Magyarország elutasítja az uniós adóharmonizációt és az adósság közösségiesítését
Magyarország elutasítja, hogy Brüsszel szocialista típusú, utópisztikus gazdasági terveket léptessen életbe az adóharmonizációval és az adósság közösségiesítésével, kiáll ugyanakkor az EU-n belüli szabad verseny és szabad kereskedelem mellett - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a Világgazdaság című napilap csütörtöki konferenciáján.
2019. június 13. 13:06

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az uniós adóharmonizáció a tagállami adópolitikák egységesítésével a versenyképességet hátráltatná, az adósság közösségiesítése pedig szétterítené azt a terhet, amelyet egyes országok fegyelmezetlen kormányzása okozott.

Magyarország nem mások segítségével, hanem rendkívüli erőfeszítésekkel szorította le a 2010 előtt felhalmozott államadósságot, miként az adóterhek csökkentése is a szigorú gazdaságpolitikának köszönhető - tette hozzá.

Az adócsökkentések folytatását a miniszter a következő években is meghatározó feladatnak nevezte. Várakozása szerint a munkára rakódó adók mérséklése után a vállalkozások fizetésemeléseket és technológiai fejlesztéseket finanszírozhatnak. Szorgalmazta egyúttal a kutatáshoz és fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények bővítését, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára pedig új források megnyitását és a bürokrácia további csökkentését. Ezt az is indokolja, hogy a belföldön előállított vállalati GDP-n belül kevéssel ugyan, de 50 százalék alatti a magyar tulajdonú cégek aránya - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter szerint a globális gazdaság lassulásával annak lehetséges okaitól függetlenül számolni kell, ám az elmúlt évek során Magyarország gazdaságilag és politikailag egyaránt biztonságos, vonzó befektetési célponttá vált. Üdvözölte, hogy a térség súlya egyre jelentősebb a kontinensen belül, hiszen - mint mondta - az idei adatok alapján az öt legjelentősebb európai GDP-bővülésből négyet közép-európai országok, hármat visegrádi államok értek el, Magyarországgal az élen.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a kkv-támogatások jelentőségét azzal indokolta, hogy a magyar tulajdonú cégek 99 százaléka ebbe a rétegbe tartozik, a munkavállalók kétharmadát ők foglalkoztatják, termelékenységük és beruházási hajlandóságuk viszont jóval alacsonyabb. A tíznél kisebb létszámú cégeket a bürokrácia is sokkal jobban sújtja, hiszen az adminisztrációs terhük nem kisebb, mint a több száz alkalmazottal dolgozó nagyvállalatoké - hangsúlyozta. Az online megoldások azonban csak átgondoltan, a teljes adórendszerre kidolgozva jelenthetnek egyszerűsítést, pusztán a bevallás és az adatszolgáltatás elektronizálása csak bonyolítja az adózó társaságok működését.

Az államtitkár szerint a kkv-k az adórendszeren keresztül nem elsősorban a már működő adónemek módosításával, hanem hozzájuk igazított új adónemek bevezetésével támogathatók a leghatékonyabban. Ösztönzésüket az is indokolja, hogy így a fejlődő kkv-k a beruházásokból is részt vállalhatnak, ezzel pedig a gazdasági növekedés folytatásához nélkülözhetetlen beruházásbővülést is segíthetnek fenntartani - hangsúlyozta Izer Norbert.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó