Semjén Zsolt Földön és égen című könyve
A budapesti Lengyel Intézetben élénk érdeklődés mellett mutatták be kedd este Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke Földön és égen című könyvének kétnyelvű - magyar és lengyel - új kiadását.
Utoljára frissítve: 2019. június 18. 14:30
2019. június 18. 13:49

A kötetről Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Szalai Attila író, publicista, polonista, a lengyel fordítás gazdája beszélgetett a szerzővel.

A könyv eddig angol, német és olasz fordításban is megjelent, ahogyan a szerző utalt rá, egyebek között azért, mert bár Nyugat-Európában sokan egyetértenek a benne foglaltakkal, hazájukban már nem mondhatják ezt így el. A lengyel fordítást azért is fontosnak tekinti, mert a lengyelek a hasonló történelem, mentalitás, küldetés folytán jól értik a könyv mondanivalóját.
   
Kilencedik könyvét Semjén Zsolt azoknak ajánlja, akik érdeklődnek a mai magyar kereszténydemokrácia iránt. Elmondása szerint ez nem önálló kötet, hanem korábbi könyveinek letisztult kivonata, "egyéni gondolatok és élmények színes kavalkádja".

Száz pontba szedve foglalja össze benne a kereszténydemokráciáról, a magyarságról és az egyházról szóló gondolatait, a könyvet alapos jegyzetanyag, név- és tárgymutató és részletes önéletrajz egészíti ki.

Semjén Zsolt teológiai doktor, vallásszociológus, ennek megfelelően ebben a könyvében is - közérthetően megfogalmazva - filozófiai és teológiai kérdések kerülnek előtérbe.

"A kereszténységre való hivatkozás kérdése annak a kérdése, hogy az Európai Uniónak lesz-e lelke. Szellemi-kulturális közösség lesz-e, vagy pusztán gazdasági vállalkozás? Márpedig - és erre a történelem a bizonyíték - jövője csak akkor lesz, ha van szellemi tartalma. A kereszténység és Európa egymástól elválaszthatatlan. A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhetne a kereszténység nélkül" - írja.

A szerző szerint a keresztény politikának és a keresztény politikusnak két dolgot kell egyszerre megvalósítania: a tisztességet és a hatékonyságot. A kereszténydemokrácia az egyház társadalmi tanításán, a pápai szociális enciklikákon alapul, és a KDNP az egyetlen történelmi párt, az egyetlen keresztényszociális párt és egyben az egyetlen világnézeti párt.

A keresztény tanításban - mint könyvében írja - őseredeti egységben vannak a ma jobboldalinak, illetve baloldalinak minősített tradicionális és szociális alapértékek. A Fidesz-KDNP koalíciót Semjén a modern európai politikatörténet legsikeresebb szövetségének nevezte, és a visegrádi országok együtt olyan erőt képviselnek, amelyet az Európai Unióban is figyelembe kell venni.

Barsi Balázs ferences szerzetes, teológus előszavában minden, magát kereszténynek valló embernek olvasásra ajánlotta és remek szellemi sűrítménynek nevezte Semjén Zsolt könyvét.

A könyv megjelenését a Barankovics Alapítvány támogatta. 

 

A 75 éves Kereszténydemokrata Néppárt szellemi öröksége

Az idén alapítása 75. évfordulóját ünneplő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szellemi öröksége, az értékrend, amit alapítói létrehoztak, ma is iránymutató - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kedden Budapesten.

Semjén Zsolt a KDNP alapító köréhez tartozó Kovrig Béla amerikai emigrációban írt, a magyarországi katolikus demokratikus mozgalmakról szóló könyvének bemutatóján kiemelte: ha 1947-ben Barankovics István miniszterelnök lehetett volna, személyében egy "közép-európai Adenauer" állt volna Magyarország élére.

Nemcsak arról van szó, hogy Barankovics István abszolút felkészült ember volt, de egész Európában példátlan műveltségű és felkészültségű kör vette őt körül.
Óriási lehetőség volt a magyar nemzet előtt 1947-ben, és bár a szovjet megszállás miatt Barankovics István és köre nem kerülhetett hatalomra, az értékrend, amit létrehoztak, ma is útmutató - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra: a mai Fidesz-KDNP koalíció, egy néppárt és egy világnézeti párt szövetsége csírájában már 1947-ben is megvolt, hiszen Barankovics István úgy gondolta, hogy míg a KDNP a világnézetet adja, addig a kormányzáshoz szükséges "szavazó tömeget" a Kisgazdapárt hozza.

Govrig Béla könyvéből idézett, aki szerint a "keresztény párt kifejezetten világnézeti, de nem egyházi vagy felekezeti. Tehát nincs szándékban az egyház körében és segítségével tagokat toborozni. Az egyháznak nincs és soha nem is volt pártja, de lehetnek olyan pártok, amelyek az egyház hit- és erkölcstanához közelebb állnak, mivel a keresztény állameszme követelményének akarnak a közéletben érvényt szerezni".

Semjén Zsolt felidézte: Barankovics István végül akkor hagyta el Magyarországot, amikor Rákosi Mátyás tervbe vette egy Rómától független magyar katolikus egyház létrehozását.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról beszélt, Kovrig Béla könyve képet ad arról, hogy az európai gondolkodás milyen bázisa volt Magyarországon a harmincas évektől, majd hogyan küzdöttek ugyanezek az emberek az emigrációból, amerikai egyetemeken, könyvtárakban és szerzetesi szobákban, hogy megőrizzék az európai és magyar értékeket.

A könyvből kitűnik, hogy a kereszténydemokrata gondolkodás alapja az ember teremtett volta. A könyv másik sajátossága az a felelősség, amit szerzője a magyar nép iránt érez a távolból is - tette hozzá Hölvényi György.

Petrás Éva történész, a könyv szerkesztője ismertette: Kovrig Béla Katolikus demokratikus és szociális reformmozgalmak Magyarországon című könyvét már amerikai állampolgárként, a Marquette Egyetem szociológiaprofesszoraként írta az 1950-es évek második felétől 1961-ig. Műve a magyar katolikus politizálás panorámaképe. Eszmetörténeti, politikatörténeti és szociológiai megközelítések váltogatott alkalmazásával, nemzedéki tagolásban, Széchenyi István munkásságától indulva saját koráig mutatja be és értékeli a katolikus politikai gondolkodás fejődését Magyarországon.

A könyv utószava szerint Kovrig Béla 1990-ban született Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált állam- és jogtudományokból. 1923-tól Bethlen István miniszterelnök személyi titkára volt, 1927-től a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársaként dolgozott. Részt vett az 1928. évi öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény kidolgozásában.

1938-ban Imrédy Béla miniszterelnök felkérte a Miniszterelnökség akkor alakuló új ügyosztálya, az V. Társadalompolitikai Osztály vezetésére. Teleki Pál miniszterelnöksége idején részt vett a Nemzetpolitikai Szolgálat létrehozásában.

Teleki halála után a kolozsvári egyetem dékánja, majd rektora lett.

Kovrig Béla pályáját maghatározta, hogy katolikus közéleti szereplőként tevékenykedett. Közéleti szerepnek és a katolikus elkötelezettségének köszönhetően kulcsszereplője lett annak az Apor Vilmos győri püspök által 1943 augusztusában összehívott megbeszélésnek, ahol döntöttek a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSZN) létrehozásáról. A KDNP elődjének tekinthető szervezet céljául tűzte ki az ország demokratikus és szociális megújulását a katolikus mozgalmak hozzájárulásával, valamint a "totalitarizmusokkal szembeni fellépést".

A KSZN világi vezetőjeként küzdött a szélsőjobboldal előretörése ellen és részt vett az antifasiszta ellenállásban.

Az alakuló KDNP-nek nem kívánt elnöke lenni, mert a háború után már nem akart részt venni a politikai életben.

1945-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott, majd a Műszaki Egyetemen, később az Agrártudományi Egyetemen, 1947-től az Egri Érseki Jogakadémián oktatott.

Korábbi politikai szerepvállalása miatt 1948-ban emigrálni kényszerült, 1949-től 1962-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Egyesült Államokbeli Milwaukee-ban élt és az ottani egyetemen tanított.  

MTI
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • 50 éve lépett az első ember a Holdra
    Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
MTI Hírfelhasználó