Borotvaélen táncol Európa leendő nagyasszonya
Holnap szavaz az Európai Parlament arról, hogy elfogadja-e az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. Az továbbra is kérdéses, hogy a német politikusnak meglesz-e a szükséges támogatása. Míg a liberálisok és a szociáldemokraták a többi közt az uniós értékek betartatásához kötik szavazatukat – utalva például Magyarországra és Lengyelországra –, addig az EU-szkeptikusok épp azt kérik tőle, hogy szálljon le ezekről az országokról.
2019. július 15. 17:54

374 – ennyi voksot kellene összegyűjtenie Ursula von der Leyennek az Európai Parlament (EP) holnapi plenáris szavazásán ahhoz, hogy ő legyen az Európai Bizottság új elnöke. (A 751 fős EP-ből jelenleg négy fő hiányzik, ezért már 374 szavazat is elég az egyszerű többséghez.)

Az Európai Tanács jelöltje borotvaélen táncol, mivel egyes frakciók egységes támogatása továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban megnéztük, mire számíthat az egyes képviselőcsoportoktól.

 

Európai Néppárt: igen

Habár a Néppárt csúcsjelöltje Manfred Weber volt, az ő jelölését mintegy tucatnyi állam- és kormányfő – köztük Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök  –  megtorpedózta. Így a konzervatív pártcsalád kénytelen volt beérni egy kompromisszummal, a szintén német és néppárti Ursula von der Leyennel.

Ezzel együtt a német politikus saját frakciója szavazataira nyilvánvalóan számíthat, ami ideális esetben 182 voksot jelent.

Szociáldemokraták: talán

Jelenleg úgy néz ki, hogy a 154 tagú szociáldemokrata frakció nem fog egységesen szavazni von der Leyenről. A német szociáldemokraták például már kezdettől fogva ellenezték a jelölését, amit a csúcsjelölti rendszer felrúgásának tartanak, a közelmúltban pedig világossá tették,  hogy egységesen nemmel fognak szavazni, és már az alternatíváin gondolkodnak.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyanakkor például az olasz szociáldemokraták megszavazhatják a német politikust. Szerintük von der Leyen szociális kérdésekben és klímavédelem terén nekik tetsző álláspontot képvisel, mégha gazdaságpolitika, migráció és jogállamiság terén még pontosítania is kell a terveit.

Az olasz baloldal azt szeretné, ha az EU a Földközi-tengeren keresztül érkező migránsokat igazságosabban osztaná el a jövőben, valamint határozottan lépne fel az uniós értékeket szerintük megsértő tagállamokkal – elsősorban Magyarországgal és Lengyelországgal – szemben.

Utóbbi követelés az egész szociáldemokrata frakciónál komoly súllyal esik latba: azt akarják, hogy von der Leyen ugyanúgy gyakoroljon nyomást ezekre az országokra, mint ahogy azt a Juncker-bizottság tette.

Liberálisok: talán

A liberálisok (hivatalos nevén Újítsuk meg Európát frakció) szintén világossá tette, hogy a többi közt az uniós értékek és a jogállami keretek betartatását várják el von der Leyentől a támogatásukért cserébe, és szankciókat követelnek az azt megsértő tagállamokkal szemben.

A frakció emellett szigorú klímavédelmi célok kitűzését szeretne, és ahhoz is ragaszkodik, hogy csúcsjelöltjük, Margrethe Vestager olyan alelnöki posztot kapjon az új Európai Bizottságban, amelyhez nagy politikai felelősség és döntési jogkör kapcsolódik.

Az Újítsuk meg Európát képviselőcsoportot a liberális ALDE és Emmanuel francia elnök mozgalmának, az En Marche-nak a képviselői hozták létre, 108 taggal ez az EP harmadik legnagyobb frakciója.

Zöldek: nem

A Zöldek, akik 74 képviselővel a negyedik legnagyobb frakciót alkotják, már múlt héten közölték, hogy nem fogják megszavazni az Európai Tanács jelöltjét.

Ska Keller, a zöldpárti frakció egyik társelnöke szerint von der Leyen nyilatkozatai nem tartalmaznak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogállamiság védelme, sem a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Szerinte a német politikus az egyeztetéseken kitért a kérdéseik elől.

Philippe Lamberts, a Zöldek másik társelnöke pedig azt hangoztatta, hogy a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása az európai választók elárulását jelenti.

EU-szkeptikusok: talán

Az Identitás és Demokrácia (ID) 73 képviselővel a negyedik, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 62 képviselővel az ötödik legnagyobb frakciót alkotják, együttesen pedig már jóval nagyobb erőt képviselnek, mint a liberálisok.

A nemzeti-konzervatív, EU-szkeptikus és/vagy radikális jobboldali képviselők szavazata egyelőre kétséges. A legutolsó hírek szerint az ID még vitázik a kérdésről – ebbe a pártcsaládba tartozik például a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga.

A lengyel kormánypártot, a Jog és Igazságosságot is magába foglaló ECR pedig részben a lengyel és a magyar kormánnyal szembeni bánásmódhoz kötötte a szavazatát, csak éppen ellenkező előjellel, mint tették azt a liberálisok és a szociáldemokraták.

Ha folytatódnak a támadások, ha marad a bánásmód és a kettős mérce, akkor az negatív irányba mozdítja el a támogatásunk kérdését - mondta a Financial Timesnak az ECR egyik szóvivője.

Radikális baloldal: nem  

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal 41 fős frakciója már világossá tette múlt héten, hogy nem fogja megszavazni von der Leyent.

Mint mondták, nem tartják kielégítőnek a terveit, amelyek szerintük nem orvosolnák az EU krónikus problémáit sem a klímaváltozás, sem a társadalmi igazságosság, sem az emberi jogok, sem a szegénység és az egyenlőség felszámolása terén.

Úgy vélik, hogy az Európai Bizottság  új vezetőjének kiválasztásához "valódi demokratikus eljárás" lenne szükséges.

És akkor most mi lesz?

A fentiekből kitűnik, hogy von der Leyennek két esetben lehet meg a többsége:

  • Ha a Néppárt mellett a szociáldemokrata és a liberális frakció képviselői is nagy arányban támogatják.
  • Ha a Néppárt mellett az EU-szkeptikusok és a függetlenek (57 képviselő) is megszavazzák. Mivel utóbbiak egységes támogatása felettébb valószínűtlen, még ebben az esetben is szüksége lenne szociáldemokrata és liberális voksokra.

Az egyértelmű, hogy az Európai Egyesült Államokat pártoló, a Néppárt liberálisabb szárnyához tartozó von der Leyen inkább az első lehetőséget preferálja. A liberálisok és szociáldemokraták voksainak megszerzése érdekében a napokban levélben tett ígéreteket mindkét frakciónak – a többi közt az EP jogköreinek bővítésére és a csúcsjelölti rendszer fejlesztésére.

A német politikus holnap reggel az EP plenáris ülése előtt is ismerteti terveit. A szavazást előreláthatólag este hat órakor tartják.

*******************************************

Beindult Orbánék B terve: kedden jöhet az első siker

Óriási kockázatot vállalna az európai jobbközép, ha a keddi szavazáson átpasszírozná Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnökévé. Egy gyenge vezetőt választhatnak, amit kihasználhat az európai szélsőjobb, amely éppen erre játszik.

Az Európai Parlament június 16-án megválaszthatja az Európai Bizottság új elnökének Ursula von der Leyen német hadügyminisztert. Vagy mégsem. A brüsszeli folyosókon az a szóbeszéd járja, hogy a szavazáson megszerezheti az abszolút többséget, ha be tudja gyűjteni a szélsőjobboldal szavazatait. Ha így lesz, nehéz lesz kideríteni, ki mire szavazott, mivel a voksolás titkos. Egy nappal a döntés előtt úgy tűnik, bármi megtörténhet - írja Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) EU-val foglalkozó publicistája.

Saját pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) azt állítja, teljes mellszélességgel támogatja von der Leyent. Hivatalosan az Emmanuel Macron francia államfő pártjával megerősödött liberálisok, azaz Újítsuk meg Európát (Renew Europe) pártcsalád is mellette áll, ám ez a támogatás egy héttel a szavazás előtt megingott. A Szocialisták és Demokraták megosztottak: a német szociáldemokraták (SPD) egyértelműen elutasítják, másoknak nincs vele bajuk. A zöldek és a radikális baloldal nem támogatja.

Miért bizonytalan?

Látszólag semmi oka annak, hogy a mérsékelt pártok egy része elutasítja von der Leyen megválasztását, mivel - hasonlóan a többi uniós posztra jelölt politikushoz - egyértelműen támogatja az európai integráció megerősítését. Két oka van annak, hogy bizonytalan a sorsa - véli az FT publicistája. Az egyik, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, amely jelöli a posztra, nem konzultált az Európai Parlamenttel a jelöléséről. A másik, hogy úgy tűnik, nem sokat tud az európai ügyekről és nem vázolt fel világos terveket a képviselőknek.

Az SPD a legellenségesebb vele szemben, mivel von der Leyen asszony igazi felső középosztálybeli polgár, nemzetközi műveltséggel és nyilvánvaló akcentus nélkül. Ez az FT cikkírója szerint azt jeleni az SPD nézőpontjából, hogy egy másik bolygóról jött. A jelölt parlamenti meghallgatásai idején egy pamfletet köröztettek róla az európai parlamenti képviselők között, amelynek az volt a címe: "Miért nem megfelelő, ide nem illő jelölt Ursula von der Leyen".

Mi szól mellette?

A megengedőbb szemléletű megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a hadügyminiszter asszonynak tíz napja volt arra, hogy képbe kerüljön a bonyolult EU-s ügyekkel kapcsolatban. Megérdemli, hogy több időt kapjon, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a védelmi terület, amivel eddig foglalkozott, nem tartozik az unió hard core kérdései közé.

Korábbi teljesítménye vegyes. Élharcosa volt annak a harcnak, amelynek célja a női kvóták bevezetése, azaz a nők szerepvállalásának kiterjesztése a politikában, de soha nem épített emellett támogatói bázist a pártjában. Védelmi miniszterként az a legnagyobb hibája, hogy belement a költségcsökkentésekbe. Ennek eredményeként a Bundeswehr Európa egyik leginkább alulfinanszírozott hadseregévé vált.

Miért ne?

Az FT publicistája szerint a mérsékelt pártoknak kétszer is meg kellene gondolniuk, hogy szavazataikkal besegítsék-e az Európai Bizottság elnöki székébe Ursula von der Leyent. Papíron a Néppártnak, a szocialistáknak és a centristáknak 444 szavazatuk van összesen, ami 70 fős többséget biztosít, ám az európai politikában nem lehet egyszerűen összeadni a mandátumaik számát. Számos rebellis lehet a pártjaik és képviselőik között, így sanszos, hogy von der Leyen csak rajtuk kívülről érkező voksokkal mehet át az európai parlamenti szavazáson.

A neve mellett megjelenő X-ekből sokat húzhatnak be magyar, lengyel és olasz nacionalisták, akik csak azért támogatják, mert országuk miniszterelnöke is ezt teszi. A radikális jobboldalnak az az érdeke, hogy az Európai Bizottságnak gyenge elnöke legyen. Milyen lendülettel indíthat a bizottság túlzottdeficit-eljárást az olasz, illetve jogállamiság megsértése miatt eljárást a lengyel és a magyar kormány ellen, ha elnökének a többségéhez szüksége van európai parlamenti képviselőik szavazatára?

Veszélyes játék

Az FT publicistája szerint az európai jobbközép veszélyes játékot játszik von der Leyen támogatásával, ha tudja, hogy a szélsőjobbra is szükség van a támogatásához. A történet vége az lehet, hogy július 16-án meglesz a szükséges támogatás az elnökké választásához, ám ezt követően, a jövőben már nem lesz meg a többség ahhoz, hogy érvényesítse a bizottság politikáját.

Nem szabad alábecsülni a radikális jobboldalt. Az első tervük, hogy olyan sok képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe a májusi európai parlamenti választásokon, hogy blokkolni tudják az EU döntéshozatalát, nem jött be. Van azonban egy B terv is a fiókban, amely arról szól, hogy kihasználva a centrumban lévő politikai erők megosztottságát alkalmi szövetségeket kötve érvényesítik az akaratukat. Az FT cikkírója úgy látja, hogy ez a módszer eddig jobban működött.

Szerinte a mérsékelt pártoknak nem szabadna belesétálniuk ebbe a csapdába. Inkább vállalniuk kellene a zűrzavart, amit azzal okozhatnak, hogy nem szavazzák meg von der Leyent. Az EU-ban ez normális: nehezen születnek a döntések, ami mindig okoz némi felfordulást, majd a politikusok újra nekilátnak megoldani a feladatukat. Az Európai Tanács is találna más jelöltet. Ez a káosz elfogadható árnak látszik azért, hogy elkerüljék a von der Leyen megválasztása nyomán esetleg öt éven át tartó döntésképtelenséget.

(napi.hu)

privatbankar.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • A siker titka, hogy sikerült lejönni az izmus alapú politizálásról
    Azért sikeresek a mai napig a rendszerváltó politikusok Magyarországon, mert nem absztrakt elvek mentén, hanem az ország érdekében politizálnak - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szombaton Balatonszárszón.
  • Kampányrajt - Megszólaltak a pártok
    Az ellenzék teljes összefogásra vonatkozó stratégiája megbukott, hatalmas kudarccal indulnak az önkormányzati választáson, és míg a kormánypártokat az építkezés, addig az ellenzéket háborúskodás, békétlenség, gyűlölet jellemzi - jelentette ki Kósa Lajos.
  • Szent István-napi gondolatok
    Ennek a vitának egy másik része a Szent Istvánt követő Nyugathoz közeledés és a nemzeti önállóság ma is időszerű és gyakran félreértett vagy félremagyarázott ellentéte.
MTI Hírfelhasználó