Korábban is ütközött már szállodahajó a Dunán
Egy szállodahajó már korábban is nekiütközött sétahajónak a mostani katasztrófa helyszínéhez közel. Magyar hajósok szerint a szállodahajók vezetői időnként fittyet hánynak a hajózási szabályzatnak. A Viking Sigyn AIS-rendszere vészjelzést adott le az ütközés előtt másfél perccel, hogy a Hableány már „ütközésközelségben” van, előtte pedig sorozatosan közeljelzést adott a rendszer.
2019. július 18. 14:48

A május 29-i budapesti hajókatasztrófa nyomozása során meghallgatott magyar hajóstanúk közül többen is arról beszéltek, hogy a szállodahajók időnként fittyet hánynak a hajózási szabályzat (hsz) előírásainak vagy éppen az íratlan szabályoknak. Például a nagy hajók rendre úgy kötnek el – indulnak útra – a kikötőpontonoktól, hogy semmiféle jelzést nem adnak, pedig a hajókürttel jelezniük kellene az indulást. Lapunk azonban rábukkant egy kiskapura a szabályzat mellékletében a 7.12 cikkben: az 1652–1642 folyamkilométer közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés. Azaz a Duna Aréna és a Déli vasúti összekötő híd közötti Duna-szakaszon alapból tilos induláskor kürtjelzést adni. A hsz-ben azonban nem ez volt az egyetlen, a józan közlekedésbiztonságnak ellentmondó kitétel. Korábban ugyanezen a szakaszon a szállodahajók gond nélkül menetből keresztbe fordultak a Dunán, némelyikük ráadásul úgy, hogy hangjelzést sem adott, két éve azonban megtiltották ezt a rendkívül balesetveszélyes manővert a belső fővárosi szakaszon.

A katasztrófa jegyzőkönyveiben más panasz is olvasható a szállodahajókra vonatkozóan. Az egyik vallomás szerint: „Ritkán (de) előfordul, hogy a nagyobb hajók nem adják meg a kisebbnek az elsőbbséget, legyen az akár híd előtt […] az ukrán/orosz/román hajóvezetők kevésbé körültekintően vezetnek, túl gyorsan mennek, rosszul választják meg a sebességüket […] tavaly az egyik hajónk – nyáron vagy ősszel – koccant egy nagyobb hajóval. Az is szállodahajó volt […] Nem történt nagyobb baleset, sérülés sem keletkezett…A nagy hajó neve […] Modigliani […] a mi hajónk volt a Pres­tige […] A baleset oka az volt, hogy (a Modigliani) rosszul fordított, és a farával nekiütközött a mi hajónknak.”

Egy másik tanú arról beszélt, hogy a Duna budapesti szakaszán jobbratartási kötelezettség van érvényben, de szerinte igazából nincs szabályozva, hogy ki hol megy, hogyan közlekedik. „A kishajókon nagyon oda kell figyelni, hogy a szállodahajók ne vágjanak be elé, mert ilyen is gyakran előfordul” – állítja.

A tanúskodó szakemberek szerint a luxusmonstrumok közlekedése veszélyeket hordoz magában Fotó: Bach Máté

Egy újabb tanú szerint amikor az „ember a vízben” jelzésre menteni indult a völgymenetben lévő hajójával és hegymenetbe fordult, egy másik magyar hajóról riasztották, hogy figyeljen, mert „jön mögötte egy Viking”; gyorsan ki is tért a „hirtelen” érkező szállodahajó útjából. Ekkor hagyta el a Parlamentet a Viking Idun, amelynek a kapitánya/hajóvezetője oroszul rádiózott a Hableányt már letaposó Sigyn kapitányával, hogy „Jura, mi történt?”, „Összeütköztem egy másik hajóval”, mondta erre Jurij Csaplinszkij, az Idun pedig megállás nélkül áthajózott a katasztrófa helyszínén. A kihallgatási jegyzőkönyvekből kiderül: az Idun sétahajózott, megkerülte a Margitszigetet, majd mivel már hajózási stop volt a szerencsétlenség miatt, kikötött a nemzetközi hajókikötőnél, és csak reggel indult tovább Romániába.

A magyar hajós tanúk szerint egyenesen csoda, hogy eddig nem történt katasztrófa, a szállodahajók ugyanis időnként úgy közlekednek, mintha más nem is hajózna a Dunán.

Ugyanakkor Michal T., a Sigyn román másodkapitánya, aki a katasztrófa után leváltotta a kormányállásban a több vallomás szerint is sokkot kapott Csaplinszkijt, azt mondta kihallgatóinak: „Azt javaslom, hogy éjszaka tiltsák be a nagy hajóknak a városnézést. Ilyenkor nagyon sok apró és nagy hajó is van. Amikor mi is csináltunk ilyeneket 2017–18-ban, minden egyes kör veszélyes volt a kis és nagy hajóknak egyaránt. Nekem volt egy olyan esetem, hogy folyásiránnyal szemben mentünk, és egy kicsi hajó közvetlenül előttünk kb. 20 méterrel megfordult […]és máskor is volt ilyen veszélyes helyzet.”

A tanúskodó magyar hajósok többsége úgy tudja, hogy a híd alatt előzési tilalom van, mivel ott beszűkül a hajózó út, ám ez tételesen nem szerepel a hsz-ben, a magyar hajósok azonban betartják. A tanúk a Sigyn és a Hableány útját, az összeütközést, majd a végkifejletet egybehangzóan mondták el, szerintük a Sigyn megszegte az előzés szabályait.

A térségben tartózkodó magyar hajók fedélzeti rendszerei – a radar, az AIS (automatikus hajóazonosító és nyomon követő) – pontosan mutatták a Sigyn és a Hableány útját. A Sigyn radarképén és AIS-rendszerén is jól látható volt a sétahajó mozgása. A Sigyn és a Hableány eltérő útvonalon és sebességgel mozgott, csak idő kérdése volt, hogy a szállodahajó utolérje és nekiütközzön a sétahajónak. A Sigyn radarja működőképes volt, az AIS-rendszere folyamatos jelzést adott. Az utóbbi „közeljelzést adott többször, amikor a Hableány 50 méter távolságon belül van […] Az AIS »alarm history« 21 óra 04 perc 03 másodperckor riasztójelzést rögzített. Ez az ütközés előtt kb. 1 perc 35 másodperccel történt. A radarképen végig jól követhető a Hableány […] által visszavert radarjelzés.” A Sigyn azonban nem rea­gált, a hajó 11,1 kilométeres sebességgel nekirontott az előtte jobbra jóval lassabban haladó Hableány bal hátuljának és a hullámsírba küldte azt.

Az ukrán kapitányt, Jurij Csaplinszkijt gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt gyanúsították meg. Előtte még tanúként hallgatták ki és ügyvédje szerint tagadta, hogy bármilyen szabályt megszegett volna. Gyanúsítottként már nem tett vallomást. Szakértők fogják kimondani, hogy pontosan mi történt, a bíróságnak pedig a bűnösség megállapítása lesz a feladata, ha lesz vádlott.

„Az összes mellény feljött a vízre, de egy ember sem”

A május 29-i budapesti hajókatasztrófa vizsgálata során felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek arról árulkodnak, hogy nemcsak az előzésre vonatkozó hajózási szabályokat, hanem a vízen való találkozás, illetve a hajóútvonalak keresztezésének a szabályait is megsérthette a Viking Sigyn kapitánya. A Hableányt legázoló hajó külföldi utasai horrorisztikus jelenetekről számoltak be.

A hajózási szabályzat (hsz) több pontját is megsérthették a május 29-i budapesti hajókatasztrófa előtt, így a találkozás, keresztezés és előzés b) fejezetben lefektetett előírásait is, vonható le a következtetés a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek tanulmányozása és összevetése alapján. A tragédia estéjén a Lánchídnál lévő Akadémia pontonról 21 órakor Pozsony úti céllal hegymenetben indult el a Viking Sigyn, eleinte, hogy utasai jól láthassák és fotózhassák az Országház épületét sétahajótempóban, alig 2-4 km/óra sebességgel haladtak. A hajó vezetője az ukrán kapitány, Jurij Csaplinszkij volt.

A Hableány eközben – az úgynevezett AIS-rendszer adatai szerint – a folyó fő hajózó sodrában komótosan haladó Viking Sigynt a pesti oldala felé kisorolva megelőzte, majd 6-7 km/óra sebességgel továbbhaladt. Kapitánya a Margit híd Pest felőli középső hídnyílása alatt akart áthajózni, szabály szerint úgy, hogy a szigetcsúcsot tartotta irányban. A Sigyn, elhagyva a Parlament északi részét, felgyorsított óránkénti 11 kilométeres sebességre, és szintén a középső hídnyílásba tartott. Mivel a két hajó haladási iránya egymást metszette, és a sebességük is eltért egymástól, idő kérdése volt, hogy a Sigyn mikor éri utol és keresztezi a Hab­leány útját. Ez három, a hsz-ben szabályozott hajózási szituációt hozott létre, előzési, találkozási és keresztezési helyzet is létrejött.

A hsz tételesen nem tiltja, hogy a hídnyílás alatt egy időben haladjanak át, valamint – az előzetes hírekkel szemben – azt sem írja elő „szájbarágóan”, hogy előzés előtt rádiókapcsolatba kell lépnie az előző vízi jármű személyzetének az előzendő vízi jármű személyzetével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Sigyn irányítója ne követte volna el hibák sorozatát az ütközés előtt. Hiszen a szabályzat szerint a találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége – valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve – kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.

Szakértők szerint az áradó és magas Duna miatt nem volt elegendő hely egyszerre két hajó számára a Margit híd alatt. A hsz azt is kimondja, hogy amennyiben a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, a hajónak egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot kell leadnia. A Sigyn érkezett hátulról, hajóvezetője azonban nemhogy az összeütközés veszélyét, de magát az ütközést sem észlelte. Amerikai utasai kiabáltak Csaplinszkij kapitánynak, hogy „hajó, hajó, állj!”, illetve hogy elütött egy kisebb hajót. Csaplinszkij utóbbira mondta, hogy „What?” – „Micsoda?” Ez 21 óra 6 perc 7 másodperckor történt.

A Sigyn mögött érkező Viking Ingi hajóvezetője 21 óra 9 perc 57 másodperckor oroszul hívta a Sigynt. „Itt vagyok. Jura, mi történt?”, Csaplinszkij válasza: „Összeütköztem valami hajóval. Látsz valamit mögöttem?” A válasz: „Mögötted semmit nem látok”, majd az Ingi megállás nélkül áthajózott a hullámsírba küldött Hableány, illetve a felső fedélzetéről a vízbe esett, illetve ugrott utasok felett, aztán továbbállt. Erre mondta azt korábban Sógor Zsolt, a Hab­leányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. sértetti képviselőjeként, hogy vizsgálni kell a segítségnyújtás elmulasztását is nemcsak Jurij Csaplinszkij, hanem az Ingi személyzete esetében is.

Másodpercek alatt süllyedt el a Hableány, a roncsait csak hetekkel később tudták a felszínre hozni Fotó: Mirkó István

Visszatérve az ütközés előtti pillanatokhoz és a hsz szabályainak lehetséges megsértéséhez, érdemes kiemelni, hogy a szabályzat szerint, ha két egymást keresztező útirányú hajó olyan irányban halad, hogy összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését. Ugyanakkor a hajóút jobb oldalán haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez egyértelmű meghatározás. A szakértők szerint a Sigyn hajóvezetőjének az AIS-rendszerén, a radarján, sőt szabad szemmel is látnia kellett a Hab­leányt, és azt is, hogy az útvonaluk metszi egymást.

A folyami hajózás hírközlését biztosító, ellenőrző és irányító Navinfo diszpécserei tanúvallomásukban pontosan el is mondták ezt. A Sigyn érkezett hátulról, a Hab­leány jobbról előrébb haladt tőle, utóbbi a szabályzat szerint nem is változtathatta meg az útirányát, az előbbinek pedig lassítania kellett volna.

A harmadik közlekedési szituáció az előzés volt, aminek szabályait szintén nem tarthatták be. A hsz szerint az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről. A szabályzat kimondja, hogy „az előzést végző hajó általában az előzött hajó bal oldala felől köteles elhaladni. Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia. Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia a menetirányát vagy kétség vetődik fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát, és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles” meghatározott hangjelzéseket leadni.

„Ha az előzendő hajó teljesítheti az előzni szándékozó kérését – szükség esetén ellenkező irányba kitérve –, elegendő helyet kell adnia a kért oldalon, és köteles a következő hangjelzéseket adni: egy rövid hangjelet, ha az előzést bal oldalról lehet végrehajtani” – olvasható továbbá a hsz-ben.

Csakhogy semmilyen hangjelzés nem hangzott fel sem a Sigyn, sem a Hab­leány részéről. A Sigyn tartva a folyó fősodorirányát, majd a Margit híd közelében némileg jobbra korrigálva, hogy a híd alatti folyóívet gond nélkül meghaladhassa, egyenesen a jobbról érkező Hableány bal tatjának rontott.

A Margit hídról sok koreainak a május 29-i tragédia jut az eszébe Fotó: Bach Máté

A szállodahajó felső fedélzetén, az orrtaton álló amerikai turisták a Parlamentet fotózták, s tőlük karnyújtásnyira látták hullámsírba merülni a Hableányt, és még az életük utolsó pillanatait megélő áldozatok szemébe is belenéztek.

Katherine B. G. a hajó elején, jobb oldalon fotózott. Egyszer csak feltűnt a látóterében a Hableány. „… láttam, hogy annyira közel van, hogy össze fogunk ütközni. […] A Viking a kis hajó hátsó részét ütötte meg […], oldalára borult és nagyon gyorsan elmerült […], a másik hajón láttam, hogy emberek integetnek […], kiabáltak.”

Sana U. látva a rohamosan közeledő Hab­leányt, azt hitte, összeütköznek, majd a másik hajó lepattan a Sigynről: „A kis hajó nekiütközött a mi hajónk jobb oldalának […] oldalra billent, aztán azonnal a nagy hajó alá került […] sikítottam, és hátrarohantam a kapitányért, aki jött előre és megnézte, hogy tényleg történt-e valami” – mondta az utas.

Pamela P. A. az ütközés utáni pillanatokról úgy fogalmazott: „A kis hajó (az ütközés következtében) befordult a nagy hajó elé, majd a jobb oldalára fordult és elsüllyedt. A kis hajó a nagy hajó bal oldalán jött fel a vízfelszínre (egy másik szemtanú szerint a Hab­leány feneke bukkant ki egy pillanatra – a szerző), néhány embert láttam a vízben. […] Ők ekkor még életben voltak […], mentőmellényeket dobtak be nekik […], a hajó (a Hableány) a jobb oldalára fordult, az összes mellény feljött a vízre, de egy ember sem.”

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó