Orbán: Weberék elbuktak, a magyar emberek nem akarták őket
Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak Brüsszelben.
2019. június 21. 15:28

A kormányfő a csütörtökön kezdődött EU-csúcsról szólva kiemelte: „jelentős lépéseket tettünk”.

Emlékeztetett: Magyarországon nagy támogatást kaptak, az 53 százalék „példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs”. Ezért komoly vállalásokat is tett: azt mondta, hogy ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják – idézte fel.

Hozzátette: azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki „ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak”.

Hangsúlyozta: „ezt a két vállalást a tegnapi napig” sikeresen teljesítette, mert „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”, és a két követelmény közül egyiknek sem feleltek meg, „távozásuk jó hír Magyarország számára”.

Arra a kérdésre, hogy a visegrádi országoknak (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) van-e esélyük fontos uniós posztra, a miniszterelnök úgy válaszolt, „igen, jó esélyünk van rá”. A V4-eknek minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van, és jó esélyünk van arra, hogy az egyeztetéseken kellő súllyal tudjuk képviselni a visegrádi csoportot – mondta.

Orbán Viktor kifejtette: a V4-eknek vannak javaslatai, „ezek konkrét nevek”, és ezek mind jók Magyarország és Közép-Európa számára. „A nevek kimondásával azért kell ügyesen bánni”, mert van, akinek növeli és van, akinek csökkenti az esélyeit a neve elhangzása – magyarázta. Hozzátette: az ütemezésnek, a diszkréciónak, a megfelelő időpontban való előretörésnek megvan a maga logikája.

Hangsúlyozta: az biztos, hogy a hét közepén a V4-ek személyesen is találkoznak, hogy „az utolsó egyeztetéseket is elvégezzük”. Aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit. Az esélyek jók, „vannak jó jelöltjeink, szerintem be is fognak futni” – fogalmazott.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai. 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – „pénzünk is van hozzá” -, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta.

Hozzáfűzte: úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy „a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért.”

Közölte: a javaslat az volt, hogy most menjenek tovább, és 2050-re is tegyenek vállalásokat. A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk – mondta. „Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – fűzte hozzá.

Úgy látja, ha lesz pénz, ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk. „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk” – jelentette ki.

Orbán Viktor kitért arra: volt egy vita a klímacélokkal kapcsolatban a nukleáris energiáról. A magyar álláspont világos: „ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára” – mutatott rá. Hozzátette: ezt egy-két ország vitatja, de kisebbségben vannak.

Mint mondta, ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert „Paks nélkül nincs alacsony rezsi” – tette hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és „ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő”. Olyan megoldás kell, hogy klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is, ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell – mondta.

MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
  • Vidnyánszky, a „román”
    A DK-szimpatizánsok keménymagja egyenesen Romániába zavarnák „vissza” a Beregszászról származó művészt.
  • Trianon 100 kompozíció a debreceni virágkarneválon
    Bár a járványhelyzet miatt elmarad a virágkocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása augusztus 20-án Debrecenben, az 51. virágkarnevált megtartják: tíz színpompás virágkompozíciót tekinthetnek meg majd az érdeklődők a főtéren, a táncosok pedig a város különböző pontjain mutatkoznak be - jelentették be a szervezők csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a készülő virágkocsikat is.
MTI Hírfelhasználó