A XXXV. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok hazánk legrangosabb, és méreteit tekintve is legnagyobb középkori fesztiválja, mely minden év júliusának második hétvégéjén kerül sorra. Az idén július 12-én, pénteken nyit a középkort idéző seregszemle. Cseke Lászlónak, a Szent György Lovagrend kancellárjának tett föl kérdéseket a Gondola.
2019. július 11. 11:13

- Kancellár úr, az idei, immár 35. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon 1000-nél is többen érkeznek Olaszországból, Lengyelországból, Szlovéniából, Németországból, Csehországból, Szerbiából és persze hazánkból is a kosztümös lovagok, zenészek, mutatványosok, táncosok, íjászok – a korszak reprezentánsai, hogy három napon át a középkor bűvöletében fogadják az idelátogató nagyérdeműt. Hogyan sikerült kialakítani azt a profizmust, amely a több mint ezer szereplőt európai szinten fogadja.

- Hatalmas munkával. Minthogy a Palotajátékok az 1335-ös, Károly Róbert által összehívott királytalálkozót idézi, már a harmadik alkalommal, 1988-ban itt voltak a cseh és a lengyel szereplők. Ők szinte hazajöttek, azóta is itthon érzik magukat. Az olasz és a német, majd a szerb lovagok is megszerették ezt a helyet, ezt a rendezvényt, mert itt jól tapasztalhatjuk: létezik és hat a közép-európai kultúra. Mindennek megszervezésére Visegrád ereje kevés, hiszen 1800 lelkes településről van szó, a kosztümös szereplők és kísérőik nagyjából ugyanennyien vannak. Ezért azt a gyakorlatot vezettük be, hogy mi, visegrádi lovagok is ellátogatunk a meghívott csapatok rendezvényére, azaz cserealapon történik a hagyományőrzés. Ez visegrádi specialitás, máshol hasonlót nem láttunk. A közös munka eredményeképp a fiatalok belenőttek ebbe a feladatba: májustól szeptemberig minden hétvégén utazunk: péntek éjszaka indulunk, vasárnap éjjel érkezünk. Óriási barátságok alakultak ki, ide tényleg szívesen jönnek minden országból, hiszen gyönyörű a táj, és a kulturális környezet is lenyűgöző. Az idén itt van a Történelmi Játékok Nemzetközi Szövetségének spanyol elnöke, már megérkezett, velünk lesz a hétvégén, újságírókkal, mert filmet forgatnak a Palotajátékokról. Itt van testvérvárosunk, Parajd polgármestere, a város diákjai itt nyaralnak, őket is meglátogatja, együtt csodálják meg a rendezvényt. És itt vannak a replikátorok: egy Brüsszelben megnyert pályázat révén ők megtanulják, hogyan kell történelmi találkozót szervezni, lebonyolítani. A mi tapasztalatainkat használják föl Európa más térségeiben.

- A lovagi tornák kifejezetten férfias mintát mutatnak. Hogyan gyakorol ez vonzerőt a mostani gender őrületben?

- A normális családok normális gyerekeket nevelnek, és őket ez az érték érdekli. Ugyanakkor odafigyeltünk arra, hogy a lovagi tornák melletti kulturális kínálatot fejlesszünk az utóbbi években. Azaz nem a tesztoszterontúltengés jellemzi a Palotajátékokat, noha bevételeink a lovagi torna műsorából keletkeznek. Ám kialakult a középkori muzsikát művelő zenekarok valóságos fesztiválja is, Csehországból, Lengyelországból érkeznek hírességek, és koncertet ad a verséneklő Misztrál együttes is, számos más magyar fellépő mellett. A Palotajátékokon az jellemző, hogy a férfiak férfiként, a hölgyek nőként, a gyerekek fiúként vagy lányként viselkednek. Tapasztaljuk ugyanis, hogy a gender őrület ellenére a normális családok vannak többségben, még akkor is, ha a kisebbség igen agresszív. Ahogy a szülők elmesélik: a Palotajátékok utána a fiúk hetekig a kardozást gyakorolják, a lányok pedig udvarhölgynek akarnak öltözni, keresve az otthoni alkalmas ruhadarabokat. A solymászok bemutatói is hatalmas érdeklődést keltenek: a találkozó után keresik őket, hogy tanácsokat kapjanak a ragadozó madarak tartásához.

- A Palotajátékokon megjelenik a borművészet és a konyhaművészet is. Hogyan tudják megnyerni az ország legjobb bormestereit és séfjeit?

- A borászokat Csathó Pál képzőművész toborozza, ő ismeri a teljes hazai borvilágot. A Királyi Borudvarban a legjobb magyar borok kóstolhatók meg, és beszélgetni lehet a legkiválóbb hazai bormesterekkel. A konyhaművészet mögött a Visegrádi Mátyás Király Múzeum áll, ez az intézmény kapcsolatot épít a középkori gasztronómia kutatóival, így a legjobb szakemberek jönnek el. Két év óta kosztümös középkori lakomát is rendezünk, ilyenkor megtelik a Palota, igaz, ezeket az ínyencségeket a mai előírások nem teszik kínálhatóvá a nagyközönségnek, így csak a látvány és az illat kínálja magát. Ám a helyi éttermek a mai előírásoknak megfelelő kínálattal, köztük középkori jellegű ételekkel várják a kulináris élményekre vágyókat a 35. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon, pénteken, szombaton és vasárnap.
 

gondola
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó