Nagy árat fizettek a tiszteletlenségért
Nem lehet büntetlenül semmibe venni a nemzeteket
Orbán Viktor nagy győzelmet aratott, amikor eldőlt, nem a korábbi csúcsjelöltek, hanem Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság következő elnöke. A kormányfő sikerét nem tudták megakadályozni sem liberális európai ellenfelei, sem pedig a hazai ellenzéki média. A miniszterelnök évekkel ezelőtt meghirdette a kölcsönös tiszteleten alapuló magyar európai és külpolitikát, amelynek mostanra beértek az eredményei.
2019. július 4. 10:26

Az elmúlt napokban Brüsszel kemény alkudozások helyszíne volt, ahol a következő öt év irányvonaláról, valamint arról született döntés, hogy kik kerüljenek a csúcspozíciókba, és reprezentálják az öreg kontinenst Európa- és a világszerte. A számos jelölt és elképzelés közül végül Orbán Viktor miniszterelnök és a V4-ek által is támogatott aspiránsok kerültek ki győztesen.

Zavarban az ellenzék
A csúcsvezetők kiválasztásáról szóló tudósításaiban a balliberális sajtó gyakran kivetítette a valóságra a vágyait, és azt sulykolta, hogy „Magyarország és Orbán Viktor elszigetelődött”, valamint hogy „Orbánnak nincs befolyása a néppárti politikára”. Ehhez képest nagy lehetett a meglepetés kedden, amikor kiderült, hogy a V4 jelöltje, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság (EB) vezetője, de például az Európai Tanács élére is Charles Michel kerülhet. Róla már korábban jelezték a visegrádi országok, hogy akár a bizottsági elnöki poszton is szívesen látnák.

Amikor Martin Schulz és Manfred Weber is kimondta, hogy a jelenlegi helyzet Orbán Viktor győzelmét jelenti, a vágyvezérelt ellenzéki sajtó még akkor is tagadni próbált, a HVG jövőbe látó publicistái egyenesen azt írták: „Orbán a gyors győzelemért beáldozta öt év stratégiai védvonalát.” A valóságban viszont megint az történt, amit a magyar miniszterelnök előre közölt.

A tiszteletre építve
Az elmúlt években a magyar kormány európai és külpolitikáját a kölcsönös tisztelet elve határozta meg, amelyet megkövetelt magának, és amelyet megadott szövetségeseinek is.

– Elvárjuk a magyaroknak járó tiszteletet, és felhívjuk a brüsszeli bürokraták figyelmét, hogy amíg ők hazánkkal vannak elfoglalva, addig Magyarország védi az illegális bevándorlással szemben az Euró­pai Unió határát – nyilatkozta a bevándorlási válság idején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Orbán Viktor a kölcsönös megbecsülésre alapozta külpolitikáját Fotó: Reuters

Orbán Viktor miniszterelnök is több alkalommal beszélt arról, hogy Magyarországot, a magyarokat, de az unió többi nemzetét sem lehet semmibe venni, Brüsszelnek meg kell hallgatni az embereket.

– Olyan vezetőket tudunk csak támogatni Közép-Európán kívülről, akik tisztelik Közép-Európát, nem néznek le bennünket – mondta június közepén a magyar miniszterelnök arról, hogy milyen szempontok fogják vezérelni a V4-et és Magyarországot a legfontosabb európai tisztségviselők kiválasztásánál. De a kormányfő már évekkel ezelőtt világossá tette azt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, hogy a magyarok szeretik az Euró­pai Uniót, de ki nem állhatják annak most leváltott vezetését, akik sértegetik a tagállamokat és visszaélnek a hatalmukkal.

Brüsszelben is beszélt erről, például 2017-ben, akkor még bízva abban, hogy az uniós vezetők előbb-utóbb megértik, a kölcsönös tiszteletre építő párbeszéd nem csak magyar érdek.

„Számos félreértést tisztáztunk, és el tudtuk mondani Juncker úrnak, hogy több tiszteletet szeretnénk kapni a közép-európai államok polgárainak, közöttük a magyaroknak is” – fogalmazott akkor Orbán Viktor egy csúcstalálkozó után. Ismert egyébként, hogy a Magyarországgal szembeni tiszteletlenségnek sokféle megnyilvánulási formája volt, egyesek csak pocskondiázták hazánkat, mások pedig ezt zsarolással tetézték. Erre mondta azt Orbán Viktor 2015-ben, hogy „ez nem európai viselkedés, ezen az alapon nem fogunk tudni megegyezni”.

Nem tanultak a hibákból
Az európai liberális elit azonban nem fogadta meg Orbán Viktor tanácsát. Többen, például Manfred Weber, Frans Timmermans, Martin Schulz és Werner Faymann, kitartóan bírálták, fenyegették az elmúlt években a magyar kormányt, mára azonban elbuktak.

Emlékezetes, hogy március végén a ZDF német televíziónak adott interjújában Manfred Weber, aki az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt, azt nyilatkozta: inkább nem vállalná az EB elnöki tisztségét, ha azt csak a Fidesz szavazataival tudná megszerezni. A helyzet úgy hozta, hogy Weber sem a Fidesz szavazataival, sem anélkül nem lett bizottsági elnök.

Hivatalosan csak kedden bukott el, de már hetek óta tényként kezelte mindenki, hogy a politikus, aki még májusban is arról beszélt, hogy Magyarország rossz irányba tart, nem kerül az EB elnöki székébe.

A tisztségéért folytatott küzdelemben alulmaradt Frans Timmermans, az EB távozó alelnöke is, aki – mint ismert – februárban részt vett az MSZP kongresszusán, majd május 18-án beszédet mondott a szocialisták kampányzáróján. Azt nem tudni, hogy a politikus szerepvállalása mennyit „segített” a történelmi vereséget szenvedő MSZP-n, az azonban biztos, amikor még ereje teljében érezte magát, többek között azt állította, hogy a Fidesz és Orbán Viktor történelmi kockázatot jelent Magyarországnak és Európának. Beszélt arról is, hogy a magyar kormányfő hazánkat ki akarja vinni Európa szívéből.

Dicstelen véget ért a Magyarországot szintén előszeretettel támadó szociáldemokrata Martin Schulz politikai pályafutása is, aki 2017 elején lemondott az EP-elnöki tisztségéről, hogy Angela Merkel kihívójaként megméresse magát a német szövetségi választáson. Pártjával együtt azonban csúnyán leszerepelt, és emiatt az SPD éléről is távoznia kellett. A politikussal végül az a csúfság is megesett, hogy párttársai nyomására a kormány tagja sem lehetett.

Schulz, amíg pozíciójából fakadóan tehette, sokszor bírálta a magyar kormányt és a miniszterelnököt, elsősorban a migráció kérdésében. Orbán Viktort kompromisszumok nélküli politikusnak, a magyar kormány kvótarendszerről szóló népszavazási kezdeményezését pedig aljasnak és abszurdnak nevezte.

Ezek után nehéz lehetett a pozí­cióit vesztett Schulznak kimondania: Orbán Viktor győzelme, hogy Ursula von der Leyen lehet az EB elnöke.

Megbukott korábban a Magyarországot támadó Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellár is, aki 2016. május 9-én jelentette be lemondását, mivel pártja nagy vereséget szenvedett a 2016-os elnökválasztáson.

Emlékezetes, Faymann még 2015. szeptember első felében, amikor naponta több ezer illegális bevándorló özönlött Magyarországra, Orbán Viktor tevékenységét a nácik fajelméletével hasonlította össze. A betelepítési kvóták ­ellenzőit, hazánkat és a visegrádi országokat pedig az uniós források megvonásával fenyegette.

magyarnemzet.hu
  • Szijjártó: A migrációt egyféleképpen lehet megállítani
    Az Afrikából kiinduló tömeges migrációs hullámokat a jövőben csak úgy lehet megelőzni, ha kellő fejlesztési támogatást biztosítanak az afrikai országoknak, hogy azok helyben tudják tartani lakosaikat – közölte Szijjártó Péter.
  • 2021-ben lehet egyszámjegyű az szja
    Magyarország fejlődik a leggyorsabban az unióban - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek. A hétfői lapszámban megjelent interjúban Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány már hozzálátott a második gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozásához, az új intézkedésekről a jövő év első felében születhet döntés.
  • Újabb rasszista botrány Romániában
    A spanyolok elleni Eb-selejtező után a Svédországgal szembeni, kulcsfontosságú mérkőzés is rasszista őrjöngésbe torkollott, ezúttal egy színes bőrű svéd csatárt találtak meg.
MTI Hírfelhasználó