I. Azonnal, de azonnal..!
KDNP: Milyen gazdaságélénkítő programokat tervez a magyar kormány a határon túli magyar területeken? Jobbik: Fordított Széchenyik, avagy meddig tart a tudományellenes tragédia? MSZP: Hogyan biztosítja hatékonyabban az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint az MTA? DK: Mi lesz a Széchényi Könyvtár sorsa?
2019. június 6. 11:18

MOTTÓ: Csupa szín, csupa legenda! Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát pedig fölöttébb nem könnyű. Kiváltképp a parlamentben!

Rákattintva, szerényen stilizálva, a szolidabb zajokat, tapsokat is jelezve, olvashatók a héten elhangzott azonnali kérdések és válaszok. - Kellemes találkozást!

Milyen gazdaságélénkítő programokat tervez a magyar kormány a határon túli magyar területeken?

Dr. SESZTÁK MIKLÓS, (KDNP): - Államtitkár Úr! A magyar kormány számára nem mindegy, hogy mi történik a Kárpát-medencében, hisz egy felelős nemzeti kormány számára sarkalatos feladat, hogy segíteni tudja az országhatárokon túl élő magyarok életét, megélhetését és szülőföldön maradását.

- A Pro Economica Alapítvány Erdélyben támogatási programot indított, mellyel a térség valaha volt legnagyobb, koncentrált mezőgazdasági fejlesztése jöhet létre. Minden esély megvan arra, hogy a következő két évben mintegy 300 millió eurónyi fejlesztés valósuljon meg a székelyföldi mezőgazdaságban. Ez a koncentrált mezőgazdasági fejlesztés megváltoztathatja a térség mezőgazdasági struktúráját. A Vajdaságban élő magyarságot is segíti az anyaország az ott meghirdetett gazdaságfejlesztési program második szakaszával. Az elmúlt hároméves gazdaságfejlesztő programszakasz csak a kezdet volt, hiszen miután bebizonyosodott annak sikeres volta, tíz új pályázatot írt ki a magyar kormány a vajdasági gazdaságfejlesztő program második szakaszában. Egyebek mellett falusiház-vásárlásra, földvásárlásra, növénytermesztésre, állattenyésztésre és idegenforgalmi fejlesztésekre pályázhatnak a Vajdaságban élő magyarok. De Felvidéken is gazdaságfejlesztési program van folyamatban tízmilliárd forint értékben: 49 pályázat már be is érkezett, így ez a program is sikeresnek minősíthető.

- Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a kormány azon törekvését, hogy Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban is támogatáshoz jussanak a magyar gazdák, kis- és közepes vállalkozások, és fejlődhessen az idegenforgalmi ágazat is, hisz mindannyiunk közös érdeke, hogy a támogatott ágazatokban dolgozók megélhetését megvédjük, és ezáltal megállítsuk a határon túl élő fiatalok elvándorlását. Mindezek alapján kérdezem:

- Látszik-e az eredménye az elmúlt évek gazdaságfejlesztési programjainak? Milyen gazdáságélénkítő programot tervez a kormány a jövőben? (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

MAGYAR LEVENTE, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Köszönöm a kérdést, mert olyan témát érint, amiről nem sokat beszélünk, de annál nagyobb a jelentősége, és annál komolyabb sikereket tudunk felmutatni az elmúlt években e téren.

- Tisztelt Ház! Az elmúlt jó száz évben Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy érdemi segítséget tudjon nyújtani a határon túl élő honfitársainknak. Különböző évtizedekben más-más okból, erre egészen minimális mozgásterünk volt, az ország nem volt se anyagilag, se politikailag abban a helyzetben, hogy tudta volna támogatni nagymértékben a határon túlra szorult közösségeket. Az elmúlt években változott érdemben 1918 óta a helyzet. 2013-’14 fordulóján történt egy áttörésszerű fejlődés, a magyar gazdaság elkezdett erősödni, ami azóta is tart, és Európában az egyik legnagyobb ütemű gazdasági növekedést tudja magáénak az ország. Megteremti azokat az addicionális forrásokat, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre, a rendszerváltás után sem arra, hogy évi több tíz milliárd forinttal tudjunk hozzájárulni egy szemléletváltás, egy nemzetpolitikai paradigmaváltás jegyében ahhoz, hogy immár ne csak a kulturális, oktatási csatornákon keresztül segítsük a határon túli magyarok szülőföldön maradását, boldogulását, hanem egzisztenciálisan is érdemi, kézzelfogható segítséget tudjunk adni. Olyan formában, hogy a vállalkozást, a nagy- és kisipar fejlődését és nem utolsósorban, sőt talán legfontosabb ágazatként a mezőgazdaságot segítjük annak érdekében, hogy helyben jöjjenek létre munkahelyek, helyben teremtődjön meg az a hozzáadott érték, ami eddig esetleg a határokon, az ő határaikon is kívül vagy a többségi nemzet berkein belül termelődött meg.

- Ezt én nagyon komoly eredménynek tartom, ami elsősorban nem is az anyaországnak, hanem a határon túl élő honfitársaink kitartásának köszönhető, hogy van még kit támogatni száz év után is! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Dr. SESZTÁK MIKLÓS: - Köszönöm a válaszát! Azt gondolom, hogy minden benne volt. Magyarországnak most van lehetősége arra, hogy segítsen és olyan programok valósulnak meg, amelyek mind-mind azt támogatják, hogy akik ott élnek a határon túl, ott is maradjanak. Azt gondolom, ez az a munka, amit tovább kell vinni, azt gondolom, hogy erre szövetkeztünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

MAGYAR LEVENTE: - Tisztelt Ház! Talán a legnagyobb eredmény és a legnagyobb előrelépés ezen a téren abban érhető tetten, hogy nemcsak közöttünk, kormánypártiak között van egyetértés. Egyre inkább úgy érzem, hogy ez egy nemzeti üggyé vált. (Gréczy Zsolt közbeszól.) A Demokratikus Koalíció, ha így hívják a közbeszóló képviselő úr pártját, az egyetlen olyan magyar politikai tömörülés, amelyik politikai tőkét próbál abból kovácsolni, hogy uszít a határon túli honfitársaink ellen. Az egyetlen olyan politikai párt, amely a nemzetárulás pecsétjét hordozza a homlokán, még csak nem is elbújva, hanem nyíltan felvállalva a nemzetárulást és a határon túli véreinknek, honfitársainknak a folyamatos kitaszítását. (Folyamatos közbeszólások a DK soraiból.) Méltó örökösei 1918 forradalmárainak, 1948 kommunistáinak és annak a posztszocialista örökségnek, amelynek önök talán a legmarkánsabb utolsó hordozói. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Fordított Széchenyik, avagy meddig tart a tudományellenes tragédia?

Dr. BRENNER KOLOMAN, (Jobbik): - Miniszter Úr! Mint az általam viselt kitűzőből is kiderül (Széchenyi Istvánt ábrázoló kitűzőre mutatat), én tegnap ott voltam több ezer, hazája és a magyar tudomány jövőjéért aggódó polgárral együtt azon a tüntetésen, amelyről az önök lakájmédiája aztán körülbelül annyit mondott, hogy „külföldi megfizetett ügynökök csinálják a fesztivált!” Én ebben a tömegben azonban kizárólag olyan emberekkel találkoztam, mint a volt fideszes oktatási miniszterrel, Pálinkás kollégával, volt két ELTE-s dékánhelyettes kollégámmal meg is jegyeztük némileg sanyarúan, hogy újra tarthatnánk oktatási bizottsági ülést, és még sorolhatnám azokat az embereket, akik tegnap felemelték a szavukat a fordított Széchenyikkel szemben. Hiszen én a soproni Széchenyi Gimnáziumban végeztem, és úgy emlékszem, hogy Nagycenken annak idején nem futballstadion és futballakadémia épült, hanem a gróf úr Pesten Tudományos Akadémiát alapított, amit önök most szégyenteljes módon szét akarnak verni!

- Miniszter úr! Jelezném azt is, hogy rendkívül nagy a tét: a XXI. században egy elit nélküli ország! Márpedig „jó” úton haladunk egy elit nélküli ország felé, hiszen mindenki menekül a közel ötezer oktató és kutató közül már ebből az országból, - ahol nem lehet tervezni, ahol nincs a tudományos kutatásnak jövője.

- Egy ilyen elit- és tudásellenes társadalmat képzelnek el önök Magyarország jövőjének? Vállalják ezt a felelősséget tényleg a nemzetközi partnerekkel szemben, és majd elmennek és elmondják, hogy a Max Planck Institut mintájára készül ez az átalakítás? Meddig tarthat még ez a tudományellenes tragédia, és meddig teszik tényleg kockára hazánk és a magyar tudomány jövőjét? (Taps az ellenzék soraiban.)

***

GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Úr! Említette, hogy a tegnapi tüntetésen kikkel találkozott; találkozhatott volna akár az ellenzék új vezetőjével, Gyurcsány Ferenccel is, hiszen ő is ott volt, őt valamiért kifelejtette azon szimpatizánsok sorából, akik önnel tegnap közösen tüntettek. (Tordai Bence és Kunhalmi Ágnes közbeszól.) De nem ez a legnagyobb baj, és még az sem tartozik a legnagyobb bajok közé, hogy egyébként ma az a Gyurcsány Ferenc tüntet az Akadémiáért, akinek ennél sokkal radikálisabb tervei voltak az Akadémia megreformálásával kapcsolatosan, ami akkor valóban az Akadémia szabadáságát érintette volna.

- Képviselő Úr! Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése a Tudományos Akadémia függetlenségét egyértelműen biztosítja, a vita nem is erről szól, a vita a kutatóhálózatról szól, a kutatóhálózat működésével kapcsolatosan még az Akadémia is fogalmazott meg kritikákat, de fogalmazott meg az OECD, sőt fogalmazott meg az Európai Bizottság is különböző kritikákat. (Tordai Bence közbeszól.)

- Mi úgy gondoljuk, hogy a kutatás-fejlesztés hatékonyságához több forrásra van szükség, és más formában kell működnie a kutatóhálózatoknak. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének ma is olyan kutatóintézetek, amelyek kiválóan működnek, senki nem vitatja, ezért is káros az a politikai hangulatkeltés, amelyet most önök is gerjeszteni próbálnak. A célunk az, hogy ami jól működik, az bővebb forrásokból működhessen tovább, ahol viszont a hatékonyságot növelni kell, ott ehhez a szükséges feltételeket biztosítsuk, elsősorban teljesítményméréssel és pályázati rendszerrel. Ez a kormány javaslata. Ebben az Akadémiának is részvételt ajánlunk. Természetesen ma bármiből lehet nemzetközi botrányt kreálni, Magyarországgal kapcsolatban ez még könnyebb is, de eddig ez belpolitikai haszonnal az önök számára nem járt, ezért érdemes lenne talán részletekbe menően megismerni a Palkovics miniszter úr által előterjesztendő törvénytervezetet, amit majd itt meg fogunk vitatni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

Dr. BRENNER KOLOMAN: - Miniszter Úr! Én nagyon szívesen folytatnék szakmai vitát. Minden egyes sajtóközleményemben, sajtótájékoztatómon és itt, a plenáris üléseken elmondott beszédekben is mindig kiemeltem, hogy az Akadémia, amelynek egyes elemei valóban még egy szovjetorosz mintájú akadémiát képeznek le, erről nagyon szívesen folytatnék vitákat, csak az nem úgy megy, ami most már két éve zajlik: tudományellenes tragédia az amit az önök vezette kormány ebben a formában végrehajt. Ez az egész dolog az innovációs pénzek, az EU-s pénzek lenyúlásáról szól! A napnál világosabb, hiszen a Max Planck Institute-ban…(Rétvári Bence: Intitúd?! Erről még nem hallottam! Insztitjút! Így kell mondani! Komolyan már!) a 60 százaléka a forrásoknak alapképzésre folyik, és egyébként pedig arról valóban lehetne vitát folytatni, hogy az egyetemi kutatásokat hogyan lehetne jobban fejleszteni, csak ahhoz nem az kellene, ami most zajlik, hogy mondjuk, az ELTE-ről több hullámban oktatókat bocsátunk el, és kutatási források sincsenek.

- Miniszter Úr! A Jobbik mint nemzeti néppárt nyilvánvalóan szolidaritásáról biztosítja ezt az ötezer oktatót és a családjukat is! Biztosítja, hiszen az MTA megvédése olyan ügy, amely minden becsületes hazafi számára fontos kellene, hogy legyen, ám az oktatás- és a tudománypolitikában azt gondolom, hogy nagyon-nagyon rossz irányban haladunk! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

GULYÁS GERGELY: - Képviselő Úr! Tudományellenes stratégiának nehéz nevezni azt az előterjesztést, amely 32 milliárd forinttal, több mint 25 százalékkal növeli meg a kutatásra, innovációra rendelkezésre álló forrásokat! Az ön észrevételeinek a szakmai és tárgyszerű megvitatására pedig lesz lehetőség a kormány által benyújtandó törvényjavaslat vitájában. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, objektív teljesítménymérésre és teljesítményértékelésre van szükség. Azokat az állításokat, amelyeket a kormány és Palkovics miniszter úr is többször megfogalmazott a kutatási stratégia hatékonyságával kapcsolatosan, egy ekkora ország esetében a nagyobb koncentráció szükségességével és főleg a nagyobb koordináció szükségességével kapcsolatosan, ezeket a szakmai fórumokon senki nem vitatta.

- Képviselő Úr! A javaslat nem kívánja az Akadémiát és különösen az akadémikusokat kiiktatni a kutatás-fejlesztés köréből. Sőt az a célunk, hogy ebben ők is vegyenek részt, de legyen egységes a kutatás-fejlesztés támogatása Magyarországon, lényegesen szélesebb forrásokból, mint amelyek eddig rendelkezésre álltak! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Hogyan biztosítja hatékonyabban az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint az MTA?

KUNHALMI ÁGNES, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban újabb állomásához érkezett az MTA kutatóintézetei átalakításának folyamata. Múlt kedden a kormány újabb törvénytervezetét megküldte az MTA-nak, és május 30-án délután a sajtó értesülései szerint le is zajlott a két intézmény közötti tárgyalás. Ennek eredménye jelenleg nem ismert. Annyit azonban tudunk, hogy a pénteken elkészített újabb változat a korábbival ellentétben már tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosani a kutatóhelyek intézményfenntartási kiadásaira.

- A tegnapi tüntetés, amelyen magam is részt vettem, egyértelműen jelezte, hogy az alapvető kérdésekben továbbra sem született konszenzus. Most is úgy látszik, hogy a kormány nem mondott le a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és kutatási központjainak az Akadémiáról történő leválasztásáról, egy új szervezeti formában az Eötvös Loránd kutatási hálózat létrehozásáról. Nem változott a kormány álláspontja abban a kérdésben sem, hogy e hálózatot egy 13 fős testület irányítaná, melybe hat főt az MTA, másik hatot pedig a kormány jelölne, és a testület tagjait és vezetőjét a miniszterelnök nevezné ki. Kérdezem államtitkár urat, mindezek alapján:

- Miért gondolja a kormány, hogy hatékonyabban biztosítja az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint a kutatóintézetek autonómiája? A csütörtöki tárgyalás, illetőleg a tegnapi tüntetés után nem kívánja-e a kormány megőrizni a jelenlegi helyzetet, felismerve, hogy a kutatóintézetek mostani működési módja jobban garantálja új tudományos eredmények megszületését? Végezetül: nem tart-e a kormány attól, hogy a csaknem egy éve tartó bizonytalanság és az átszervezés elutasítása számos kutatót véglegesen külföldi munkavállalásra, illetőleg a tudományos szféra elhagyására ösztönöz? (Taps az MSZP soraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Nehéz hitelesnek elfogadni a Magyar Tudományos Akadémia sorsáért és tudományos szabadságáért való aggódást az MSZP soraiban helyet foglaló képviselőtől, ugyanis ön, önök voltak azok, akik 2006-ban nekifutottak egy elvetélt tudományprivatizálási kísérlet ajtajának, és szövetségesükkel karöltve egészen egyszerűen a földdel kívánták egyenlővé tenni azokat a kutatási struktúrákat és kapacitásokat, amelyek védőjeként most tetszelegni szeretnének.

- A kérdését úgy fogalmazta meg, hogy hatékonyabbnak látja-e a kormányzat egy másfajta struktúrában, másfajta finanszírozási formában továbbműködtetni a kutatóintézeteket, a kutatást magát, a kutatás struktúráját. Még az MTA bizonyos dokumentumaiban is fellelhetők azok a megállapítások, amelyek azt mondják, hogy jelen formájában nem biztos, hogy hatékonyan tudnak működni a kutatóintézetek, változtatásra van szükség. Ha ezeket az anyagokat elolvasta volna figyelmesen, akkor ön is látná és látta volna azt, hogy szükség van valamiféle átalakításra. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan lehet a tudományra fordított költségvetési forrásokat megfelelő módon, állami koordinációval, hatékonyan üzemeltetni, a felhasználás hatékonyságát és a tudományos szabadságot gyümölcsöző módon összeegyeztetni egymással, azt javaslom, hogy nézzen körül a világban, például hogy hogyan működik ez a finanszírozás Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy pedig Izraelben. Ha úgy gondolja, hogy ezekben az országokban nincs tudományos szabadság és nincsenek eredményes, hatékony alapkutatások, akkor nyugodtan lehet kezdeményezni ott is valamiféle tudományos közéleti felülvizsgálatot vagy éppen a finanszírozás átalakítását. - De pont az ellenkezőjét mutatják az ottani eredmények, a hatékonysági mutatók! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

KUNHALMI ÁGNES: - Államtitkár Úr! Én az alapkutatási eredmények hatékonyságára kérdeztem rá, ha pontosan figyelte volna a kérdésemet. De még egy érvet vártam volna öntől. A struktúraváltozást hallottuk sokszor, Palkovics miniszter úr legutóbb a hatékonyság és a gazdaság összekapcsolásával indokolta ezt a döntését. Természetesen Palkovics úrnak akkor igaza van, ha vállalati K+F-ről beszélünk, ez megfelelő lenne. De az alapkutatások jellegével teljesen szemben áll ez az egész, mivel az alapkutatásoknál nem lehet előre látni azt, hogy a tudományos eredmények hogyan fognak megszületni, és hogy milyen sikeresek lesznek!

- Államtitkár Úr! Amit önök mondanak, ezt a meglévőt kívánja továbbfejleszteni maximum, de ez is kétséges, mert nem tud új eredményeket létrehozni, és erre az MTA is felhívta a figyelmet, Itt egyébként szerintem csapdába fogják saját magukat is csalni, ezért kellene továbbra is biztosítani azt a függetlenséget, amely új eredményekre tud Magyarországon jutni. Itt egyértelműen az EU-s források felszippantása és a maradék, önöket is érintő kritikák felszámolása a cél, egy sötét lyukká akarják változtatni Magyarországot, amelyben önök érzik a legjobban magukat! (Taps az MSZP soraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER: - Képviselő Asszony! Azt hiszem, csapdában ön vagy önök vannak akkor, amikor ilyen érveket hoznak elő egy változtatás előtt! Palkovics miniszter úr is elmondta több interjúban, több alkalommal azt, hogy természetesen az alapkutatásokra fordított pénz és az ottani elvárások nem fognak megváltozni! Azt szeretnénk viszont, ha az alapkutatások eredményeit jobban lehetne hasznosítani az alkalmazott kutatások terén, és így függ a kettő terület egybe! És többek között azért, hogy ezek a munkák hatékonyabban kerüljenek elvégzésre, hatékonyabb legyen a kutatás, jobban tudjon a gazdaság igényeihez alkalmazkodni, ezért növekszik 32 milliárd forinttal a kutatás-fejlesztésre fordítható pénz a költségvetés elfogadása után, abban az esetben, ha önök is támogatják a költségvetés elfogadása során szavazataikkal ezt a változtatást és változást! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mi lesz a Széchényi Könyvtár sorsa?

GRÉCZY ZSOLT, (DK): - Tisztelt Ház! Természetesen nem csak a Magyar Tudományos Akadémiával van probléma! Csak egy mai hírre hívnám fel a figyelmet: egy kutató ma bejelentette, hogy távozik az országból, és magával viszi azt a többmilliárdos ösztöndíjprogramot, amit egyébként itt Magyarországon lehetett volna elkölteni és a magyar kiművelt emberfők tudását gyarapította volna, nem is beszélve Magyarország hírnevéről. És még mielőtt gyorsan belemelegedek a Széchényi Könyvtár történetébe, csak a közelmúltjába, szeretném jelezni: el a kezekkel az ’56-os Intézettől! Legalább annyi tisztesség lett volna önökben, hogy ne a rendszerváltás 30. évfordulójára és Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulójára időzítették volna egy fontos tudományos műhely beszántását!

 - Ami pedig a Széchényi Könyvtárat illeti: a Széchényi Könyvtár jelenleg zárva van, úgy tudjuk, hogy ki sem nyit már a budai Várban! Ezúton szeretném tolmácsolni a szakértők, a könyvtárosok, levéltárosok, restaurátorok aggodalmát, hogy mi lesz azzal a felbecsülhetetlen értékkel, ami az Országos Széchényi Könyvtár birtokában van. Egyelőre a Magyarország területén kiadott összes könyv köteles példányait hivatásszerűen gyűjti ez az intézmény, és egy kicsit aggódunk kicsit nagyon, hogy mi lesz ezeknek a sorsa. A kérdéseim tehát a következők:

- Mikor költözik a könyvtár? Igaz-e, hogy a penészes, erre a feladatra több szempontból is alkalmatlan Kilián laktanyát szemelte ki a kormány? Mi a garancia arra, hogy ezek a nemzeti kincsek biztonságban költözhetnek át egy méltó környezetbe, amit az olvasók könnyen felkereshetnek? Kik végzik majd el a költöztetést? Hogyan fognak ebben részt venni a könyvtárosi, levéltárosi, restaurátori szakma képviselői? Igaz-e, hogy az új könyvtár informatikai rendszerének kivitelezésére Fidesz-közeli céget fognak kijelölni, ahogy ez egyébként több helyen már megjelent a sajtóban? Mi lesz a Várban hagyott termek sorsa, oda is beköltöznek-e Orbán emberei, és afféle fideszes reprezentációs célt fognak-e szolgálni? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Valahogy azt érzem ki az ön szavaiból nem most először és lehet, nem is utoljára, hogy önöknek annál jobb, minél inkább úgy érzik, hogy valamiben az országnak rosszabb. Tehát mintha önök annak drukkolnának, hogy valami rossz történjen. Pedig, higgye el, egyre kevésbé fog ilyet találni, és egyre több pozitív fejleményt fog találni, például akár a Széchényi Könyvtár esetében is. Nyilván azoknak a kérdéseknek egy töredékét lehet jelen pillanatban megválaszolni, amit ön itt most feltett, pontosan azért, mert semmifajta döntés nem született, bizonyos dolgok meg már egyébként ezelőtt évekkel eldőltek, amire ön rákérdezett. Itt főleg az informatikai fejlesztésre gondolok, az pedig már közismert, és az eredményeit akár a nemzeti névtérben mint informatikai fejlesztésben mindenki, így ön is élvezheti az interneten!

- Hogy pontosan hova és mikor fog elköltözni az Országos Széchényi Könyvtár, ebben semmifajta végleges kormányzati döntés nem született. Az kétségtelen, hogy egy olyan döntés viszont született, hogy az archiválási raktár Piliscsabán épüljön. Tehát az, amit ön az előbb említett, hogy azonnali vagy másnapi előkészítéssel hozzáférhető legyen minden nem digitális, hanem analóg dokumentum már megtörtént. Azt hiszem, maga a helyszín is egy telitalálat, hiszen egy gyönyörű helyszínen fekszik.

- Képviselő Úr! A 10 milliárd forintnyi fejlesztésről már régen döntött a kormány a Széchényi Könyvtár kapcsán, hiszen fontos, hogy minél inkább elérhető, hozzáférhető legyen. És ez nemcsak a Széchényi Könyvtárnak, hanem a teljes könyvtári hálózatnak is egy óriási előrelépést jelent. Tehát ahol lehetett, eredmények voltak. Ami pedig az ’56-os Intézetet illeti: itt egy könyvtárból egy kutatóintézet nem a könyvtár része marad, hanem egy kutatóintézet részévé válik egy kutatóintézet! Ráadásul egy olyan kutatóintézet részévé, amelynek feladata a kiegyezéstől a rendszerváltásig Magyarország történelmének a szélesebb körű megismertetése. Azt hiszem, hogy nyilvánvalóan az ’56-os időszak szélesebb körű megismertetése is egy ilyen helyen, egy ilyen kutatóintézetben talán még jobb helyen van, és még inkább szolgálja a közjót! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

GRÉCZY ZSOLT: - Egyrészt, ha a Széchényi Könyvtár Piliscsabára költözik. Azt értem, de a budapesti megoldása egyelőre nem született meg, ott tartunk jelenleg, hogy a Széchényi Könyvtár zárva van. Tehát aki szeretne bejutni vagy olvasni, akkor ezt jelenleg nem tudja megtenni! Ami pedig az ’56-os Intézetet illeti: szeretném jelezni, ha a Veritas Intézet alá sorolják, akkor ez az az intézet, ahol egyébként sima idegenrendészeti eljárásnak nevezték a holokausztot! És szeretném jelezni, hogy Szakály Sándor főigazgató, aki a sajtóhírek szerint most súlyos beteg, korábban tiltakozott az ellen, hogy az ’56-os Intézetet az ő intézete alá sorolják. Én Szakály Sándor politikai nézeteivel és történészi munkásságával minimum nagyon nem értek egyet, de ezt a gesztust még ő is megtette. Remélem, nem arról van szó, hogy valakinek a betegágyára hivatkozva és esetleg az egészségügyi állapotára hivatkozva hoznak egy olyan döntést, amely ellehetetleníti ezt a rendkívül fontos és nagyszerű műhelyt, az ’56-os Intézetet! (Németh Szilárd István: Az a Gyurcsány-időszak volt, nem most! Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Minden nyáron szokott a Széchényi Könyvtárban szünet lenni. (Arató Gergely: És kinyit szeptemberben, államtitkár úr?) Nyilván vannak olyan állapotok bizonyos épületrészeken, amelyek felújítást igényelnek. Ezek a felújítások elindultak, pontosan azért, hogy egészségesebbek és hatékonyabbak legyenek az ottani munkavégzés körülményei. Úgyhogy olyan felújítás van, amit szerintem önök is üdvözölhetnének és nem pedig kritizálhatnának itt a parlamentben.

- Azt viszont visszautasítom, hogy bárki Magyarországon, aki nemzeti oldalon felelős pozíciót tölt be, a holokausztot bármikor is egy idegenrendészeti eljárásnak nevezte volna! (Gréczy Zsolt: Szakály Sándor!) A holokauszt Magyarország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiája, sok-sok százezer honfitársunk veszett oda, akiket mindannyian közösen gyászolunk. Úgyhogy ilyesfajta mondatokat pedig, kérem, hogy ne mondjon itt a parlamentben, és ne próbálja meg bárkinek a nemzeti oldalon a szájába adni ezeket! (Gréczy Zsolt: Nem én mondtam, Szakály Sándor mondta!)

- Képviselő Úr! Önök nem foglalkoztak a Széchényi Könyvtárral, hagyták évről évre egyre inkább rossz körülmények között dolgozni, az informatikai fejlesztésre, a XXI. századba való megérkezésére pedig nem költöttek jelentős összeget. Ez a kormány viszont 10 milliárd forintot költött arra, hogy az ott levő közkincsek digitálisan is hozzáférhetők legyenek, és ez a kormány fog a méltó elhelyezéséről is gondoskodni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Kép: Kállai Mária, a Fidesz parlamenti képviselője kérdést tesz fel az az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 3-án.
MTI/Kovács Attila

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó