Áder: Ami történt kegyeletsértő, törvénysértő és erkölcstelen
Áder János szerint mindaz, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt, kegyeletsértő, törvénysértő, nemzetközi megállapodást sértő, és mélységesen erkölcstelen is volt.
2019. június 8. 16:10

Magyarország köztársasági elnöke Csíksomlyón, a pünkösdi mise után nyilatkozott erről magyar újságíróknak.

Az államfő kegyeletsértőnek tartja, hogy a temetőben kialakított román parcella 52 keresztjének egy része magyar katonák hamvai fölé került. Hozzátette: a temető átalakítását a román hatóságok is törvénysértőnek találták, mások mellett a védelmi minisztérium is közölte, hogy a keresztállításra semmilyen engedélyt nem adott.

Áder János szerint a hadisírok gondozásáról kötött román-magyar megállapodás több pontját is sérti a temető átalakítása. Emellett mélységesen erkölcstelennek találja a temetőnél csütörtökön történteket.

„Temetőben vandál módon viselkedni, ott lévő, békésen imádkozó embereket megdobálni több mint erkölcstelen, civilizálatlan, nem európai országhoz méltó cselekedet” – jelentette ki.

Úgy vélte: nem kellett volna ide jutni, de ha már ez történt, akkor keresni kell a megoldást, hiszen az ott élő magyaroknak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy békességben éljen a szomszédokkal. A megoldásra a csíksomlyói búcsú prédikációjából idézett: „ha megdobnak kővel, építs belőle lépcsőt!”
Áder János szerint a történészek, a levéltárosok meg tudják állapítani, hogy vannak-e az első vagy a második világháborúban eltemetett román katonák a temetőben, és ha igen, hányan lehetnek.

„Van ott üres parcella és az lehetőséget nyújt arra, hogy a dokumentáltan ott örök nyugalomra helyezett román katonáknak a végtisztességet megadják, nekik emlékművet emeljenek. Ez ellen sem a magyaroknak, sem senki másnak nem lesz kifogása. Be kell tartani Románia saját törvényeit, be kell tartani a kétoldalú megállapodásokat és be kell tartani a legalapvetőbb erkölcsi parancsokat” – jelentette ki Áder János.

Az államfő megállapította: a szombati csíksomlyói búcsún mintegy kétszer annyian voltak, mint az egy héttel korábbi pápai misén. Valószínűsítette, hogy a szigorúbb biztonsági intézkedések miatt gondolták egy héttel ezelőtt sokan úgy, hogy inkább a televízión keresztül követik az eseményeket.

„Aki ide elzarándokol, megtapasztalhatja az együvé tartozásnak az érzését, erejét és a végén a magyar himnusz, a székely himnusz közös eléneklése nemcsak a hölgyeknek csal könnyeket a szemébe” – összegezte a két csíksomlyói mise tanulságait az államfő.

Csíkszentgyörgyi zarándokok tartanak a csíksomlyói búcsúba pünkösd szombatjának reggelén 2019. június 8-án. MTI/Veres Nándor

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó