A hazai ifjúsági élet Európa egyik legélénkebbje
„Hiszek abban, hogy vannak olyan ifjúságpolitikai minimumok, amelyek mentén párbeszédet lehet folytatni” – mondja Hegedüs Zoltán, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke a Mandinernek. Interjúnk az ifjúsági vezetővel a magyar fiatalság önszerveződésének állapotáról és a jövőbeli lehetőségeikről.
2019. június 11. 19:08

A Nemzeti Ifjúsági Tanács az ifjúság számára létrehozott olyan fórum, amely a fiatalok és ifjúsági szervezetek között, valamint a hazai és nemzetközi szereplőkkel döntéshozókkal és szervezetekkel való hatékony párbeszéd megteremtését tűzte ki céljául. Egyik legfontosabb feladata az ifjúság és az ifjúsági szervezetek érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, valamint a mindenkori kormány megszólítása az ifjúság erős és egységes hangjaként. A NIT elnökével, Hegedüs Zoltánnal beszélgettünk.

2012 december elsején alakult a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A kilencvenes évek óta szükség volt egy ernyőszervezetre, ez azonban csak 22 évvel később alakult meg. Milyen célokat tűztetek ki 2012-ben és mit sikerült azóta megvalósítani?

Visszamennék az időben. A kilencvenes években volt több próbálkozás is arra, hogy létrejöjjön egyfajta nemzeti ifjúsági tanács. Voltak próbálkozások, azonban ezek tiszavirág életűek voltak, mert a belső széthúzások és a politikai rivalizáció felemésztette őket. 2010 környékén fogalmazódott meg újra a NIT gondolata, amely kifejezetten az ifjúsági- és fiatalokkal foglalkozó szervezeteket akarta egy platformba gyűjteni. Európában már minden országban működik nemzeti ifjúsági tanács, Magyarországon 2010-ben ez nem volt meg. Az érem másik oldala Magyarország uniós elnökségi ciklusa volt, ami miatt fókuszba került az ifjúsági szféra. Harmadrészt a szektoron belül is megfogalmazódott a NIT ötlete. Alulról és felülről is építkeztünk.

Napjainkban 98 rendes és tucatnyi pártoló tagotok van. Hogyan tudjátok összekötni őket a döntéshozókkal országos és nemzetközi szinten?

A szervezeti struktúra egy kétkamarás rendszerre hasonlít. A legfőbb döntéshozó szerv a küldöttgyűlés, amibe az országos szintű ifjúsági szervezetek delegálnak – ezek között megtalálhatók többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a HÖOK vagy éppen a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, tehát a legnagyobb ifjúsági szervezetek. Mellettük vannak megyei delegáltjaink is, akik a helyi szinten működő szervezetek képviselői. A kisebb tagszervezetek megyei szinten ülnek össze és az évi kettő küldöttgyűlés előtt fogalmazzák meg határozataikat. Nemzetközi szinten pedig a nemzetközi szervezetek magyarországi képviseleteinek tagjait köszönthetjük küldöttgyűlésünkben. Ebben a mechanizmusban nagyon jól tudunk párbeszédet teremteni. Ezen felül vannak különböző projektjeink és szolgáltatásaink is. A becsatornázás a döntéshozók irányába nemzetközi szinten az Európai Ifjúsági Fórumon történik, aminek jelenleg megfigyelői vagyunk. Az idei évben, ősszel szeretnénk elindítani a tagjelölti státuszt, majd a teljes taggá válást. A hazai fiatalokat érintő kérdésekről velük szoktunk egyeztetni, a Fórum pedig egyenes út az Európai Unió fő döntéshozó szerveihez.A NIT igyekszik minden nemzetközi fórumon megjelenni összefoglaló anyagokkal, helyzetjelentésekkel; jelenleg ezen a területen is sikereket könyvelhetünk el.

Ezeket az ajánlásokat mennyire veszik figyelembe a politikai döntéshozók? Mi garantálja azt, hogy egy jelentés nem végzi az iktató iratmegsemmisítőjében?

Vannak kézzel fogható területek és eredmények. A tavalyi évben az Európai Ifjúsági Stratégia kialakításában vettünk részt, a tervezet a 2019-2027-es periódusra szól. Az anyagba minden európai ifjúsági fórum véleménye hangsúlyosan bekerült, kiemelve a fő prioritásokat. A következő költségvetési ciklusban az Erasmus+ programok kétszeres költségvetéssel dolgozhatnak, ebben mi is sokat mozgolódtunk.

És hazai terepen menyire vagytok a figyelem középpontjában?

Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Szerintem azzal, ha valaki kimegy egy-két évre Erasmussal külföldre, esetleg egy mesterképzést folytat angol vagy holland egyetemen, nincs probléma.

Ez igaz, azonban az utóbbi években nagyon sok középiskolában jelentek meg szervezetek, akik a külföldi alapképzést szorgalmazzák. Egy ilyen hosszú kintlét után pedig kevesek térnek haza. Tényleg könnyebb kint boldogulni?

A magyar felsőoktatás minősége nagyon sokat javult. A különbség ami a nyolcvanas évek magyar egyetemei és a nagy nyugat-európai társaik között fennállt, évről évre kisebb lesz. Nyilván a rangsorok még mást mutatnak, vannak különbségek. Az elhelyezkedési mutatók és személyes példák azonban azt mutatják, hogy nincs szignifikánsan nagy különbség a külföldi és hazai diplomák között. A munkaerőpiaci elhelyezkedésnél a cégek már túljutottak azon, hogy a diplomát nézzék: a tapasztalat és gyakorlati tudás fontosabb.

Mennyire átpolitizált jelenünkben az ifjúsági szféra?

A NIT esetében ez egy egyszerű kérdés: tagszervezetként csak pártpolitikától független szervezetek lehetnek bent. A politikai pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek pártoló tagként lehetnek jelen a NIT életében: nincs szavazati joguk, valamint nem állíthatnak jelöltet. Én hiszek abban, hogy vannak olyan ifjúságpolitikai minimumok, amelyek mentén párbeszédet lehet folytatni kettő, politikailag teljesen ellentétben álló szervezet között. A szakmai konszenzusra mindig szükség van.  

Heincz Barnabás

mandiner.hu
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
  • Sopronban más fesztivál is volt
    Bármekkora is ez a most dübörgő soproni VOLT fesztivál, volt itt egy másik „fesztivál” is, az még nagyobbat szólt. Ebben meg is egyezünk Soproni Horváth Lajos barátommal, kollégámmal, mielőtt nekivágunk az időutazásnak, és elindulunk a „terepre”.
  • Egy bankár rejtélyes halála
    Helmut Kohl ott és akkor elveszítette a legfőbb gazdasági tanácsadóját és „eszét”, akire, mivel a gazdaság nem tartozott a fő szakterületéhez, égetően szüksége volt.
  • Varga Judit lesz az igazságügyi miniszter
    Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök, miután a jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László elfoglalja képviselői helyét az Európai Parlamentben – derült ki szerda délután.
MTI Hírfelhasználó