Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
2019. július 19. 23:26

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter miniszter (j) és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke (b) sajtótájékoztatót tart a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola könyvtárában 2019. július 16-án.
MTI/KKM/Burger Zsolt

Vasárnap választások lesznek Ukrajnában, ami döntően befolyásolhatja a magyar közösség sorsát. Milyen trükkel próbálják ellehetetleníteni a legesélyesebb magyar jelöltet, és mennyire érzékelhető a hétköznapokban az ukrán nacionalizmus? Ezekről, illetve az ominózus ukrán nyelvtörvényről is beszélgettünk Brenzovics László kárpátaljai magyar politikussal, a KMKSZ képviselőjelöltjével.

Feszült? Vasárnap ön és a kárpátaljai magyar közösség is megméretik.

Nyugodt vagyok, a kampánymunkát elvégeztük, nagyon sok munka áll mögöttünk. Bízom a közösségünk erejében.

„Jelöltjeinket bejegyezték, az UMDSZ-szel (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) a tárgyalásaink eredményesek voltak, s közösen fogunk támogatni jelölteket mindhárom olyan körzetben, ahol a magyarság jelentős számban él” – nyilatkozta nemrég. Van esélye a kárpátaljai magyarságnak így, három választókörzetre szabdalva?

Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.

A kárpátaljai magyarság három különböző körzetre van osztva, és sajnos mindhárom körzetben kisebbséget alkot.

Mit tehet ebben a helyzetben a magyar közösség?

Mindhárom körzetben indítjuk a jelöltjeinket, s ilyen nehezített terepen csak a teljes magyar összefogással lehetett esélyünk. A nézetkülönbségeket félretettük, a nemzeti megmaradás érdekében létrejött az együttműködés az UMDSZ-szel, Ez azt jelenti, hogy a három magyarok által lakott körzetből kettőben a KMKSZ, egyben az UMDSZ indít jelöltet, s kölcsönösen támogatjuk egymást.

Ön indul a nagyszőlősi választókörzetben. Milyen esélyekkel vág neki a megméretésnek?

Igen, ebben, a 73. számú választókörzetben indított a KMKSZ képviselőjelöltnek. E térségben a legnagyobb a magyarok aránya, így talán ebben a körzetben van a legnagyobb esélye egy magyar jelöltnek. A helyben élő választópolgárok aktivizálásán túl fontos, hogy hazahívjuk azokat is, akik külföldön dolgoznak, illetve számítunk a helyi ukránok szavazataira is. A magyarság képviselete elsősorban azon fog múlni, hogy milyen arányban sikerül mozgósítani a kis és nagytelepülésen élő magyarokat vasárnap. Amennyiben a magyar szavazatokat sikerül koncentrálni, és magas részvételi arányt elérni a magyar településeken, abban az esetben reális esélye van a képviselőségnek. Látni kell, hogy ez most összenemzeti ügy, a kárpátaljai magyarság megmaradása a tét.

A napokban olvastuk, hogy a Központi Választási Bizottság honlapján ebben a 73-as választási körzetben egy másik Brenzovics László regisztrációja jelent meg megtévesztési szándékkal. Ki áll a manipulatív akció mögött?

Sajnálatos módon ez egy régóta bejáratott, aljas választási trükk, amivel megpróbálják „klónozni” a jelölteket, és ezzel megtéveszteni a választókat.

A Központi Választási Bizottság mégis regisztrálta egy velem azonos nevű, nagybereznai járásban, Ljuta faluban született, munkanélküli személyt, akinek egyébként állampolgári joga képviselőként indulni.

Nyilván nem magától találta ki az illető, hogy hirtelen politikai pályára lép…

Na igen, az teljesen más lapra tartozik, hogy vajon kik állhatnak a háttérben, illetve a választáson induló összeget honnan tudta előteremteni munkanélküliként, valamint még számos olyan kérdés merülhet fel, amire érdekes lenne választ kapni. Hogy kik állnak emögött, azt nem lehet tudni pontosan. Lehetnek helyi politikai erők, illetve nyilván olyanok, akik konkurens jelöltként tekintenek rám a körzeten belül, valamint olyan politikai erők, akik a magyarságot próbálják meg gyengíteni, akik a magyarsággal szemben próbálnak meg fellépni, sok esetben sajnos a hatóságok asszisztálásával.

Kárpátalján az utóbbi évben fellángolt újra a kívülről, avagy felülről támogatott ukrán nacionalizmus, magyarokat hurcolnak el katonai szolgálatra, vegzálások történnek a határnál. Hogy lehetne a helyzetet konszolidálni?

Valóban, az elmúlt években nagyon erős magyarellenesség tapasztalható Ukrajnában, ez érvényes az írott és az elektronikus sajtóra is, ahol mondvacsinált vádakkal és kitalációkkal próbálják meg a magyarokat lejáratni, illetve olyan szemszögből mutatják be a többségi társadalom számára őket, mint államellenes, bomlasztó elemeket. De nemcsak a médiában tapasztaljuk ezt a magyarellenességet, hanem számos esetben ez a hétköznapokban, a tettlegességig szintjén is kiütközik. Gondoljunk csak a KMKSZ székházának tavalyi felrobbantására. Sajnos annyira elszaporodtak ezek az atrocitások, hogy nemrég egy film is készülhetett belőle.

Ezek az akciók a politikai ellenfelektől érkezhetnek, de a hatóságok hogyan állnak a „magyar-kérdéshez”?

Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a hivatalos szervek, a hatóságok is szándékosan vegzálják a magyarokat. Számos kárpátaljai magyar képviselő, tehát közszereplő jelezte, hogy az országhatáron való átlépés során félreállítják és listázzák őt.

Sőt, többen a „Mirotvorec-halállistára” is felkerültek, mint államellenes személyek.
A hatósági vegzálások megszüntetése érdekében parlamenti képviselőként az illetékes kijevi szervekhez fordultam, illetve a KMKSZ elnökeként levelet írtam Volodimir Zelenszkij újonnan megválasztott ukrán elnöknek, hogy ezeket a vegzálásokat állítsák le. Bízunk benne, hogy az új elnökkel változások is fognak történni az országban.

A helyi atrocitások mellett szembe kell nézni a nemrég elfogadott ukrán nyelvtörvénnyel, amit a leköszönő államfő az utolsó pillanatban szignált. Ez milyen következményekkel járhat a magyarságra nézve?

Az ukrán mint államnyelv használatáról szólótörvényt az ország volt elnöke, Petro Porosenko valóban aláírta annak ellenére, hogy a házszabály megszegésével, valamint egyéb törvénytelenségek közepette fogadtak el. Ez hiába váltott ki nagy társadalmi felháborodást, Porosenko mégis ellátta kézjegyével.

Az új elnök, Zelenszkij azonban békésebb hangot ütött meg a kezdetektől. Ő segíthet?

Igen, biztatónak tűnik, hogy az új elnök azonnal bejelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elfogadható nyelvhasználati törvénye legyen az országban. Jelenleg mindenki azt várja, hogy az Alkotmánybíróság állást foglaljon. Bízunk benne, hogy ezt a törvényt is eltörlik, és a jövőben egy olyan nyelvhasználati törvény lesz kidolgozva Ukrajnában, amely végre európai, és valamennyi kisebbség, illetve a többségi társadalom számára is komfortos.

Ha vasárnap kedvezően alakulnak az eredmények, újabb ciklusra kaphat megbízatást. Mik a legfontosabb célkitűzések?

Legfontosabb célkitűzéseink a kisebbségi jogok védelme, azon szerzett jogaink visszaállítása, amelyeket az alkotmány garantál számunkra. Célunk továbbá megszüntetni a magyarellenességet és vegzálásokat, Kárpátaljának megfelelő önkormányzatiságot szeretnénk. Fontos cél, hogy Ukrajna olyan európai jogállammá váljon, ahol a kisebbségi jogokat tiszteletben tartják. Természetesen fontos lenne, ha jogszabályilag is sikerülne elérni, hogy garantálják a kisebbségek parlamenti képviseletét a jövőben, s a magyar körzetet a törvényeknek megfelelően létrehozzák. 

mandiner.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • A Momentum identitástipró ideológiája
    Azokat az értékeket, amelyeket elődeink csendes hangyamunkával megteremtettek, a momentumosok most zsetonként herdálják el az egyre mélyebbre züllő európai politikai kaszinóban.
  • Enni, inni, venni
    Szemet gyönyörködtető karácsonyi fények, forralt bor, ínycsiklandó illatok és kézműves mütyürök. A legtöbbünknek valószínűleg ez jut eszébe a karácsonyi vásárokról. Ha valaki körülnéz a Vörösmarty téri és a bazilika előtti forgatagon túl Bécsben is, komoly meglepetéssel találkozhat: sógoréknál olcsóbb a kolbász, de a kerítés ott kínai csecsebecsékből épül.
  • Itt a 2010 előtti világ újracsomagolva
    Nem feltétlenül rossz a választói emlékezet felfrissítése szempontjából, hogy hosszú idő után a balliberális erők újra meg tudják mutatni a gyakorlatban, hogy kik is ők valójában.
MTI Hírfelhasználó