Válságüzemmódban vagyunk
Tavaly decemberben az ENSZ migrációs paktumának aláírása nyomán tört ki kormányválság Belgiumban. Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár is a távozó kormánytagok között volt.
2019. július 13. 10:29

A nacionalista Új Flamand Szövetség politikusa lapunknak adott interjúban beszélt a migrációs csomag szerinte kártékony elemeiről, illetve arról, hogy miben különbözik a véleménye a szintén bevándorlási szigort hirdető magyar kormányétól. Francken szerint a menekültkvóta már a jövő héten visszaköszön Brüsszelben. A flamand politikus elmondta azt is: Orbán Viktor kormányfő hátrányból indul, amikor Brüsszel a piros pontokat osztogatja.

– Ön belga menekültügyi és migrációs államtitkárként jókora hírnevet harcolt ki magának Európában. Amennyiben pártja, az Új Flamand Szövetség a jelenleg is alakuló szövetségi kormány részese lesz, visszatér-e a tárca élére?

– Természetesen! Ezt ígértem a szavazóimnak a választási kampányban. Európai és belgiumi keretek között is a migrációval szeretnék foglalkozni. Ez egyben a szakterületem és a szenvedélyem is.

Theo Francken: Nemzetközi bűnbandák állnak a háttérben Fotó: Reuters

– Arra is ígéretet tett, hogy visszatérése után kilépteti Belgiumot az ENSZ migrációs paktumából. Még mindig ez a terv?

– Egyértelmű számomra, hogy a csomag számos kártékony elemet tartalmaz. Ott van például a családegyesítések ügye. Az ENSZ-dokumentum értelmében ezt ösztönöznünk kellene, de hát pontosan látjuk, mi történt Molenbeekben [Brüsszel egyik kerületében], ahol nagyszámú migráns zsúfolódott össze, sok esetben épp a családegyesítés örve alatt. De a hazatelepítések kérdéséről is beszélhetnék. Előírás az is, hogy a hazaküldésre váró családokat nem zárhatjuk el. Utóbbival humanitárius okokból teljes mértékben egyetértek, de látni kell, hogy a gyakorlatban nagyon nehéz ezt kivitelezni. Mit tegyünk, ha ezek a személyek egész egyszerűen nem akarnak önként elmenni, és felrúgják a szabályainkat? A törvények a migráns családokra is vonatkoznak. Harmadszor pedig: az ENSZ-paktum azt is előirányozza, hogy a világszervezet kétévente ellenőrizheti az intézkedéseinket. Az én irányításom alatt a tárca ebbe biztosan nem fog belemenni.

– Az sem akadály, hogy Charles Michel ügyvezető belga miniszterelnök tavaly decemberben aláírta a dokumentumot?

– Nem, hiszen a csomagban feltüntetettekhez képest már teljesen másképp gondolkozunk a migrációról. Hangsúlyozom, nem vagyok bevándorlásellenes. Az égvilágon semmi bajom azokkal, akik jogszerűen tartózkodnak Belgiumban. Ha viszont egy nigériai úgy dönt, hogy Brüsszelben szeretne meggazdagodni, és elhagyja az egyébként teljesen biztonságos országát, azt már nem hagyhatom szó nélkül. Szerintem az ausztrál bevándorlási szigort kellene követnünk, és egész egyszerűen örökre kitiltani azokat, akik határok megsértésével próbálnak a területünkre lépni, legyen szó az Olaszországba vezető tengeri útról vagy a szerb–magyar határról. Egy másik fontos feltétel, hogy minden egyes mozzanatot az emberi jogok tiszteletben tartásával hajtsunk végre.

– Róma sem sérti az emberi jogokat, és meglehetősen hangos kritikusa a migrációnak. A civil szervezetek, az NGO-k mégsem hagynak fel a menedékkérők Európába hozatalával.

– Az NGO-k kimenthetik az embereket, ennek semmi akadálya, de vigyék őket olyan biztonságos észak-afrikai országokba, mint például Tunézia. Őrület, ami a Földközi-tengeren folyik. Miért tennél meg száz mérföldet egy csónakban, ha a konfliktusoktól mentes Tunézia ott fekszik tíz mérföldre? Nem szabad naivnak lennünk, teljesen nyilvánvaló: nem a Juszufok és Abdullahok állnak a történések hátterében, hanem a minél nagyobb profitra vágyó nemzetközi bűnbandák. Az Interpol jelentéseiben ez szóról szóra szerepel. Azt hiszem, Matteo Salviniék megválasztásával jó irányt vettek a dolgok Rómában. Basta cosí, elég volt! – ez az olasz üzenet.

– És mi a helyzet Belgiumban? Mi történt azóta, hogy ön tavaly decemberben lemondott?

– Egészen az ENSZ-paktum aláírásáig jól működött az általam bevezetett kvóta, ami napi ötven főben maximálta a menekültregisztrációt. A marrákesi konferencia után ezt viszont hatályon kívül helyezték. Ha visszatérek, mindenképp gondoskodni fogok a visszaállításáról. Rengetegen érkeznek hozzánk El Salvadorból és Venezuelából. Értetlenül állok a jelenség előtt, hiszen csupa olyan személyről van szó, akik egyébként vízummentesen utaznak Spanyolországba. Szóval a közeljövőben tárgyalnunk kell Madriddal is. Összességében annyira sok a menekültügyi szabálysértés, hogy folyamatosan válságüzemmódban vagyunk. A parlamenti választások alkalmával viszont bebizonyosodott, hogy Flandria polgárai a jobboldali politikai irányvonalat, a minél több biztonságot és minél kevesebb migrációt preferálják. Nekünk pedig ennek szellemében kell cselekednünk.

– Vallónia ugyanakkor magabiztosan balra szavazott májusban. Ön emiatt támogatja a belga konföderáció ötletét?

– Egészen nyilvánvaló, hogy konföderációként kellene tovább működnünk. Képzelje el például, Flandria börtönöket szeretne építeni, viszont Vallónia a bűnmegelőzésre használná ugyanazt a pénzösszeget. Most ott tartunk, hogy nincsenek börtöneink, és a prevenció sem működik. A jelenlegi a lehető legrosszabb forgatókönyv. Olyan, mintha folyamatosan világok ütköznének össze.

– Ön a bevándorlási szigor egyik európai arca, mégis bírálta az Orbán-kormány politikáját. Pontosan mivel nem ért egyet?

– Korábban a belügyminiszterüknek, Pintér Sándornak is elmondtam: minden tiszteletem Magyarországé, mert a menekültválság kezdetén egyedül önök tartották magukat az uniós kötelezettségeikhez. Kerítést építettek, így védték a külső határokat. Jártam is ott, jól megnéztem magamnak a déli határzárat. Sok pletykát hallani viszont az ott elkövetett emberi jogi sértésekről. Nem tudom, hogy ezek igazak-e, de én mindig és minden fórumon hangsúlyozom, hogy a bevándorlási szigort kizárólag az emberi méltóság tiszteletben tartásával lehet megvalósítani. A kerítést magát viszont sosem bíráltam. Azzal is teljes mértékig tisztában vagyok, hogy a miniszterelnökük hátrányból indul, amikor Brüsszel a piros pontokat osztogatja.

– Ha jól tudom, inkább a kvótakérdésben különbözött össze a magyar kormánnyal.

– Közel három éven keresztül tárgyaltuk a kötelező betelepítések ügyét Brüsszelben. Szinte minden alkalommal elhangzott, hogy Európa egy nagy ház, és ha vendégeink érkeznek, valamennyi szobában el kell szállásolnunk őket. A Belgium, az Olaszország és a Magyarország feliratú szobában is. Tudom, hogy önök népszavazást tartottak a kvótakérdésben. Én viszont a saját választóimnak magyarázom meg nehezen azt, hogy alapító államként és uniós székhelyként miért ölünk annyi pénzt és energiát az EU-ba – köztük Kelet-Európába –, ha később szarban maradunk. Bocsánat a kifejezésért, de ez a véleményem. Én is a fejemet fogtam, amikor a „Wir schaffen das” (megcsináljuk) mondat elhangzott Merkel asszony szájából. Majd merényleteket hajtottak végre ellenünk Brüsszelben. Higgye el, jól jött volna a segítség.

Razzia Molenbeekben. Késő bánat a nagyvonalú bevándorláspolitika után Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

– Ma támogatná a kötelező betelepítés tervét? Mit gondol, az végleg lekerült a napirendről?

– Olyannyira lekerült, hogy a jövő héten tárgyalunk róla. Olaszország és Málta épp a földközi-tengeri helyzet és az NGO-k miatt kérte, hogy az EU tanácsa vegye napirendre a kérdést. A magam részéről már nem támogatom a kvótát, sokkal inkább vagyok érdekelt az európai menekültügyi rendszer teljes reformjában. A 2015-ös válság bármikor megismétlődhet, ha nem végezzük el alaposan a házi feladatot.

– Nem ezt a célt szolgálná az uniós tisztújítás? Hogy az EU új vezetése segítsen megoldani a vitás kérdéseket, illetve megszüntesse a fennálló bizalomhiányt?

– Meglátjuk, mire lesz képes Ursula von der Leyen. Számomra ugyanakkor cseppet sem biztató, hogy Frans Timmermans is ott ül majd a bizottság alelnöki székében. Ő a nyitott határok megszállottja. Charles Michelt, az Európai Tanács elnöki székének a várományosát pedig jól ismerem. Dolgoztunk együtt a belga szövetségi kormányban. Keménykezű tud lenni, és a migráció szempontjából is tudja, hogy mit akarunk.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Európai identitás nincs, pedig igény – az lenne rá…
    Bayer Zsolt két állandó közgazdász vendége – Bogár László és Boros Imre – egy tematikus adás keretében az európai identitás kérdését próbálták közérthetően megfogalmazni.
  • A véletlen tervszerűsége
    Az újdonsült veszprémi polgármesterjelöltben könnyű felismerni az ellenzéki ország­gyűlési képviselők vidéki hasonmását, aki tévészékház híján egy zebránál csinált bolondot magából.
  • Új korszak kezdődhet hazánk és Brüsszel kapcsolatában
    Visszafogottságra intett Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen. Egy interjúban a német politikus elmondta, a közép- és kelet-európai országokban sokaknak az az érzésük, hogy az unióban nem fogadják el őket teljesen.
MTI Hírfelhasználó