Ungár Péter leülhet, elégtelen!
Paks II megépítésének zöldpárti ellenzői még mindig ott tartanak, hogy az atomerőmű helyett a házakat kellene szigetelni, és szereljen mindenki a háztetőre napelemet.
2019. július 8. 00:17

A Paks II atomerőmű építésének zöldpárti ellenzői még mindig ott tartanak, hogy az atomerőmű helyett a házakat kellene szigetelni, és szereljen mindenki a háztetőre napelemet, mert ezzel meg is van oldva az ország villamosenergia-ellátása. Mondhatnánk, hogy Ungár Péternek és társainak agyára ment a meleg, bár nekik végül is mindegy, hogy tél van vagy nyár. Még mindig nem tanulták meg a leckét.

Az uniós választási kampányban az ellenzék egy része Jávor Benedekkel és a mára mikroszkopikus méretűre zsugorodott zöldpárttal, az LMP-vel a Paks II projektet támadva próbált szavazatokat szerezni. A hazai választópolgárok ugyanakkor újra bebizonyították, nem vevők erre a zöld maszlagra, hiszen már Mari néni is pontosan tudja, hogy a két új paksi blokk nélkül nem lehet a rezsit alacsonyan tartani, és ha nem akarja, hogy az unokái szenvedjenek az elviselhetetlenül szélsőségessé váló nyaraktól, akkor be kell látnia, hogy atom nélkül ez egyszerűen nem megy.

Az immár az EP-pikszisből kiesett Jávor Benedek sokéves brüsszeli aknamunkája sem segített. A két éve lezárult uniós vizsgálatok is alátámasztották, hogy a Paks II projekt javítja Magyarország és az unió ellátásbiztonságát, segíti az EU klímavédelmi célkitűzéseinek teljesítését, a fogyasztóknak megfizethető energiaárakat biztosít, és a két új, VVER–1200 típusú orosz blokk teljesíti a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is. Mi több, az Európai Bizottság azt is megerősítette, hogy az új blokkok megtérülnek, és kiderült az is, hogy Magyarországnak igenis jogában állt közvetlenül szerződést kötnie Oroszországgal.

Június 20-án kezdetét vette a Paks II atomerőmű területén az első felvonulási épületek kivitelezése. Ez fontos mérföldkő, hiszen mostantól folyamatos lesz a munka egészen addig, amíg el nem készül Paks II. Világos, hogy a két új blokk nélkül nem lehet teljesíteni a klímavédelmi célkitűzéseket, garantálni az ellátásbiztonságot, valamint olcsó villamos energiával ellátni a hazai lakossági és az ipari fogyasztókat. Nemzeti érdekünk, hogy a projekt a lehető legbiztonságosabb módon és mielőbb megépüljön, hiszen a Paks II által megtermelt áramra már most is nagy szükség lenne. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy egyes időszakokban bőven ötven százalék fölé ugrik az ország áramimportja.

Az importkitettség súlyosan veszélyezteti az ellátás-, sőt a nemzetbiztonságot is. Nézzünk néhány sokkoló adatot! Május 30-án a kora reggeli órákban volt olyan időszak, amikor a fogyasztókat csak rendkívül magas, több mint ötvennyolc százaléknyi import segítségével lehetett ellátni, de megtörtént az is, hogy az import elérte a 3200 megawattot, miközben a Paks II atomerőmű beépített kapacitása „csak” 2400 megawatt lesz. A fogyasztás folyamatosan növekszik, a hazai erőműpark beépített kapacitása viszont folyamatosan csökken. Paks II mellett további erőműveket is kell építeni a jövőbeli importrészarány minimalizálásáért. Ez nemzeti érdek.

Ma a klímaváltozás a legnagyobb fenyegetés az emberiség számára, hiszen hatásait már a saját bőrünkön érezhetjük. Ennek mérséklése érdekében az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazására van szükség a fosszilis részarány radikális csökkentése mellett. Az atomenergia ellenzői fordítva ülnek a lovon, mert bár a klímavédelem fontosságát hangsúlyozzák, ugyanakkor elhallgatják a világban zajló valós folyamatokat. Bizonyára nagyon boldog a gáz- és szénlobbi, amiért a megújulók érdekében az atomenergia ellen próbálják hangolni a közvéleményt, hiszen miközben a szavak szintjén „tiszta” Európáról beszélnek, valójában a szén- és gázalapú termelőkapacitások rendszerben tartását segítik elő. Ha a globális klímavédelmi célokat tartanák prioritásnak, akkor nem a klímabarát atomerőműveket kellene támadniuk, hanem a klímaváltozás hatásait erősítő szennyező technológiákat, például a szénerőműveket. Ne feszegessük, hogy a korlátoltság vagy valami más ennek az oka.

Paks II hazai ellenzői arról is mélyen hallgatnak, hogy egyre több ország és szakmai szervezet mondja ki: atomerőművek nélkül esély sincs a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági célok teljesítésére. Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter is utalt erre, amikor a Vogtle Electric Generating Plant amerikai atomerőmű telephelyére látogatott, ahol egyértelművé tette: az erős nukleáris iparág Amerikában is a megbízhatóan működő villamosenergia-rendszer alapvető része, amely Amerika ellátásbiztonsága mellett közvetve a nemzetbiztonságot is erősíti. Az amerikai Georgia államban épülő Vogtle 3–4. atomerőművi blokk pedig évente tízmillió tonna szén-dioxid kibocsátását fogja megspórolni.

Az Amerikában épülő két új blokkról jutott eszembe az a „hiteles” cikk, amelyet nemrégiben olvastam. Az írás a „grúziai” Vogtle 3 és 4 reaktorokat hozta fel példának. Ja, hogy Grúziának nincs is atomerőműve? Végül is az Egyesült Államok egyik tagállamát is Georgiának hívják, ahol az érintett blokkok találhatók. Kicsire meg nem adunk! Egy másik cikk a „hamburgi erdő” kiirtásáról vizionált – valójában a környezetvédők által körömszakadtukig védett hambachi erdőről volt szó, a két hely között mintegy 400 kilométer a távolság.

A klímavédelemről egy némileg hitelesebb forrás, a The New York Times is közölt nemrég cikket. Az amerikai lap szerint az atomerőművek bővítése a leggyorsabb mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a gazdaság szén-dioxid-mentesítésére. Emellett a The Wall Street Journal is leszögezi, hogy ha komolyan gondoljuk a klímavédelmi célok elérését, akkor meg kell őrizni a lap által létfontosságúnak nevezett atomerőműveket. Legutóbb pedig az elfogultsággal végképp nem vádolható Nemzetközi Energiaügynökség mutatott rá arra, hogy új atomerőművi blokkok építésének elmaradása miatt meredeken csökkenhet a globális beépített nukleáris kapacitás, ez pedig veszélybe sodorhatja a globális ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését.

Aki esetleg szeretné kipróbálni, mit jelentene a való világban Ungár Péter és társainak javaslata Paks II mellőzéséről, nem kell mást tennie, mint a jól szigetelt házában naponta más-más időszakokban nyolc órára lekapcsolni az összes villamosenergia-fogyasztót. Ha épp esti időszakra esik a nyolc óra, akkor elő lehet venni a gyertyákat is. A Paksi Atomerőmű (és majd annak utódja) termeli meg ugyanis az itthon elfogyasztott villanyáram több mint egyharmadát.

Aki tudja nélkülözni napi nyolc órában a hűtőgépét, a számítógépét és az összes többi elektromos eszközét, estleg szeretne háromszor annyit fizetni az akadozó ellátásért, tegye fel a kezét! Van még kérdés? Ungár Péter leülhet. Elégtelen.

Hárfás Zsolt

A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök

Magyar Nemzet
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Stadionavató - Uruguayi győzelem a nyitányon
    Hivatalosan is átadták a Puskás Arénát péntek este, a Magyarország-Uruguay barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt. Válogatottunk 2:1-es vereséget szenvedett Uruguay együttesétől.
  • Orbán: tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot
    A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkára.
  • Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává
    Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.
MTI Hírfelhasználó