Áder: Ami történt kegyeletsértő, törvénysértő és erkölcstelen
Áder János szerint mindaz, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt, kegyeletsértő, törvénysértő, nemzetközi megállapodást sértő, és mélységesen erkölcstelen is volt.
2019. június 8. 16:10

Magyarország köztársasági elnöke Csíksomlyón, a pünkösdi mise után nyilatkozott erről magyar újságíróknak.

Az államfő kegyeletsértőnek tartja, hogy a temetőben kialakított román parcella 52 keresztjének egy része magyar katonák hamvai fölé került. Hozzátette: a temető átalakítását a román hatóságok is törvénysértőnek találták, mások mellett a védelmi minisztérium is közölte, hogy a keresztállításra semmilyen engedélyt nem adott.

Áder János szerint a hadisírok gondozásáról kötött román-magyar megállapodás több pontját is sérti a temető átalakítása. Emellett mélységesen erkölcstelennek találja a temetőnél csütörtökön történteket.

„Temetőben vandál módon viselkedni, ott lévő, békésen imádkozó embereket megdobálni több mint erkölcstelen, civilizálatlan, nem európai országhoz méltó cselekedet” – jelentette ki.

Úgy vélte: nem kellett volna ide jutni, de ha már ez történt, akkor keresni kell a megoldást, hiszen az ott élő magyaroknak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy békességben éljen a szomszédokkal. A megoldásra a csíksomlyói búcsú prédikációjából idézett: „ha megdobnak kővel, építs belőle lépcsőt!”
Áder János szerint a történészek, a levéltárosok meg tudják állapítani, hogy vannak-e az első vagy a második világháborúban eltemetett román katonák a temetőben, és ha igen, hányan lehetnek.

„Van ott üres parcella és az lehetőséget nyújt arra, hogy a dokumentáltan ott örök nyugalomra helyezett román katonáknak a végtisztességet megadják, nekik emlékművet emeljenek. Ez ellen sem a magyaroknak, sem senki másnak nem lesz kifogása. Be kell tartani Románia saját törvényeit, be kell tartani a kétoldalú megállapodásokat és be kell tartani a legalapvetőbb erkölcsi parancsokat” – jelentette ki Áder János.

Az államfő megállapította: a szombati csíksomlyói búcsún mintegy kétszer annyian voltak, mint az egy héttel korábbi pápai misén. Valószínűsítette, hogy a szigorúbb biztonsági intézkedések miatt gondolták egy héttel ezelőtt sokan úgy, hogy inkább a televízión keresztül követik az eseményeket.

„Aki ide elzarándokol, megtapasztalhatja az együvé tartozásnak az érzését, erejét és a végén a magyar himnusz, a székely himnusz közös eléneklése nemcsak a hölgyeknek csal könnyeket a szemébe” – összegezte a két csíksomlyói mise tanulságait az államfő.

Csíkszentgyörgyi zarándokok tartanak a csíksomlyói búcsúba pünkösd szombatjának reggelén 2019. június 8-án. MTI/Veres Nándor

MTI
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
  • Csak magukra és Magyarországra számíthatnak
    Közel egy évszázada tart Kárpátalja vesszőfutása. Az elmaradottság és szegénység magyarok tízezreit is érintő alapvető probléma itt. Kitartásuknak és a gondviselésnek köszönhető, hogy hallatszik még magyar szó Kárpátalján.
  • Kétszeresen is meg kell majd küzdeni a 2022-es győzelemért
    Az október 13-i önkormányzati választást a Fidesz–KDNP fölényesen megnyerte, a kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg a katyvaszkoalícióba összeálló ellenzék összesen csak 1,3 milliót – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
MTI Hírfelhasználó