A Nyugat önként és dalolva lépett az orwelli világba
Óriási sikert aratott Puszt Tibor Szkíta Aranyszarvas-díjas filmművész új alkotása.
2019. június 28. 08:26

A Lajos Fábián megöletése című kisjátékfilm óriási sikert arattott, az alkotást a Magyar Filmakadémia pesti Király Klubjában mutatták be szakmai közönség előtt - írja a sajtó. Puszt Tibor Szkíta Aranyszarvas-díjas rendezőnek tett föl kérdéseket a Gondola.

- Mester, filmje Páskándi Géza novellája alapján készült. Eszerint a pártállam emberekre gyakorolt nyomását óhajtotta kifejezni. Ám a filmben megjelenik a zsebtelefon is. Hogyan alakítja át ez a mozzanat a film üzenetét, sugalmazását?

- A diktatúrák mindig a társadalomban beépített bűntudatra épülnek. Amikor megjelenik a zsebtelefon, érzékelteti, hogy új gondolatdiktatúrák kiépülését éljük át, eszerint most például ha nem mész el a pride-felvonulásra, akkor annak szervezői szerint nem vagy demokrata. A film egy figyelmeztetés: a demokrácia csak akkor él, ha bátrak vagyunk, és merjük vállalni hitünket.

- A hatósági bűntudatkeltés tragikomédiáját mutatják be a kiváló színészi produkciók, a felejthetetlen élményt adó Rátóti Zoltán, a hiteles alakmegformálással előálló Vass György, és az "örök ávós tisztet" megelevenítő Nagy Márk. A forgatás alatt mit tapasztalt, a színművészek mennyire élvezték a feladatot?

- A rövid ötnapos forgatás miatt, fegyelmezett és felkészült munkájuk nélkül nagyon nehéz lett volna elkészíteni ezt a filmet. Köszönettel tartozom nekik, mert tehetségük és remek alakításuk nélkül nehéz lett volna sikeresen leforgatni a történetet. Úgy éreztem, őket is megfogta Páskándi szelleme, és tehetségük hitelesítette a történetet. Ki kell emelnem Schwindl Endre operatőr remek munkáját, és köszönettel tartozom a stábnak is.

 - A film hátborzongatóan idézi fel a mindenkori hatósági csököttséget, az állampolgár fokozódó önmarcangolását, a „Mi mindent tudunk, ne titkoljanak el semmit” fenyegetés időtállóságát. Látva a nyugat-európai mai sajtócenzúrát, a véleménynyilvánítás szabadságának Berlin és Párizs által történő megsértését, a nyugat-európai gondolatrendőrség terrorját, elképzelhető-e, hogy a Lajos Fábián megöletése a Lajtán túl is bármikor lejátszódhat a valóságban?

- Ez már a létező valóság. Bűntudat az egykori gyarmatosításért, a kereszténységért, a létezésért, a normalitásért, mindenért. A múltat töröljük el, éljen és virágozzék a nyílt társadalom eszméje. Ott már kiépült az új diktatúra, mivel ilyen tapasztalatuk nincs, így észre se vették, mi történik velük. Önként és dalolva léptek egy orwelli világba. A mai diktatúrák furcsábbak és alattomosabbak, mint a régi, mert teljesen úgy épülnek fel, hogy folyamatosan a gondolataidat próbálják befolyásolni, úgy, mint a filmben a rendőr, de valóságban a hátteret az internet adja. Ő a világunk gondolat rendőrsége. Nekem folyamatosan Ray Bradbury regényéből készült Fahrenheit 451 című film jut eszembe. Az 1966-ban készült alkotás, ma szinte a valóság.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Ma miért kell fölfedeztetnünk fiataljainkkal a magyar művészet azon alkotásait, amelyek – mint Páskándi Géza művei – a pártállam évtizedeiben keletkeztek, és remekművekké lettek?

- Szerintem az kulturális hagyomány, amellyel fenntartjuk a múlt alkotásainak érvényességét, sokat segít nekünk a világ megértésében. Ez segít nekünk, hogy elkerüljük a csapdákat, hogy mindig megharcoljunk szabadságunkért. Minden jó és igaz alkotó gondolata megmutatja azt a tükröt a múltból, amely segít a jelenben: Jókaitól Páskándiig. És nekünk, a mában élőknek észre kell vennünk, mit üzen a múlt. Ez segít abban, hogy észrevegyük – mondjuk – az örökké lopakodó diktatúrát.

Címkép: Puszt Tibor, Vass György és Rátóti Zoltán a forgatás közben.

Puszt Tibor a Szkíta Aranyszarvas-díj átvételekor 2018 márciusában. Mögötte ifjabb Tóth György rádiós újságíró.
Kurucz Sándor felvétele

gondola
MTI Hírfelhasználó