gyermeküket, unokájukat magyarként nevelik fel.


"Akik átadták számunkra nemcsak az anyanyelv kincseit, de azt a tudatot is, hogy tartozunk valahova: a magyarság nagy családjába. A nemzeti összetartozás napján ezt a helytállást, ezt a példa nélküli egységet ünnepeljük" - fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.

Kiemelte: Trianonnak azért nem volt hatalma rajtunk, mert nemzedékek nőttek fel azóta határon innen és túl magyarként és tanították magyar szóra ők is gyerekeiket.

Hozzátette: ma egy olyan ország fővárosában emlékezhetnek közösen, amely Kolontól Újvidékig, Vancovertől Melboure-ig minden Kárpát-medencében és diaszpórában élő magyar közös fővárosa.

Mi magyarok újra közösen tervezzük jövőnket - fogalmazott Potápi Árpád János.

Az államtitkár kitért arra: folyamatosan dolgoznak a külhoni magyar oktatási intézmények fejlesztésén, új bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kollégiumokat építenek. Harcolnak azért, hogy minden magyar gyereknek joga legyen szülőföldjén részt venni magyar nyelvű oktatásban, minden fórumon felszólalnak a kárpátaljai magyar iskolákért is.

Nap mint nap azért dolgoznak, hogy határokon innen és túl olyan világot teremtsenek, amelyben jó magyarnak lenni, amelyben a gyermekek is magyarként tudnak boldogulni: anyanyelvükön juthatnak piacképes szakmához, részt vehetnek a versenyképes felsőoktatásban vagy éppen vállalkozóvá válhatnak. Segítik a családjaikat és a többi magyar családot is abban, hogy a megálmodott jövő valósággá válhasson - rögzítette.



Potápi Árpád János rámutatott: a nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik. Ezért támogatják hogy a Határtalanul! program keretében minél többen eljuthassanak egymáshoz, a kirándulások alkalmával pedig minél több ismeretséget és barátságot kössenek. Az államtitkár megjegyezte: a programban már mintegy négyszázezer magyarországi és külhoni diák vett részt, és idén a magyarországi középiskolásokat is támogatják abban, hogy külhoni magyar régióba utazzanak, illetve megteremtik annak a lehetőségét, hogy a külhoni magyar diákok ne csak Magyarországra, hanem egymáshoz is ellátogathassanak.

"Magyarország végre újra minden magyar közös otthona" - fogalmazott, kiemelve: ma mindenki - érkezzen bár Ebesről, Kisújszállásról, Csíkfalváról, Tardoskeddről, Bácsfeketehegyről vagy éppen Aknaszlatináról - hazajött. Erről szól ez a rendezvény, ezt szimbolizálja majd az a Trianon századik évfordulójára tervezett emlékhely a Kossuth téren, amelyen minden magyar település neve szerepel majd.

Az államtitkár feltette a kérdést, adhatnak-e Trianonra határozottabb választ mint, hogy ez az évforduló együtt talál? Adhatnak-e jobb választ a szétszakítottságra, mint azt, hogy ma, nemzetünk főterén csaknem ötezer magyar gyerek énekel együtt, hirdetve összetartozását? Nem hiszem - mondta, és azt kívánta: ne csak ma, ne csak ezen a felemelő alkalmon, hanem a mindennapokban is újra és újra megtapasztalhassák összetartozásukat.
Az államtitkár ünnepi köszöntője után több mint ötezer, a Kárpát-medencéből érkezett gyermek énekelte el közösen a Kézfogás című dalt, majd a Himnuszt.

Kép: Diákok éneklik a Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát a nemzeti összetartozás napján rendezett ünnepségen a Parlament előtt 2019. június 4-én. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
MTI/Balogh Zoltán

 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
  • A magyar kormány válságkezelésből is jelesre vizsgázott
    Jó hír számunkra, hogy a magyar nemzeti Kormány elsők között volt, akik időben meghozták a megfelelő döntéseket, elkerülve a máshol tapasztalható tragikus forgatókönyveket, így reményeink szerint a válságból való kilábalás gyors lehet.
  • Fiatal tunéziai bűnözők indultak meg Európába
    Újra a tunéziai bűnszervezetek irányítják a migrációt, ezért fiatal, büntetett előéletű migránsok érkeznek az összeroppanás szélén lévő Olaszországba.
MTI Hírfelhasználó