Az állam nem hagyhatja magukra a hajléktalanokat
Az Alkotmánybíróság a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.
2019. június 11. 09:10

Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.

– Nem a hajléktalan állapotot bünteti a jogalkotó, hanem abba az irányba tereli az ilyen helyzetbe került személyeket, hogy vegyék igénybe az ellátórendszert – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület legújabb, múlt csütörtökön közzétett döntésére reagálva. E határozatban az alkotmánybírák kimondták: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.

– Ha valaki elindul egy olyan úton, amelynek végén kiszorul a társadalomból, és eljut oda, hogy már hajlékkal sem rendelkezik, az mindenki számára sorstragédia – hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: fontos kérdés, hogy ezt az egyéni sorstragédiát meghagyjuk-e az egyéni megoldás keretében vagy erre próbáljunk egy közösségi megoldást találni. A válasz csak a közös, felelős megoldás lehet – mondta az AB elnöke.

Sulyok Tamás kiemelte, hogy az ellátórendszer igénybevétele azért fontos, mert a hajléktalanság nem végleges állapot, az ugyanis megszüntethető. – Ehhez viszont egyénre szabott diagnózis kell, amit csak az ellátórendszerben tudnak felállítani, és a legtöbb esetben csak ennek a segítségével tud bárki is a hajléktalanlét borzalmaiból kitörni, és visszakapaszkodni a társadalomba – hangsúlyozta az AB elnöke.

Sulyok Tamás felidézte: az általa vezetett testülethez úgy került az ügy, hogy tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely szabálysértési szankcióval sújtja az életvitelszerűen közterületen tartózkodást. Ezt követően pedig több bíró is felfüggesztette ezeket a szabálysértési eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. – Ezen indítványokat együttesen vizsgáltuk meg – mondta az AB elnöke.

A testület vezetője emlékeztetett: az alaptörvény hetedik módosítása tiltja az életvitelszerűen való közterületen tartózkodást, amelyhez a törvényhozó szabálysértési szankciót kapcsolt. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ez alapján a testületnek felül kellett vizsgálnia korábbi álláspontját a hajléktalanságról. Ezt az is indokolta, hogy az alaptörvény másfajta emberképpel dolgozik, mint a korábbi alkotmány.

– A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben gyökereznek. A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből szorulnak ki, mivel az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt, ezt a kettőt nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a hajléktalanok.

– A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelezettségét. Ez az Alkotmánybíróság olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.

Hozzátette: átérzi ezeket a sorstragédiákat, és úgy véli, ezekre mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak. Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és -ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás.

Hozzátette: az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a hajléktalanellátásról.

– A válaszokból világossá vált, hogy olyan ellátórendszer van Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír – emelte ki a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: a jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.

– Ez is a gondoskodó államra utal. Az intézkedés lényege nem az, hogy büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat. Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal szemben is – fogalmazott az AB elnöke.

Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább egyéni jogvédelmet lát el a testület.

– Megvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. Ezért lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik, sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni. E szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.

Bácskai Balázs–Nagy Áron

magyarnemzet.hu
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
  • Sopronban más fesztivál is volt
    Bármekkora is ez a most dübörgő soproni VOLT fesztivál, volt itt egy másik „fesztivál” is, az még nagyobbat szólt. Ebben meg is egyezünk Soproni Horváth Lajos barátommal, kollégámmal, mielőtt nekivágunk az időutazásnak, és elindulunk a „terepre”.
  • Egy bankár rejtélyes halála
    Helmut Kohl ott és akkor elveszítette a legfőbb gazdasági tanácsadóját és „eszét”, akire, mivel a gazdaság nem tartozott a fő szakterületéhez, égetően szüksége volt.
  • Varga Judit lesz az igazságügyi miniszter
    Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök, miután a jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László elfoglalja képviselői helyét az Európai Parlamentben – derült ki szerda délután.
MTI Hírfelhasználó