Hetvenöt éves Rubik Ernő
Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező, a világsikerű bűvös kocka megalkotója.
2019. július 13. 14:32

A háború alatt, 1944-ben született Budapesten. Apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult. Ezután építész tervezőként dolgozott, 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.

Oktatási segédeszközként tervezte meg 1974 tavaszán a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is nagyon szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976. október 28-án RU–158 ügyszámon, „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat.

A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította a világot.

Rubik Ernő Kossuth-díjas építész, a bűvös kocka föltalálója munka közben (Fotó: MTI/Tóth Gyula, 1981)

Töretlen népszerűség

Népszerűsége négy évtized után sem csökkent, változatlanul kihívást jelent a játékosoknak és a matematikusoknak. Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (2018 óta 4,22 másodperc) döntik meg sorra – a lassúsági csúcs 26 év –, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a játékszer titkát. Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét. (A kockának 43 trillió különböző állása lehet.)

Fotó: MTI/Balázs Attila)

Több országban volt 1980-81-ben az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. A kocka bevonult 1981-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe.

Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az …És játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót.

A feltaláló a kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben aRubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.

Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt hozott létre, 1988-ban pedig a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására.

1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990–1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke.

Kitüntetések

Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet és Magyar Örökség-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át.

2010-ben Prima Primissima díjjal, 2012-ben Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el, 2014-ben Budapest díszpolgára lett, és ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet.

Generációkra van hatással a kocka 

A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy kizárólag azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel is járt. A rendszeres tanítást abbahagyta, hogy saját stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépes játékokkal foglalkozzon.

„Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem” – mondta egy interjúban. Egy másikban pedig így vallott: „Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”

Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”. A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg a szereplők magas fokú intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.

Vándorkiállítás indult útjára

Az óbudai Graphisoft parkban térplasztikaként a magyar találékonyságot jelképezi. Néhány éve tervek készültek egy Rubik-múzeum létrehozására is.

A kocka születésének 40. évfordulója alkalmából 2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Rubik-vándorkiállítás indult útjára, amely a tervek szerint hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárja a Földet.

A Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) című kiállítás a műszaki tudományok, a művészet és a dizájn területeinek összekapcsolásával, interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást.

Itthon a magyar kreativitás napján ünnepelték az évfordulót, a Sziget Fesztiválon pedig kiemelt kocka-programsorozatot tartottak.

hirado.hu - MTI
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Európai identitás nincs, pedig igény – az lenne rá…
    Bayer Zsolt két állandó közgazdász vendége – Bogár László és Boros Imre – egy tematikus adás keretében az európai identitás kérdését próbálták közérthetően megfogalmazni.
  • A véletlen tervszerűsége
    Az újdonsült veszprémi polgármesterjelöltben könnyű felismerni az ellenzéki ország­gyűlési képviselők vidéki hasonmását, aki tévészékház híján egy zebránál csinált bolondot magából.
  • Új korszak kezdődhet hazánk és Brüsszel kapcsolatában
    Visszafogottságra intett Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen. Egy interjúban a német politikus elmondta, a közép- és kelet-európai országokban sokaknak az az érzésük, hogy az unióban nem fogadják el őket teljesen.
MTI Hírfelhasználó